Belföld

Disszonáns és öncélú demonstráció

Hétértékelő. Szakpolitikai helyett politikai tiltakozás a köznevelés ügyében

A további nyomásgyakorlási kísérlet az oktatás terén némileg szokatlan, sőt akár öncélúnak is mondható – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus.

Boros Bánk Levente 20160215
Boros Bánk Levente (Fotó: MH)

Eléggé nyilvánvaló, hogy az oktatási rendszer miatt meghirdetett szombati pedagógustüntetés sokkal inkább politikai, mintsem szakpolitikai megmozdulás volt – fogalmazott lapunknak az elmúlt hetet értékelve Boros Bánk Levente politológus. Kifejtette, a tüntetés vagy éppen a sztrájk, általában az utolsó eszköz az érdekérvényesítés során, ám jelen esetben a kormány, részben az előző, két héttel korábbi megmozdulások hatására, már tárgyalóasztalhoz ült az érintettekkel, sőt személyi következménye is lett a folyamatnak. Vagyis a további nyomásgyakorlási kísérlet ennek tükrében némileg szokatlan, sőt akár öncélúnak is mondható – véli a szakértő.

Megjegyezte, a kabinet eddig minden feszültséget jól kezelt, elég csak az Uber-ügyre vagy a netadóra gondolni, az ország szélesebb nyilvánossága ebben az esetben is jól látja, a kormány engedett, hajlandó a változtatásra, jelenleg is zajlik az oktatási rendszer átalakítása, ráadásul ez jelentős béremeléssel is társul. Nem tudni, mi jön ki ebből, de hamarosan teljesen kifulladhat a mostani szervezkedés a köznevelés kapcsán – magyarázta Boros Bánk, megjegyezve, kissé disszonáns, hogy egy tanár szombaton a Kossuth téren azt kiabálja: „Orbán, takarodj!”, majd hétfőn bemegy az iskolába, és például a Himnuszt kezdi el elemezni a diákoknak.

A parlamenti pártok múlt heti frakcióülései kapcsán azt mondta, ez egyfajta kötelező kör számukra, és úgy tűnik, újdonságot, izgalmat nem is hoztak ezek a tanácskozások. Természetesen az ezeket követően megfogalmazott üzenetek, különösen az ellenzék részéről, részben a salgótarjáni időközi polgármester-választás kampányát erősítették, vagy éppen az oktatási tiltakozásra próbáltak rákapcsolódni.

A politológus szerint jól szimbolizálja az MSZP helyzetét, hogy sikerült vevőt találni a párt Jókai utcai székházára, s így könyvesbolt és cukrászda is lehet az egykor kormányzó párt nemrég újonnan kialakított épületében. A szocialistáknak erős fél évük lesz, hiszen súlyos belső feszültségeik vannak, részben éppen a drasztikus népszerűségvesztés miatt, Tóbiás József elnöknek pedig a hírek szerint több bírálója, sőt kihívója akadhat. Emellett az MSZP-től továbbra sem várható más, mint hogy „lereagálja” a kormány, illetve a Fidesz által kezdeményezett ügyeket, döntéseket.

Hasonló helyzetben van ez utóbbi szempontból a Jobbik is, hiszen az elmúlt időszakban képtelen volt tematizálni a közbeszédet. A menekültválság kormányzati kezelésének hatékonysága visszaszorította a párt népszerűségét, ha úgy tetszik, kifogta a szelet a vitorlájából. Boros Bánk Levente szerint azzal, hogy a Fideszt másolva nemzeti konzultációt hirdetett Vona Gábor, csak azt bizonyítják, nincs megfelelő innovációs képességük – ami igaz a teljes ellenzéki térfélre. Persze az idő eldönti, mire lesz elég az említett kezdeményezés, ez egyelőre inkább tűzoltásnak tűnik.

A Demokratikus Koalíció szombati rendezvénye kapcsán a politológus úgy fogalmazott, Gyurcsány Ferenc is magára akarta vonni a figyelmet kissé, „ennyi tellett tőle”. Rá is érvényes, hogy az ellenzéki erők zömmel egymástól próbálnak támogatókat átcsábítani, hiszen óriási lett a népszerűségi szakadék köztük, valamint a kormánypártok között.

Boros Bánk Levente a migrációs helyzet kapcsán annyit mondott, elképzelhető, hogy fokozódik a nyomás, ami intenzívebbé teheti a témát a közbeszédben. Látszik az is, immár a NATO is próbálkozik az ügyben, ahogy az európai szintű folyamatok is hozhatnak változásokat. Mindez pedig ismét a belpolitikai napirend központi témájává teheti a kérdést.

 

Disszonáns és öncélú demonstrációHétértékelő. Szakpolitikai helyett politikai tiltakozás a köznevelés ügyében - A tová...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. február 14.