Döntenek ma a déli kerítésről

Mai ülésén dönt a kormány a szerb–magyar határszakaszra tervezett, százhetvenöt kilométer hosszú, négy méter magas kerítés megvalósításának részleteiről a belügyminiszter előterjesztése alapján. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a honvédség és a határrendészet alakulatai végezhetik el a munkát, akár heteken belül, a határ innenső oldalán.

Kovács Zoltán kormányszóvivő lapunknak egyértelművé tette, nem lesz tűzparancs, a szerbekkel pedig belügyminiszteri szinten folyamatos az egyeztetés a részletekről. A terep felmérése már megkezdődött. Déli szomszédunk részéről több éles reakció is érkezett a múlt heti bejelentésre, ám árnyalja az esetleges konfliktus lehetőségét, hogy magyar határőrök is mennek a szerb–macedón határra besegíteni az őrzési feladatokba.

A magyar határzár egyébiránt már a negyedik ilyen létesítmény lenne Európában. Akad köztük olyan, ami nem is „szimpla”, hanem két párhuzamos kerítést jelent, amelyek között folyamatosan lehet járőrözni. Kormányzati forrásunk szerint ez a lépés, továbbá a várható parlamenti döntés a biztonságos országok kijelöléséről, ahonnan nem fogadnánk menekülteket, együtt alkalmasak lehetnek az egyre súlyosbodó népvándorlási hullám megfékezésére. A kabinet ezt részben arra alapozza, hogy a bolgár–török határzár esetében hetedére csökkent az illegálisan próbálkozók száma. Ettől függetlenül, a tényleges megoldást az unió együttes fellépése jelentené, ám „addig nem várhatunk”.

A kormány amúgy azért sem késlekedett a kerítésről szóló döntéssel, mert az Európai Unióban eddig példátlan módon Franciaország lezárta a határt Olaszország felé, a schengeni övezeten belül. Németország és Ausztria pedig elvi döntést hozott több tízezer menekült visszatoloncolására Magyarország irányába, ezt a tömeget sem tudnánk ellátni.

Visszatérve a déli határkerítés ügyére: elképzelhető, hogy a felállítást követően megszűnik a debreceni, rendkívül túlterhelt menekültállomás is, hiszen remény szerint nem lesz rá szükség. Erre utalt egy korábbi nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök is. Azért vélhetően megmaradhatnának az ilyen intézmények, de a kabinet eddig ismert tervei szerint zártan és lehetőség szerint a településeken kívül.

Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap az M1-en arról beszélt, világos választóvonalat kell húzni a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók közé, előbbieket „Magyarország a történelménél és a tapasztalatainál fogva mindig is befogadta, számukra mindig is menedéket adott”. A gazdasági bevándorlók esetében az unión kívül kell keresni a megoldást.

Nem fogadjuk a visszatoloncoltakat

Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendeletet – írta az osztrák Die Presse. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi János, hazánk bécsi nagykövete az Indexnek megerősítette a hírt. A Dublin III. felfüggesztése azt jelenti, hogy nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába. Perényi János nagykövet közleménye szerint erre „technikai okok” miatt van szükség. Kovács Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy hazánk csak átmenetileg mondja fel az egyezményt. „Mindannyian európai megoldást szeretnénk, de védenünk kell a magyar érdekeket és a magyar lakosságot is.” Hozzátette, Magyarországnak kétezer-ötszáz menekült befogadására van kapacitása, és már így is háromezret fogadtunk be, hazánk képtelen ellátni több tízezer, ide visszatoloncolt migránst. A Dublin III. rendelet azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatnia egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Aki például Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be, de továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást nem mindig ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család szétszakadt, és tagjai más-más európai államban kérnek menedéket, akkor a családegyesítésért folyamodók kérelmét együtt bírálják el.
(GJJ)