Belföld
Dolgozik vagy tanul majdnem minden rab
A munka típusát az elítéltek végrehajtási fokozata, egészségi állapota, szakmai tapasztalata, biztonsági csoportja befolyásolja

Kevesebben ülnek egész nap a zárkában (Fotó: MH)
Lassan teljesül Pintér Sándor belügyminiszter célkitűzése, a teljes foglalkoztatás elérése a börtönökben. A tárcavezető 2013 végén fogalmazta meg azt az elvárást, hogy minden munkaképes rab dolgozzon a bv.-intézetekben. A BVOP lapunknak megküldött válasza szerint a fejlesztéseknek, a belső ellátási tevékenységnek és a kedvezően változó jogszabályi környezetnek köszönhetően folyamatosan növekszik a foglalkoztatott fogvatartottak száma a börtönökben. Az elítéltek foglalkoztatási rátája, amely magában foglalja a munkáltatást, az oktatást és a szakképzéseket is, elérte a 85-87 százalékos szintet.
Az a célunk, hogy a munkaképes elítéltek mindegyike dolgozzon, ezt a szándékot szolgálta a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainak holdingszervezetű átalakulása is, valamint szorosan ehhez kötődik a kormány által kiemelt feladatként kezelt férőhely-bővítési program is – hangsúlyozta válaszában a BVOP. Hozzátették: a 2018-ig felépülő kilenc új börtön helyszínének kiválasztásakor az is szempont volt, hogy a felajánlott területeken az önkormányzat vállalja, hogy a betelepített fogvatartottak legalább felének intézeten belüli, illetve kívüli munkahelyet biztosít.
Az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. A munkavégzés típusát az elítéltek végrehajtási fokozata, egészségi állapota, szakmai tapasztalata, illetve biztonsági csoportja befolyásolja, a börtön és a gazdasági társaság lehetőségeinek függvényében. A munka díjazása az előző évi minimálbér összegének legalább egyharmada. A munkadíjból vonják le a tartási költséget, amelynek mértékét jogszabályok szabályozzák.
Minden büntetés-végrehajtási intézetben részt vesznek a fogvatartottak a börtönök fenntartásában (felújítás, karbantartás, mosoda, konyha), de termelő tevékenységet is folytatnak a száz százalékban állami tulajdonú büntetés-végrehajtási gazdasági társaságoknál.
A bv.-szervezet tizenkét gazdasági társasága biztosítja a törvényileg előírt fogvatartotti munkavégzést, illetve a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek takarékosabb működését. A kft.-k tevékenységi köre sokrétű, mezőgazdasági jellegű ipari gazdasági társaság is tartozik a szervezethez. A mezőgazdasági kft.-kben szántóföldi növénytermesztés, gabonatermesztés, ipari és takarmánynövények termesztése, gyümölcs-, valamint zöldségtermesztés és -feldolgozás, állattenyésztés folyik, valamint tej- és hústermelés is zajlik. Az ipari jellegű gazdasági társaságok a textilipartól kezdve a bútorgyártáson át könnyű-, vegyes, fém- és papíripari profillal működnek.
Fontos szempont a foglalkoztatás során az alapvégzettség és a szakképzés megszerzése, amely nemcsak a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés érdekében kulcsfontosságú, hanem az elítéltek munkáltatása során is kiemelt jelentőséggel bír a minél hatékonyabb és minőségi munkakultúra elsajátításához. Alapfokú oktatásban több mint ezren vesznek részt, közel ezer fő végzett tavaly középfokú tanulmányokat, piacképes szakmát pedig összesen csaknem ezernégyszáz fogvatartott szerzett mint hegesztő, szobafestő-mázoló, targoncavezető, térburkoló vagy asztalosipari szerelő.
A kormány piacot teremtett a rabmunka termékeinek – tolmácsolta Pintér Sándor belügyminiszter köszöntőjét Csóti András, a BVOP vezetője a központi ellátás ötödik évfordulója alkalmából rendezett tegnapi konferencián. Az elítélteket foglalkoztató gazdasági társaságok bruttó nyeresége 2015-ben meghaladta a tizenegymilliárd forintot, ami az előző évhez képest több mint negyvenszázalékos növekedést jelent.