„Durva és hamis állítás a választási csalás”

Az NVB elnöke beszélt a levélszavazatok borítékjai körül kialakult vitáról és arról is, hogyan lehetne elkerülni az átjelentkezések okozta sorbanállásokat. Patyi András szerint foglalkozni kell a következő években a digitális kihívással is, azaz az elektronikus felületen történő szavazás lehetőségével.

–  A Kúria a napokban, NVB határozatokat felülbírálva, egyes szavazókörökben elrendelte a szavazatok újraszámlálását. Mekkora ennek a jelentősége?

–  Összesen 10 286 szavazókör van Magyarországon, a jelenlegi ismereteink szerint pedig a Kúria mindössze négy szavazókörben kérte az urnák felbontását. Amikor listás szavazás kapcsán az NVB döntésével összefüggésében kétség merül fel szavazóköri szinten, akkor már csak a legfőbb bírói fórum tud intézkedni. Ennek ez a törvényes rendje. Tehát nem kellene túlhangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a Kúria elrendelte egyes szavazókörökben az újraszámlálást. Nyilván alábecsülni sem kell, hiszen a Kúria van abban a jogi helyzetben, hogy ezeket az ellenőrzéseket elvégeztesse, és ez alapján esetleg megváltoztassa a listás szavazási eredményt. A kérelmeket különböző bírói tanácsok bírálták el és több olyan döntés is született már, amelyben helyben hagyták az NVB eredménymegállapító határozatát. De három döntésben módosította a Kúria a szavazatszámokat.

–  Befolyásolhatnák-e ezek a szavazatok a végeredményt, a mandátumelosztást?

–  Néhány tucat szavazatról volt szó, amelyeknek matematikailag már nem lehetett hatása a mandátumok sorsára, és ezt a Kúria is külön kimondta. A mandátumkiosztásra alkalmazott speciális matematikai képlet, a d’Hondt módszer alapján éppen a Fidesznek lett volna esélye egy újabb mandátum megszerzésére, mert nekik kicsit több mint félezer érvényes szavazat hiányzott csak ehhez. Tehát pont nem a felülvizsgálatot benyújtó pártok álltak közelebb az újabb mandátumhoz.

–  A Fidesz éppen csütörtökön jelentette be egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva, hogy valószínűleg elvesztettek egy mandátumot, mert az NVB és a Kúria döntése értelmében négyezer levélszavazatot megsemmisítettek, arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos, nem pedig az NVI által küldött borítékban küldtek vissza.

–  Itt a levélszavazatok kapcsán született alkotmánybírósági döntés egyfajta értelmezéséről van szó. Az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította a mi határozatunkat helyben hagyó kúriai végzés elleni panaszt, azaz nem bírálta felül ennek a négyezer, érvénytelennek tekintett levélszavazat sorsát. Miközben a kú­riai döntéshozatal néhány mozzanatát kemény kritikával illette, éppen azt erősítette meg, hogy a több százezer hibátlan levélszavazat érvényességének biztosításához volt szükség a szigorú formai követelmény alkalmazására. Nem állapított meg sem egyéni, sem kollektív alapjogsértést a határozat.

–  Több választókerületben szoros eredmény született. Bár ez a törvény szerint önmagában nem indokolja az újraszámlálást, nem lenne szerencsésebb ezt megtenni ilyen helyzetekben?

–  Két dolog keveredik ebben a kérdésben: a szavazatok megszámlálása és a választási eredmény megállapítása. Ez két külön helyen történik. A szavazatokat az egyéni választókerület szavazóköreiben számolják meg. Itt felveszik a szavazóköri jegyzőkönyvet, rögzítve az értékeket, lezárják az urnákat és azokat viszik be a választókerületbe. A választókerületi eredmény ez után, a szavazóköri eredmények összeadásával jön létre. A törvény kötele­zően előírja, hogy az adott szavazókörben addig kell a számolást végezni, míg kétszer egymás után ugyanaz az eredmény nem jön ki, és ezzel minden bizottsági tagnak egyet kell értenie. A választókerületi bizottságban már nem számolnak szavazatokat, ott csak eredményt állapítanak meg. Ráadásul a vitatott eredmények egyáltalán nem olyan szorosak, korábbi választásokon sokkal kisebb különbségek voltak az első és második helyezett között. Újraszámlálás akkor lehetséges, ha rosszul adták össze a szavazóköri eredményeket vagy a szavazókörben a szavazás során vagy a számlálásnál olyan komoly törvénysértést követtek el, ami kihatott az eredményre.

–  Az ellenzék ugyanakkor egy általános, rendszerszintű csalást emleget.

–  A véleménynyilvánítás szabadsága a politika területén a legszélesebb, ebbe beletartozhat az is, hogy valaki kétségeit fejezi ki egy választás eredményével szemben. Azonban az, hogy általános csalás történt, egy rendkívül durva és hamis állítás. Ilyenre bizonyítékot senki nem tudott szolgáltatni, ahogyan azt a Kúria is rögzítette. Ezeket az állításokat az NVB elnökeként vissza kell utasítanom. Ezzel együtt természetesen nem vonom kétségbe, hogy néhány esetben történtek apróbb szabálytalanságok, amelyeket azonban a választási szervek korrigáltak, vagy az elbírálás során megállapítottak, rögzítve ugyanakkor, hogy nem hatottak ki az eredményre. A választás során ötven-hatvanezer ember dolgozik azért, hogy rendben folyjon a szavazás. Pár esetben fáradtságból vagy figyelmetlenségből kifolyólag történt tévedés, de rendkívül sértő, hogy azokat az embereket bántják, akik olykor harminchat órán keresztül keményen dolgoztak. Ahelyett, hogy mindenki azzal kezdené: köszönöm a választás lebonyolításában résztvevők munkáját. Mára mind a százhat egyéni választókerület és a listás szavazás eredménye is jogerős. Beszédes adat, hogy bár szinte mindegyik egyéni eredmény ellen nyújtottak be fellebbezést, de csak néhány fellebbezést elbíráló NVB határozat ellen kezdeményeztek bírósági felülvizsgálatot. A listás mandátumok sorsát sem változtatták meg a kúriai döntések, mindössze néhány százzal korrigálták a szavazatok számát.

–  Azt is felrótták az ellenzéki pártok, hogy a választás napján összeomlott az NVI honlapja, illetve egyes szavazókerületekben a határidő lejárta után állapították meg az eredményeket. Ezek befolyásolhatták az eredményt?

–  A választás napján az NVI honlapja túlterheltség miatt egyszerűsített formában működött, de a fontos adatokat a tartalék portál is szolgáltatni tudta. Itt is szándékos zavarkeltés zajlik, a Valasztas.hu nem forrása a választási eredményeknek, ez egy tájékoztató oldal. A választás lebonyolítását végző informatikai rendszer, beleértve a szavazatösszesítő rendszert is, érintetlenül, hibátlanul működött. A honlap hiányosságai miatt az NVB is elmarasztalta az NVI-t, de ennek megint csak nincs hatása az eredményre, sem a jogorvoslati kérelmek benyújtására. A másik esetben két szabálytalanság vetődött fel: az egyik a választókerületi eredmény megállapításának a formája. Néhány választókerületben nem határozati, hanem jegyzőkönyvi formában döntöttek az eredményről, ami azért fontos, mert jegyzőkönyvi döntéssel szemben nem lehet benyújtani fellebbezést. Ezt a szabálytalanságot az NVB orvosolta. A másik, hogy a törvény szerint a szavazást követő hatodik napon meg kell állapítani az egyéni körzet végeredményét. Néhány körzetben ezt a határidőt kicsit túllépték. Minden jogi alapot nélkülöz azonban az az állítás, hogy emiatt érvénytelen az eredménymegállapítás. Ezt a bíróság is kimondta.

–  Két budapesti szavazókörben is gondot okozott az átjelentkezés miatti sorban állás. Már az NVI elnöke is jelezte, hogy törvénymódosításra lenne szükség. Mit javasolna?

–  Az egyik megoldás az lehet, hogy nem csak egy szavazókört jelölnek ki az átjelentkezőknek, a másik, hogy az eddiginél egy vagy két nappal korábban zárják le az átjelentkezési határidőt. Így jobban fel tudnának készülni a helyzetre a választási szervek. A sorban állást mindkét szavazókörben a tömeg és a szervezés nehézségei okozták. De nem történt atrocitás, sem eredményt befolyásoló esemény. Az átjelentkezést megelőző korábbi igazolásos rendszert egyébként éppen a csalások elkerülése érdekében változtatták meg. Az átjelentkezés nagyon stabil, csalást kizáró rendszer, amelyben mindenki a saját lakóhelye szerinti egyéni jelöltre szavaz.

–  Kell-e még máshol is változtatni a választási eljárási rendszeren?

–  A jelenlegi eljárási törvényt már több típusú választáson alkalmaztuk, országos, európai parlamenti, önkormányzati, időközi választáson és népszavazáson is. A rendszer működik, de néhány technikai jellegű szabály megváltoztatása indokolt. Az átjelentkezéssel kapcsolatos határidők mellett például túl hosszúak a jogorvoslati határidők a listák nyilvántartásba vétele megtámadására. Ahhoz, hogy az NVI időben ki tudja nyomtatni és a határon túlra is el tudja juttatni a szavazólapokat, ahhoz hamarabb kellene véglegesíteni a szavazólapon szereplő listákat. Felvetődik egy rendszer szintű kihívás is, a digitalizáció is. Vajon lehetne-e biztosítani a szavazást elektronikus módon majd a jövőben? Elhamarkodott lenne erre most konkrét javaslatot tenni, de a következő években foglalkozni kell az elektronikus felületen történő szavazás lehetőségével is.

–  Az NVB szempontjából mennyire volt nehezebb vagy éppen könnyebb a mostani választás?

–  Körülbelül ugyanolyan nehéz volt, mint a négy évvel ezelőtti, de más típusú helyzetek okozták a nehézséget. 2014-ben új volt az a szabály, hogy az ajánlószelvények helyett ajánlóíveken lehet az aláírásokat gyűjteni, és azokat, még ha üresek is, vissza kell vinni. Ezt sokan nem tették meg, ami komoly bírságokat vont maga után. Ezekben az ügyekben rengeteg fellebbezés érkezett, amelyeket el kellett bírálni. Most ez nem okozott különösebb ügyterhelést, viszont a rengeteg eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat igen. Egy-egy ülésen több tucat határozatot kellett meghozni ezekkel kapcsolatban, egy közel harminc fős testületben. Én azon munkálkodom, hogy az NVB maradjon meg választójogi döntéshozó testületnek. A pártok delegáltjai közül azonban voltak olyanok, akik arra törekedtek, hogy behozzák a politikai relációt, de ennek a fordítottja is igaz volt, hogy a bizottságból kivigyék a vitát. A mostani időszak egyik nehézsége az volt, hogy rendre idő előtt kikerültek bizonyos kérdések egyoldalú, tendenciózus tálalásban, és ezekkel lehetett hergelni egyes portálok olvasóit. Ez nem tesz jót a bizottság megítélésének, de én szigorúan tartom magam ahhoz, hogy mi jogi döntéseket, indokolt határozatokat hozunk, és bár a vélemény szabad, de a döntésekkel szemben jogorvoslatként nem pamfleteknek, kommenteknek, hanem bírósági felülvizsgálati kérelmeknek van helye.