Döntés a kórházi adósságokról

Zombor Gábor még április elején egyeztetett a Magyar Kórházszövetség illetékeseivel az ellátók új működési rendjéről, illetve az orvostechnikai beszállítók felé fennálló tartozások rendezéséről. A folyamat az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ (ÁEEK) vezetésével zajlik majd, a konszolidációnak pedig feltétele, hogy a kórházak ne termeljék újra adósságaikat.

Az orvostechnikai beszállítók két legnagyobb érdekvédelmi szervezete szerdán levélben kért segítséget a miniszterelnöktől a „válsághelyezet mielőbbi megoldása érdekében”. Jelezték, hogy az adósságok rendezése sürgőssé vált, ugyanis minden nap „százötvenmillió forinttal nő a tartozás”, így az általuk közölt utolsó jelzés óta eltelt két hétben újabb kétmilliárd forinttal nőtt a halmaz. Állításuk szerint ez jól mutatja, „mekkora bajban van az ágazat”. A két szervezet egyebek mellett arra is kérte a miniszterelnököt, hogy az egészségügyből hiányzó forrásokat a kormány kiszámítható, és az ország mindenkori teljesítőképességéhez igazodó ütemben pótolja. A beszállítók továbbá kezdeményezik, hogy az adósságok újratermelődésének megakadályozásáért a lejárt kintlévőségeket akár közvetlenül, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szemben is érvényesíthessék.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) az MTI-nek nyilatkozva közölte, racionális és előremutató döntésnek tartaná, ha a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) vagy a Szent János Kórház területén épülne meg az új budapesti kórház. Üdvözölte Tarlós István főpolgármester nyilatkozatát, aki szintén egy budai kórház mellett foglalt állást, és az egykori OPNI területét nevezte erre a legalkalmasabbnak.