Belföld
Csökkenőben az orvoselvándorlás
Kora ősszel megegyezés születhet a szakmai szervezetekkel a kórházak gazdálkodásának átszervezéséről és racionalizálásáról
Tavaly az orvosok száma 1383, a fogorvosoké 372, a gyógyszerészeké 291, a klinikai végzettséggel rendelkezőké 116, míg az egészségügyi szakdolgozóké 8696 fővel emelkedett az előző évhez képest – ismertette lapunknak nyilatkozva Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásának egyes adatait. Megjegyezte, a regiszterben szereplők száma 2011 óta folyamatosan nő.
Rámutatott arra is, hogy az úgynevezett egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésbe, azaz a rezidensi rendszerbe 2010-ben 420, 2011-ben 761, 2012-ben 820, 2013-ban 896, 2014-ben 1011, míg tavaly már 1118 fő jelentkezett. Mivel ez a bővülés az orvosutánpótlás szempontjából is fontos, Rétvári szerint várható, hogy az idei évtől már a szakvizsgázó orvosok létszámának emelkedését fogják hozni. Hacsak nem keresnek inkább külföldön munkát az érintettek.
A nagy gondot jelentő elvándorlás szempontjából azonban mindenképp pozitív fejlemény, hogy a legfrissebb nyilvántartás alapján tavaly, ha csekély mértékben is, de ismét csökkent azok száma, akik részére külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki az illetékesek. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ ismertetése szerint 2010 óta látványos a csökkenés azok számában, akik első alkalommal igényeltek ilyen papírt: a kormányváltás évében még 845, tavaly már csak 492 fő fordult ilyen céllal a központhoz.
Az adatok értékelése kapcsán az államtitkár érdemes tartja emlékeztetni a 2010 előtti időszakra, amikor a jelenlegi egészségügyi kormányzást is előszeretettel ostorozó szocialistáké volt az irányítás. Az egészségügyi dolgozók esetében összességében több mint tízszázalékos volt a létszámcsökkenés 2006 és 2010 között – derül ki a nyilvántartásból.
Rétvári Bence a kórházi adósságállomány kapcsán emlékeztetett, tavaly hatvanmilliárd forintos, külső forrásból származó, vagyis nem átcsoportosítás révén rendelkezésre álló összeggel konszolidálta a kormány a rendszert, most pedig olyan módosításon dolgoznak az érdekképviseletekkel közösen, amely hosszú távon is meggátolná az adósság újratermelődését. Felvetésünkre elmondta, a kormány javaslata továbbra is az, hogy a felsőoktatásban már bevált kancellári rendszert bevezessék. A Magyar Kórházszövetség ezt egyelőre ellenzi, más javaslataik vannak, egyfajta megyei szintű centralizációt képzelnek el. A tárgyalások zajlanak a nyár folyamán is, ám – hangoztatta Rétvári Bence – célszerű lenne legkésőbb az ősz elején megállapodni a részletekről, hogy még az idén megszülethessenek az esetlegesen szükséges jogszabályi változtatások. A kormány mindenekelőtt a célhoz ragaszkodik, vagyis hogy változtassanak azon a rendszeren, amely igazságtalanságokat is eredményezve, évről évre újabb adósságot termel, az eszköz ebből a szempontból másodlagos kérdés – fogalmazott. Megerősítette, jövőre 171 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, ennek egy részéből folytatódik a béremelés.
Húszmilliárddal több jut a gyógyításra
A kormány 19,2 milliárd forinttal növelte az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátási célelőirányzatait – derüli a Magyar Közlönyben ismertetett határozatból. A dokumentumban az egyszeri jellegű módosítás idén a harmadik negyedévben történik, a következő esztendőre „áthúzódó hatást” ugyanakkor nem jelöltek meg. Az Egészségbiztosítási Alap idei előirányzata egyébként 1963 milliárd forint volt – közölte a távirati iroda. A rendelkezés nem tartalmaz indoklást, így abból nem derül ki, milyen célból emelik meg a támogatást, a végrehajtásért mindazonáltal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felel, azonnali hatállyal.