Csökkentenék az „egészségügyi rezsit”

Feltétlenül szükséges az egészségügyi közkiadások arányának további növelése a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) előző elnöke szerint. Rácz Jenő lapunknak elmondta, hogy 1992 óta az ágazatra fordított pénzek folyamatosan csökkennek, így dacára a „racionalizálási intézkedéseknek” a kórházak adóssága egyre csak nő, és 2014 végére – az évközi gyorssegély ellenére – el fogja érni a nyolcvanmilliárd forintot. A korábbi elnök úgy látja, hogy a tartozás nagyságrendje nemcsak az ellátók működése szempontjából kezelhetetlen, hanem veszélyeztető tényezőként hat az államháztartásra is.
Már a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István is megfogalmazta, hogy a jövő évi költségvetésben jelenleg feltüntetett, egészségügyre szánt összeg nem fedezi az egyébként támogatandó kormányzati terveket.

„Ahhoz, hogy a következő években emelkedjenek az intézményrendszer dologi kiadásai is, szakítani kell azzal a szemlélettel, ami az egészségügyet a költségvetés egy fájóan nagy kiadási tételeként tartja nyilván” – emelte ki Rácz Jenő. Beszélt arról is, hogy az MKSZ az államtitkársággal folytatott konzultációk alatt a változtatás főbb irányaival egyetértett, ugyanakkor jelezte, hogy a jelenlegi adósságállomány rendezése mellett éves viszonylatban csaknem százmilliárd forintnyi többlet bevonására lenne szükség – aminek megteremtésére egyébként a testület konkrét javaslatokat is tett. Emellett viszont tény az is – fűzte hozzá –, hogy nem elég több pénzt tenni az egészségügybe, legalább ennyire fontos a források hatékony felhasználása is.

A kórházszövetség előző elnökét a magán- és a közellátás markáns elválasztásának tervéről is kérdeztük. Az MKSZ a témában eljutatta javaslatait a szakállamtitkárságnak, ezek azt tartalmazzák, hogy úgy kellene többletforrásokat biztosítani az ágazatnak, hogy egyben csökkenjen a lakosság „egészségügyi rezsije” is, amelynek legjelentősebb tételeit a gyógyszerkiadások és a hálapénz adják.

Mivel előbbi csökkentése már elkezdődött, a következő lépést logikusan a paraszolvencia kérdésében kellene megtenni. „Éves viszonylatban negyven-hetven milliárd forintot tesz a lakosság az egészségügyi dolgozók kiváltságosainak a zsebébe úgy, hogy ezért valójában semmiféle garantált szolgáltatást vagy ellátást nem kap cserébe, ráadásul ez a pénz adómentesen vándorol” – olvasható a javaslatban. A hálapénz kivezetésének alapjait meg kell teremteni – például a rezidensek ösztöndíjprogramján, az egészségügyi életpályamodell bevezetésén, illetve az ellátórendszer fejlesztésén keresztül –, ezt követően pedig már elő lehetne venni a területi ellátási kötelezettségen kívüli és a választott orvossal való ellátás problémáját, valamint a várólistán kívüli kezelések lehetőségét.

A dokumentum szerint a jelenleg tabuként kezelt terület átszervezése nem a lakosság és a betegek érde­keit sérti, hanem az átláthatatlanságból nyereséget húzók ellen hatna.

„A demagóg módon a szegény és hátrányos helyzetű betegek nevében és védelmében fellépők éppen ezen páciensek kiszolgáltatottságát növelik akkor, amikor a jelenlegi, fenntarthatatlan rendszer megtartá­sáért harcolnak, ahol az egészségügy szürke zónájában paraszolvenciáért minden megvásárolható, miközben a halmozottan hátrányos helyze­tűek minimális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése sem garantálható” – hangsúlyozza a javaslat.

Intézményen belüli orvosválasztás ingyen
Húsznál több egészségügyi rendeletet módosítana a kormányzat azzal a tervezetcsomaggal, amelyet a hónap elején tett közzé honlapján. A szerteágazó tervezet például az egészségbiztosítási törvény végrehajtási szabályai közül kiveszi az utalást az intézményen belüli orvosválasztásért felszámolható díjról, vagyis választani továbbra is lehetne, azonban legális ellentételezés nélkül. Egyértelműsíti a módosítás azt is, hogy – hasonlóan az influenza ellenihez – az ingyenes HPV-oltás beadásáért sem számolható fel díj. Ezen túl az intézményi várólisták között új elemként megjelenik a „jelentős kiterjesztett gerincműtétek” listája is. A tervezet szerint a fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmák közül kikerül az addiktológiai rehabilitáció, a járóbeteg-szakellátásból pedig a gasztroenterológiai rehabilitáció.