Csupán megrovást kapott Gergényi

A vádlottak közül az arcát egyedül vállaló Gergényi Péter felmentésért fellebbezett (Fotó: Hegedüs Róbert)

Nagy várakozás előzte meg tegnap a rendőri vezetők büntetőperének elsőfokú ítélethirdetését a Fővárosi Törvényszéken, de csalódniuk kellett azoknak, akik abban reménykedtek, hogy elítélik a vádlottakat. A többnyire mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt indult és több mint két éve tartó büntetőper végén csupán két terhelt kapott rendkívül enyhe büntetést.

A másodrendű vádlott Gergényi Péter egykori budapesti-rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztása miatt megrovásban részesítette a bíróság, és ugyanezt a büntetést rótta parancs iránti engedetlenség miatt a negyedrendű vádlott Mittó Gáborra, aki a 2006. szeptember 18-i MTV- székházostrom idején helyszínparancsok volt. A többiekkel szemben megszüntették az eljárást, így többek között Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka is megúszta a büntetést.

Gergényi és Mittó is csak a székházostrom miatt kapott megrovást. Kiss Károly hadbíró indoklása szerint bár Mittó azon az estén „nem csillogtatta” parancsnoki erényeit, a feladatait többé-kevésbé ellátta. Azonban hibázott, amikor eltűrte és hozzájárult, hogy a székházban lévő Giber László nyugalmazott rendőr százados – megtagadva a parancsot – az embereit kivonja az épületből.

A bíró az MTV belső kamerája felvételének lejátszásával bizonyította, hogy amikor a rendőrök elhagyták az épületet, senki nem támadta a székházat, a rendőrök sem tűntek ijedtnek, és nem is voltak veszélyben. Gergényit a székházostrommal kapcsolatos vádpontban azért mondta ki bűnösnek a bíró, mert nem intézkedett Mittó leváltásáról és a parancs teljesítéséről.

Az ügyészség a későbbi napok bántalmazásai és a felelősségre vonások elmaradása miatt is vádat emelt, ahogy azért is, mert a rendőrök nem viseltek azonosítószámot. Bár a bíró szerint többször megállapítható volt a vádlottak kötelességszegése, a vádban szereplő minősítő körülmény, „a szolgálatra, fegyelemre, közbiztonságra való jelentős hátrány okozása” nem valósult meg. Így az elkövetett cselekmények csak vétségnek minősülnek, amelyek pedig már elévültek.

Kiss Károly ezzel együtt az akkor hatalmon lévő politikai vezetést is felelőssé tette azért, hogy az események kapcsán nem indultak eljárások, és csak most nyílt lehetőség, hogy a rendőri vezetők felett ítéletet hirdessenek. Emlékeztetett egy 1990-es törvénymódosításra, amely nyomán jelentősen megnőtt a katonai büntetőeljárások időtartama, és bár 2007-ben volt előterjesztés ennek megváltoztatására, „egy prominens szocialista képviselő ezt megfúrta”. A hadbíró egy másik felvétel lejátszásán keresztül pedig rámutatott, hogy az ügyekben eljáró rendőrök szavahihetősége alaposan megkérdőjeleződött, de ezeket nem vizsgálták ki.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlottakkal szemben büntetés kiszabásáért, illetve súlyosbításért, Gergényi és Mittó felmentésért fellebbezett. Bene három nap gondolkodási időt kért, a többiek tudomásul vették az ítéletet. A per így a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik.

Völgyesi Miklós: Ez szerecsenmosdatás

Megrendült a hitem a jogállamban – kommentálta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró, aki a Civil Jogász Bizottság és a Balsai-bizottság tagjaként is sok évig foglalkozott a témával. Szerinte „szerecsenmosdatás” folyik, és már a vádemelés is előrevetítette a komédiaszintű eljárást. Emlékeztetett Sólyom László akkori köztársasági elnök megnyilatkozásaira, amelyekben az államfő illegitim erőszakról beszélt, és előrevetítette, a jogállamiság próbája lesz, hogy az akkori rendőri és politikai vezetők bíróság elé kerülnek-e. Emellett országgyűlési határozat is kimondta, hogy a rendőri és ügyészi szervek nem tudták teljesíteni kötelességüket. Völgyesi felidézte a Gulyás Gergely fideszes képviselő vezette parlamenti bizottság meghallgatásait is, amelyek során például Gergényi Péter elmondta, hogy az események után kérte a nyugdíjazását, de Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő ezt – mindenkit megkerülve – megakadályozta, sőt elérte, hogy ne induljon felelősségre vonás a rendőri brutalitások miatt. Bene László azonosítószámok viselésére vonatkozó utasítása is furcsa módon eltűnt – mondta a volt büntetőbíró, hozzátéve, hogy például a Gönczöl-jelentés is szemérmesen hallgatott az utasításról.

Fidesz: Elkeserítően enyhe az ítélet

Felháborító és elkeserítően enyhe a Gergényi Péterre és társaira kiszabott elsőfokú ítélet. Ennél még az ártatlanul megvert emlékezők is sokkal súlyosabb büntetéseket kaptak a koncepciós eljárások során – reagált az ítéletre a Fidesz. Közleményük szerint 2006 őszén a hazug kormányzása miatt válságba került Gyurcsány Ferenc erőszakkal akarta a hatalmát megtartani, utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére, a tömegbe lövetésre. A rendőrség erőszakot, gumilövedékeket, gumibotot, bilincset, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket, viperát vetett be az ötvenhatos események ötvenedik évfordulóján békésen emlékezők ellen. A rendőri vezetők politikai megrendelésre cselekedtek, Gyurcsány hálából elő is léptette, ki is tüntette őket – emlékeztetett a Fidesz. A rendőrség politikai bosszúból több száz békés demonstrálót állított elő, sokakat meghurcoltak, és maradandó sérüléseket szenvedtek, Gyurcsány Ferenc azonban a mai napig nem kért tőlük bocsánatot. A Fidesz fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás minden ügyben megnyugtató, arányos választ adjon a bűncselekményekre. A magyar emberek elsöprő többségével együtt bízunk abban, a per végén olyan ítélet születik, amely megnyugtató választ ad a 2006 őszén a magyar emberek ellen elkövetett példa nélküli erőszakra.