Belföld
Dömötör Csaba: Látjuk, mire megy ki a játék
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását, valamint a szigorított Stop Sorost
Aki az illegális bevándorlást segíti, ösztönzi, különösen ha szervezett módon és sorozatosan, bűncselekményt követ el a szigorított szabályozás értelmében – mondta lapunknak a parlamentnek tegnap benyújtott Stop Soros törvénycsomag, illetve a hetedik alkotmánymódosítás kapcsán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
– Mitől szigorúbb a Stop Soros új változata?
– Elsősorban attól, hogy büntetőjogi tényállás lesz az illegális bevándorlás szervezése, ez a lépés pedig egyértelműen következik az április 8-i választás eredményéből, amely azt üzente, hogy a magyarok döntő többsége számára a biztonság az első. Ez kötelezi a kormányt, ezért nyújtottuk be a törvénycsomagot, illetve az ehhez kapcsolódó alaptörvény-módosítást. És természetesen a nemzetközi színtéren továbbra is fellépünk minden lehetséges eszközzel a betelepítési tervek ellen.
– Milyen szankciókról beszélünk a törvény kapcsán? A balliberális sajtó felkapta, hogy már szórólapozásért is börtön járhat majd.
– Aki az illegális bevándorlást segíti, ösztönzi, különösen ha szervezett módon és sorozatosan, bűncselekményt követ el a szigorított szabályozás értelmében. Ami a szórólapokat illeti: tudunk olyan esetekről, amikor különböző szervezetek azért adtak kiadványokat az Európába készülő bevándorlók kezébe, hogy különböző, a hatóságok félrevezetésére alkalmas kifejezéseket tanítsanak meg nekik. Annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel jussanak valamilyen menekülti státushoz. A cél tehát nyilvánvaló volt: az uniós rendelkezések kiskapuinak kihasználása, azaz a törvények kijátszása. Ez elfogadhatatlan. Az efféle tevékenységet a módosítás révén jóval szigorúbban lehet majd büntetni hazánkban. Ugyancsak fontos változtatás még, s ezt immár az alkotmányban is rögzítenénk, hogy Magyarország csak azoknak ad oltalmat, akik nem biztonságos országból érkeznek.
– A Stop Soros első változata kapcsán felmerült kormányzati részről, hogy például a bangladesi migránsok ügyét képviselő Magyar Helsinki Bizottság munkatársait érintheti a jogszabály. Igaz ez az újabb verzióra is?
– A törvény az illegális bevándorlás segítésére vonatkozik. Az említett szervezeteken fog múlni, hogy rájuk vonatkozik-e. Kétségtelen, hogy a Helsinki Bizottság számos fórumon fellépett a magyar állammal szemben, gyengítve ezzel az ország védekező képességeit. Beperelte hazánkat azért is, mert állítása szerint nem volt megfelelő az ellátás a tranzitzónákban. Pedig az ottani körülmények látványosan jobbak, mint például a francia–brit határon, elég csak magunk elé idézni a calais-i dzsungel elképesztő képeit. Aggályos gyakorlat, hogy az eljáráson a Helsinki perköltség címén még pénzt is keresett.
– A szervezettől a nemzeti konzultációs íveken szereplő egyes állítások miatt azonban a kormánynak bocsánatot kell kérnie. Bíróság döntött így. Megteszik?
– A döntést a kormány tudomásul veszi, de az alapállásunk nem változik. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy külföldről pénzelt szervezetek támogassák az illegális bevándorlást, és adott esetben ezen még keressenek is.
– A civil szervezeteket érintő kormányzati lépések miatt a Fidesz állítólag ultimátumot, vagy legalábbis valamiféle jelzést kapott a német CDU-tól. Az Európai Néppártból való kizárás is felmerült, ennek érdekében még kampány is indult. Mi lesz ezek után, ha el is fogadja a parlament az újabb szigorításokat?
– Sok megnyilvánulási formája van a nyomásgyakorlásnak, ebben nincsen semmi újdonság. Nyílt üzengetések, a néppárti tagság elvesztésével való fenyegetés – megszoktuk már ezt. Ezek eredője azonban ugyanaz: azt akarják elérni, hogy Magyarország adja be a derekát a bevándorlás ügyében. Ám erre nem kerülhet sor. A szükséges vitákat, ahogy eddig, úgy most és a jövőben is megvívjuk. Lépéseinket pedig mindig az ország érdekeiből vezetjük le. Egyre nyilvánvalóbb, hogy sokan a hosszú távú uniós költségvetési terveket is össze akarják kötni a bevándorlás, illetve a kvóták kérdésével. Látjuk, mire megy ki a játék. A támadások felerősödésének persze oka lehet az is, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek, s korántsem biztos, hogy a mostani, migrációpárti többség megmarad az EP-ben. Így hiába hagyták jóvá még tavaly novemberben a betelepítési programot. Versenyt futnak tehát az idővel, ezért akarják jogi értelemben is bebetonozni ezt a mechanizmust.
– A CEU maradhat Budapesten?
– Zajlanak az egyeztetések, valamennyi oktatási intézmény folytathatja Magyarországon a tevékenységét, amely betartja a hatályos törvényeket. De senki sem élvezhet különleges elbánást a többiekhez képest.
– Az intézmény részéről ugyanakkor nyári határidőről beszélnek, és egy, már csak a kormány aláírására váró megállapodásról.
– Ez a tárgyalások függvénye, a kormány álláspontja változatlan.
– Soros György tegnap vázolta újabb elképzeléseit az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Ennek tükrében változhat a megítélése a kormány részéről?
– Igen tanulságos ez a cikk. Kétféle világnézet csap össze, ez nyilvánvaló: a nemzetállamokban, illetve kereszténydemokráciában gondolkodók és az úgynevezett nyílt társadalomban hívők tábora. A milliárdos világosan leírja, hogy az uniót az utóbbi megtestesülésének látja. Mi nem. Igen beszédes továbbá, hogy arra utal, a magyar miniszterelnök a keresztény Európa védelmezőjeként tünteti fel magát, márpedig ő, mármint Soros, ez ellen fellép. Tiszta sor. Szintén fontos eleme a cikknek, hogy szerinte Európának nyitva kell lennie a bevándorlás előtt, az Európa-erőd koncepciója megvalósíthatatlan. Egyértelmű gondolatok, nem túlzás azt mondani, hogy a Soros-terv újabb fejezeteivel ismerkedhettünk meg.
– A cikk végén ráadásul a szerző felajánlja a szerinte üdvös célok elérése, így például a Brexit megakadályozása érdekében a Nyílt Társadalom Alapítványok segítségét.
– Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a brit uniós tagságról, a cikkből egyértelműen kiderül, hogy Soros György a szervezetei segítségével felül akarja írni a népszavazás eredményét. Ez ugyanolyan külső politikai beavatkozás, mint amit Magyarországon is látunk.
– A hazai ellenzék, illetve a sajtó újabb slágertémája, hogy részben a közigazgatási felső bíróság bevezetésével, a kormány ráteszi a kezét az igazságszolgáltatásra is.
– A célunk a hatékonyabb és gyorsabb működés, illetve az, hogy a közigazgatás terén is javuljon a bíráskodás színvonala. Ennek eszköze az alaptörvény-módosítás révén az említett bírói fórum felállítása. Ez nem új dolog, 1949-ig volt már ilyen Magyarországon, ahogy más nyugati államokban ma is előfordul hasonló.
– A Fidesz közérdekű adatigényléssel fordult az OBH-hoz a Helsinki Bizottság úgynevezett érzékenyítő kurzusai kapcsán. Mi a kormány álláspontja ezzel kapcsolatban?
– Mindenképp támogatandó, hogy tisztább képet kapjunk arról, külföldről pénzelt szervezetek megpróbálták-e befolyásolni a bírói döntéshozatalt tréningekkel, vagy akár külföldi utakkal. Megvárjuk az eljárás eredményét, a tények ismeretében lehet majd lépni az ügyben.
– Az uniós források már említett, jövőbeli változása mennyiben érintheti a magyar gazdasági növekedés fenntarthatóságát?
– Régi trükk, hogy amikor a jelenlegi eredményeket már nem tudják kétségbe vonni, a hosszú távú fenntarthatóságot vonják kétségbe. A pesszimista jóslatok azonban rendre nem igazolódnak be. A gazdaság, köszöni szépen, növekvő pályán van, tartós a négy százalék körüli bővülés. Ez megadja a lehetőséget a további adócsökkentésekre és a béremelésre, kiteljesedhet jövőre a kétgyermekes családok adókedvezménye is. Bár Európát többféle válság gyötri, a jó hír az, hogy miközben mi a saját biztonságunkat képesek vagyunk fenntartani, immár a kontinens gazdasági növekedésének a motorja lett ez a térség.
– Mégis, fennáll a veszélye annak, hogy a nem éppen jól gazdálkodó görögöknek vagy az olaszoknak juttatna több támogatást a közösből az Európai Bizottság, éppen a mi rovásunkra.
– Nem tudjuk még, hogy mi a szándék, mert nem kaptuk meg a hivatalos tervezetet. De érdemes feltenni egy kérdést. Vajon Brüsszel tényleg meg akarja büntetni azokat az országokat, amelyek visszafizetik az adósságaikat, munkahelyeket hoznak létre, és rendbe teszik a pénzügyeiket? Most van annak az időszaka, hogy mindenki felfedje a lapjait, ám ez egy több éves tárgyalási folyamat. Még nem dőlt el semmi. Kétségtelen, van arra törekvés, hogy Közép-Európától forrásokat vonjanak meg, úgyhogy résen kell lenni.
– Eközben az ellenzék pártjai sorra indítanak fegyelmi eljárásokat a saját tagjaik ellen. Hátradőlnek?
– Őskáosz uralkodik azon a térfélen, ám ezt inkább tudomásul vesszük, mintsem hogy örülnénk neki. Vannak ugyanis olyan nemzeti ügyek, amelyekben jó lenne számítani az ellenzékre is. Ilyen a szuverenitásunk vagy éppen az EU-büdzsé kérdése. Ettől függetlenül törekszünk arra, hogy ne csak az állampolgárok és a kormány között, hanem az ellenzéki pártokkal is egyetértési pontokat alakítsunk ki. Kétségtelen, úgy tűnik, e pártoknak jobb kondiban kellene lenniük, hogy ez megvalósuljon.
– A Stop Soros kapcsán például asztalhoz hívják a pártokat?
– Ezekben a napokban a kormány minden parlamenti pártot tájékoztat és előttünk állnak a parlamenti viták is. Minden véleményt meghallgatunk, ám az álláspontunk egyértelmű. A biztonságból és a szuverenitásból nem engedhetünk.