Belföld

Dokumentált a Jobbik pálfordulása

Megszelídült a radikális párt „a jogvédő szervezetek sáskahada”, a nemzetközi liberális háttérhatalom és Gyurcsány irányába is

A Jobbik 2014-es választási programjában a jogvédő szervezetek ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezte, orosz minta alapján.

CEU-tüntetés 20170420
CEU-tüntetés. Vonáék korábban nem kedvelték Soros elvbarátait (Fotó: Hegedüs Róbert

A Jobbik 2014-es választási programjában kvázi hadüzenetet intézett a magyarországi Soros-szervezetekhez, és azonnali fellépést ígért ellenük. A párt közbiztonsági programjának egyik fejezete az Aminek véget vetünk munkacímet viselte. Ennek első mondata a nemzetközi jogvédő szervezetek álságos tevékenységéről beszél. „A kettős mércét alkalmazó, a rendőrséget, a rendvédelmi szerveket, az önkormányzatokat hátráltató, hamis színben feltüntető jogvédő szervezetek (nevesítve: a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International – a szerk.) ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezzük, orosz minta alapján” – olvasható a dokumentumban.

A magyar–cigány együttélés kapcsán azt ígérték, a Jobbik kormányra kerülve igazságosan, de határozottan fog a probléma megoldásához. „Előre jelezzük – fogalmaztak –, hogy abban sem a különféle jogvédő szervezetek sáskahada, sem a többi párt álságossága, sem a nemzetközi liberális háttérhatalom dühe nem fog bennünket megakadályozni.”

Ehhez képest a Soros-egyetem védelmében most az Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik is. Vona Gábor, a párt elnöke egy 2009. márciusi tüntetés szónokaként még arról beszélt a világválság kapcsán, „hogy a világot a jelenlegi helyzetébe a pénzvilág terroristái taszították”. A párt­elnök a pénzvilág terroristáiról beszélve megemlítette George Sorost is, aki – mint mondta – állítólag nem mer Magyarországra utazni. Soros sose jöjjön hozzánk, de hívja el innen a jelenlegi bajainkat előidéző elvbarátait is, hangoztatta a Jobbik elnöke, hozzátéve, „a Jobbik célja viszont az hogy Gyurcsány Ferencből legyen Gyurcsány fegyenc”. Innen sikerült eljutnia a Jobbiknak 2017 tavaszára oda, hogy Gyurcsány már nem fegyencjelölt, hanem szövetséges. „Nem a baloldali erők folytatnak bolsevik hatalomgyakorlást, hanem a kormánypártok. A magyar nemzet szabadságának legnagyobb ellensége ma már nem Gyurcsány Ferenc, de még csak nem is Soros György, hanem maga Orbán Viktor és az általa működtetett maffiaállam” – írta Szávay István, a párt szóvivője Borbély Zsolt Attilának, a Jobbik egykori nemzetpolitikai kabinetvezetőjének, aki lapunknak úgy nyilatkozott: „A Soros-egyetem mellé állni, a magyar nemzet nyílt ellenségeinek szekerét tolni a Jobbik értékválsága tekintetében mindennél riasztóbb.”


Illegális ellenzéki plakátolás Józsefvárosban

A Fidesz elutasítja az erőszakos kampányolás minden eszközét Józsefvárosban, és visszautasítja azokat a hazug vádakat, miszerint az ellenzéki képviselőket lejárató álplakátokkal kampányolna – írta tegnapi közleményében Juharos Róbert, a Fidesz józsefvárosi szervezetének elnöke. Rámutatott: „Az álcivil jelöltek, Bolba Márta és Dopeman kétségbeesett és hazug figyelemelterelést művelnek, először látszólagos vitákat folytatnak, majd egymással összejátszva a Fidesz–KDNP jelöltjét próbálják besározni. Összenő, ami összetartozik.” Felszólította az ellenzéki pártokat, hogy „fejezzék be az esztelen és mindent elborító illegális plakátolást”. (KCS)


„Festékdobálások” eltérő megítélése

A közelmúlt aktuális eseményei, a középületeket érintő „festékdobálások” indokolttá teszik a garázdaság bűntettének és szabálysértésének közvélemény számára megfogalmazott elhatárolását – írta a fővárosi főügyész az MTI-hez eljuttatott közleményében. Ibolya Tibor rámutatott: „a garázdaság bűncselekményi alakzata erőszakos cselekményt ölel fel, a szabálysértési alakzata viszont nem”, az erőszakos cselekmény irányulhat személy ellen, de dolog ellen is. Például egy épület könnyű luftballonnal való megdobálása nem minősül erőszakosnak, míg egy közel egykilós, teli palack épületnek hajítása igen – közölte, felidézve, bűncselekmény miatt került sor vádemelésre a Sándor-palotát dobálók ügyében, míg a szabálysértési hatóság járt el a Szabadság térnél garázdálkodók esetében. Ibolya Tibor hangsúlyozta, „az a körülmény, hogy a megbotránkozás, riadalom keltésére adott helyzetben ténylegesen nem került sor, önmagában nem zárja ki a garázdaság megállapítását”. (KCS)