Döntött a Fidesz elnöksége Novák Katalin jelöléséről

Novák Katalint jelölte múlt heti ülésén a Fidesz elnöksége a megüresedett alelnöki posztra – tudta meg lapunk. Korábban az Atv.hu számolt be arról, hogy az államtitkár töltheti be Pelczné Gáll Ildikó helyét, aki 2005 óta volt alelnök, idén azonban az Európai Számvevőszék tagja lett.

A Fidesz november 12-én tartja tisztújító kongresszusát, ekkor választják meg az új alelnököt. Úgy tudjuk, a többi poszton nem lesz változás: Gulyás Gergely, Kubatov Gábor és Németh Szilárd a helyén marad. Kósa Lajos pedig, aki 2015-ben a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként tagja maradt az elnökségnek, októbertől azonban tárca nélküli miniszterként a megyei jogú városok fejlesztéséért felel, a továbbiakban nem lesz a testület tagja.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet napirend előtt, hogy konszenzus van a keresztényüldözés elleni fellépés ügyében, hiszen a parlament egyhangúan fogadta el az ezzel kapcsolatos határozatot. A humántárca vezetője, Rétvári Bence az Emmi parlamenti államtitkárának felszólalására reagált, aki hangsúlyozta: „míg Soros György Brüsszelből támad”, addig Magyarország helyben segít. Emlékeztetett: a magyar kormány Irakban és Libanonban csaknem ezer család lakhatásáról gondoskodott. „Érdemes összefogni” – mutatott rá válaszában Balog Zoltán, ami szerinte azért is fontos, mert a „kereszténységből következik a demokráciának az a felfogása, amiben élünk”.

„El kell ismerni, hogy a Jobbiknak is lehet egy választáson esélye, ha a kormánypártok nem állítanak jelöltet” – ezt már Gulyás Gergely mondta, reagálva a hét végi, devecseri időközi választás kapcsán elhangzottakra. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában alapvetően arról beszélt, hogy a Helsinki Bizottság, amely a legliberálisabb módon képviseli a szabadságjogokat, a kormány véleménynyilvánítási szabadságát akarja korlátozni (ismert, beperelték a Miniszterelnöki Kabinetirodát a nemzeti konzultáció miatt). Továbbá az LMP-t arra kérte, járjon közben az európai zöldeknél, hogy ne kerüljön sor egy újabb „Tavares-féle ámokfutásra” az Európai Parlamentben.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a magyar ellenzéki vezetők azon versenyeznek, ki tudja hangosabban elbagatellizálni a bevándorlás ügyét, miközben „érdemes megnézni, mi zajlik az EP-ben”, gőzerővel megy az ezzel kapcsolatos terv végrehajtása.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Fideszt nem érdekli a szegénység és a nyomor felszámolása, helyette inkább „ostoba és értelmetlen” ügyekkel foglalkozik, mint a Soros-terv elleni harc. Szerinte tovább mélyültek a társadalomban meglévő különbségek. Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet: az MSZP beszél most szociális érzékenységről, amely a kormányzása alatt mindig a külföldi multik érdekeit szolgálta ki, emelte a gáz és a villany árát, elvett egyhavi nyugdíjat és egyhavi bért a közszolgálatban dolgozóktól.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a hétvégi devecseri polgármester-választás eredményét úgy értékelte: a Jobbik és Vona Gábor az egyetlen kihívó, amely képes a Fidesz leváltására 2018-ban. Jelezte, pártja a héten devizahiteles kerekasztalt hív össze. Dömötör Csaba válaszában emlékeztetett: a kormány a hivatalba lépése óta számos eszközzel segítette a devizahiteleseket, de azok jelentős részét a Jobbik nem támogatta.

---

Röviden
•
Az ülés elején a levezető elnök bejelentette: Áder János köztársasági elnök átiratot küldött a parlamentnek, amely szerint a Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki Horváth Istvánt és Simon Róbert Balázst. Az Országgyűlés határozott arról, hogy – a kormány kezdeményezésére – kivételes eljárásban tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását, amelyről így már ma szavazhatnak.
•
Az interpellációk során Sallai R. Benedek (LMP) a termőföld-privatizációról azt mondta: 8745 adásvételről talált dokumentumot és 3500 vevőről. Az agrárkormányzat viszont harmincezer vásárlóról beszél. Fazekas Sándor agrárminiszter azt válaszolta: az LMP-s képviselő keveri a földértékesítést és a földhaszonbérletet. A harmincezer földművesről szóló adat tény és való, ugyanakkor nemcsak liciten és elővásárlással lehetett földet venni, hanem a három hektár alatti értékesítések is ebbe a körbe tartoznak. Megjegyezve: Sallai összesen 2325 hektár földet próbált megpályázni, végül 237-et nyert. Ha sikerült volna a terve, 49 gazdát fosztott volna meg a földhöz jutástól.
•
Szakács László (MSZP) azt tette szóvá, hogy az adminisztráció megváltoztatása miatt megnőttek a PET-CT várólistái, és a társadalombiztosítás sem finanszíroz elég vizsgálatot. Rétvári Bence államtitkár válaszában kiemelte: idén húszezerről harmincezerre nőt a finanszírozott vizsgálatok száma, és a korábbi ötről kilencre nőtt azon helyek száma, ahol PET-CT-t végeznek. Míg 2010-ben százezer lakosból 107-re jutott ilyen vizsgálat, addig a többletforrások bevonása után 306 esetre emelkedett a szám, ami az Eurostat szerint a hetedik legjobb arány – tette hozzá.
•
Az azonnali kérdések során Legény Zsolt (MSZP) azt kérdezte, van-e megrendelés a Fidesztől, illetve a kormánytól arra, hogy az ügyészség eltussoljon bizonyos büntetőügyeket. Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, hogy az ügyészség, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Annak, hogy az ügynek ki a sértettje vagy érintettje, a megítélés szempontjából nincs jelentősége, mint ahogy annak sem, hogy ki követte el a bűncselekményt.