Belföld

Dömötör Csaba: Elutasítjuk az önfeladást

Több minisztérium is vizsgálja, hogyan tudnánk újabb védelmi eszközöket életbe léptetni – mondta lapunknak a Soros-terv kapcsán a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára

Az uniós intézmények sok szempontból önjárók, fogalmazhatunk úgy is, csattognak a bürokratikus fogaskerekek Brüsszelben, függetlenül a berlini koalíciós alkudozásoktól. A következő uniós csúcson újra napirenden lesz a kvóta – hívta fel a figyelmet a lapunknak adott interjúban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba 20171227
„Pár hónappal a választás előtt Soros hálózata helyi szinten is óriási pénzügyi erőforrásokat mozgósít” (Fotó: Ficsor Márton)

– Mekkora léket kapott a Soros-terv a nem­­- zeti konzultációval?

– A részvételi arány minden korábbi rekordot megdöntött, ez önmagában is komoly fegyvertény. Mint ahogy az is, hogy az egyes kérdések körül nemzeti egység jött létre. A magyarok nem akarják, hogy évi egymillió migránst telepítsenek Európába. Nem szeretnék, ha fejenként kilencmillió forintot költenénk rájuk, sőt elutasítják azt is, hogy Brüsszelből nyomás alá helyezzék a kvótákra nemet mondó tagállamokat. A konzultáció egyedülálló eszköz arra, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a magyar politikában. Ha valóban számítanak a demokratikus értékek, akkor az uniós döntéshozók meghallják majd a magyarok szavát. Mindezektől függetlenül a meccs nem lefutott, a legkeményebb csaták még csak most jönnek.

– Orbán Viktor miniszterelnök a téma kapcsán arról beszélt, újabb támadás előtt áll Magyarország. De mintha a határvédelemben már egyetértés lenne, nem?

– Ezzel annyiban vitatkoznék, hogy egyelőre csupán beszélnek róla, ám az unió nem erre összpontosítja a politikai és gazdasági erőforrásait. Sokkal inkább arra, hogy létrejöjjön egy kötelező, felső korlát nélküli elosztási eljárás. Tehát szétterítenék a terheket. Erről az EP, vagyis az Európai Parlament már szavazott is.

Sokan továbbra is lehetőséget látnak a bevándorlásban, Jean-Claude Juncker, az Euró­pai Bizottság elnöke maga fogalmazott úgy, hogy legális migrációs útvonalakat kellene kialakítani. Ezzel egyesek szerint a munkaerőpiaci gondokat is orvosolnák, noha erre, mint bebizonyosodott, ez a módszer nem alkalmas. Sőt komoly biztonsági és gazdasági kockázatokat is jelent. Tehát a kvótajavaslat továbbra is ott van az asztalon, most már jogalkotási szakaszban. Kiélezett a küzdelem, kemény hónapokra számítunk. A konzultáció eredménye, illetve a témában elfogadott országgyűlési határozat mindenesetre erős mandátumot ad a magyar kormánynak.

– Mennyire számít, hogy a szintén migránsbarát Angela Merkel kancellár éppen kormányalakítási gondokkal van elfoglalva?

– Az uniós intézmények sok szempontból önjárók, fogalmazhatunk úgy is, csattognak a bürokratikus fogaskerekek Brüsszelben, függetlenül a berlini koalíciós alkudozásoktól. A következő uniós csúcson újra napirenden lesz a kvóta. Már most látszik, hogy megpróbálják megtörni az ellenálló tagországokat. Az uniós források felfüggesztésével riogatnak, kötelezettségszegési eljárásokat indítanak, és meghallgatásokat szerveznek az egyes országokkal szemben. Magyarországról is rendeztek egy ilyet decemberben. Ezek egytől egyig a nyomásgyakorlás eszközei.

– Ide tartozik az atombombaként emlegetett, hetes cikkely szerinti procedúra megindítása is Lengyelország ellen?

– Szerintem világos az összefüggés. Lengyelország ellen ugyanolyan boszorkányüldözés folyik, mint amilyet mi is megtapasztalhattunk 2010 után.

– Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos a napokban publikálta elképzeléseit a bevándorlásról. Ebből mit érdemes leszűrni?

– Mivel ő a migrációs ügyek első számú felelőse az Európai Bizottságban, egyáltalán nem mindegy, hogy mit mond. Pár napja megjelentetett egy írásos állásfoglalást a brüsszeli Politicóban. Azt írta, hogy a bevándorlás az új norma. Azt is leírta, hogy Európa nem képes megállítani a migrációt, és a határvédelmi kerítések felhúzása sem jelent megoldást. Világos szavak ezek, és teljesen ellentétesek a kormány álláspontjával. Hozzáteszem, a magyarok többségi véleményével is. Mi elutasítjuk az önfeladást. Európának igenis védekeznie kell az illegális bevándorlás ellen. És ebben a küzdelemben támaszkodnia kell azokra az értékekre és teljesítményekre, amelyek naggyá tették. Helmut Kohl kancellárnak igaza volt, az alapító atyák Európájának nincs alternatívája.

– Mi a véleménye arról, hogy a bíróság a Magyar Helsinki Bizottságnak adott igazat a rá vonatkozó konzultációs megállapítások kapcsán?

– Még nem zárult le az eljárás. Nem árt tudni, hogy a szervezet 2015-ben és 2016-ban több mint háromszázmillió forintnyi támogatást kapott Soros György hálózatától. Nem galamblelkű, karitatív egyesületről van szó, hanem a bevándorlás kérdésében nagyon aktív politikai szerveződésről. Ők jelentették fel korábban Magyarországot, mondván, a hatóságok nem bántak megfelelően két bangladesi migránssal. Ők egyébként nem háború elől menekültek, hanem megélhetési okokból érkeztek Európába. Hazánkat végül elmarasztalták, és ezen a Helsinki Bizottság pénzt is keresett. Ez nem minden. Pár napja kiderült, hogy a Helsinki Bizottság egy olyan menedékkérőt is véd, akit Törökországban többéves börtönbüntetésre ítéltek terrorcselekmények miatt. Ezekből a példákból is látszik, hogy a kormány álláspontja helytálló: ezek a szervezetek kifejezetten segítik a bevándorlást.

– Rogán Antal miniszter hetekkel ezelőtt utalt arra, hogy januárban a kormány elé kerül egy újabb, a Soros-terv végrehajtásának gátat vető intézkedéscsomag. Mire számíthatunk?

– Több minisztérium is vizsgálja, hogyan tudnánk újabb védelmi eszközöket életbe léptetni. Amint döntés születik ezekről, a kormány természetesen tájékoztatja majd a közvéleményt.

– A települések már akcióba is lendültek, sorra születnek a Soros-tervet elutasító, a spekuláns által támogatott szervezeteket korlátozó határozatok. Az ellenzék szerint ez a demokrácia megcsúfolása. Mit szól hozzá?

– Teljesen érthető a helyi önkormányzatok aggodalma. Egyrészt, mint említettük, elkezdték véglegesíteni a betelepítési programok jogi kereteit. Ha ezt életbe léptetnék, az minden magyarországi régiót és számtalan önkormányzatot érintene. Másrészt jól látszik, hogy pár hónappal a választás előtt Soros hálózata helyi szinten is óriási pénzügyi erőforrásokat mozgósít. Ez épp elég indok arra, hogy helyben is felemeljék a szavukat. Egyébként is, sok nyugati országban fellépnek a külföldi befolyásszerzési kísérletek ellen. Nem tesz mást a magyar kormány, és nem tesznek mást az önkormányzatok sem.

– A magyar szigor miatt mégis uniós kötelezettségszegési eljárás indult.

– A magyar szabályozás sokkal puhább, mint mondjuk az amerikai. A törvény csak annyit vár el a külföldről támogatott szervezetektől, hogy regisztrálják magukat. Jellemző, hogy pont azok az aktivistacsoportok tagadják ezt meg, amelyek a legnagyobb támogatást kapják.

– Ami az önkormányzati határozatokat illeti, az érintett szervezetek azzal védekeznek, hogy valós civil munkát végeznek, például hajléktalanokkal foglalkoznak. Így is elfogadható a fellépés velük szemben?

– Ha megnézzük, kik kapták a legtöbb külföldi támogatást, korántsem segélyszervezeteket találunk, hanem politikai aktivistákat.

– Ünnepek környékén talán még aktuálisabb a kérdés: hogy áll Magyarország a biztonság tekintetében?

– Az előttünk álló időszakban a politika egyik legfontosabb kérdése a biztonság lesz. Felértékelődnek majd azok az országok, amelyek garantálni tudják a biztonságot. Ebből a szempontból nem lényegtelen, hogy Magyarország már most is a legbiztonságosabb országok közé tartozik. Ez egyébként a turizmus számaiból is jól látszik, 2010-hez képest ötven százalékkal több turista érkezik hazánkba.

– A kormány azért hajlandó csak a bevándorlásról beszélni, mert sikertelen a kormányzás, ezt akarják elfedni – hangoztatja az ellenzék. Jogos a kritika?

– Egyáltalán nem. Az ellenzéki politikusok mindig letagadják a közös eredményeket. Csak hogy néhányat említsek közülük: több mint hétszázezerrel többen dolgoznak 2010-hez képest. A most januári emeléssel együtt a minimálbér összesen már nyolcvannyolc százalékkal magasabb, miközben számos ágazatban zajlanak béremelések. Tehát ma már egyre jobban meg is éri dolgozni. Az orvosok például két hullámban összesen kétszázhétezer forintos emelést kapnak, és folytatódik a rendvédelmi életpályamodell is. Év elején tovább bővülnek a családtámogatások is, tovább növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye. Ez csak pár példa a sok közül. Ha az ellenzék ezeket elvitatja, azzal nem csupán a kormány munkáját szólja le, hanem sok millió magyar ember munkáját is. Teszi mindezt úgy, hogy az ország ügyei helyett szinte kizárólag a pozíciókért való marakodással foglalkozik. Sokan érezzük úgy, hogy Magyarország ennél sokkal jobb ellenzéket érdemelne.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom