Belföld

Csökkenő szegénység, emelkedő bérek

Rétvári Bence: Csaknem feleannyian vannak azok, akik számára kigazdálkodhatatlan egy váratlan kiadás, banki hiteltörlesztéssel pedig ma már egymillióval kevesebb embernek van problémája, mint 2012-ben

A nyolcadikosaink természettudományi tudásszintje ma már azonos az angol, az egyesült államokbeli, a kanadai vagy a svéd diákokéval – egyebek mellett erre is felhívta a figyelmet a lapunknak adott interjúban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence 20171229
A balliberális újságíróknak két dologgal van problémájuk: ha Magyarország nem akar bevándorlókat befogadni, illetve, ha helyben segít. Úgy látszik, semmi nem jó nekik. Mi úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az a legjobb, ha a saját szülőföldjén tud boldogulni. Így a kormány a humanitárius programjával erőn felül próbál ebben segíteni a Közel-Keleten és Afrikában is – mondta az államtitkár (Fotó: Varga Imre )

– Nemrég publikálták a 2016-os PISA-felmérés újabb eredményeit, ezek szerint a magyar diákok problémamegoldó képessége átlag alatti. A szocialisták emiatt azt követelték, távozzon az Emmi vezetése. Megfontolják?

– Mielőtt erre reagálnék, tisztázzuk: az említett kutatáson túl van még három hasonló felmérés, ezeket is érdemes figyelemmel kísérni. Az úgynevezett PIRLS szintén nemzetközi eljárás, ebből érkeztek a legfrissebb adataink, s ha ezek alapján a magyar fiatalok szövegértési képességeit nézzük, kiderül, hogy 2001 óta a legjobb eredményt érték el. Hazánk a tizenharmadik helyezést szerezte meg az ötvenes listán, nagyobb országokat is megelőztünk. Nem csoda, hogy velünk ellentétben Francia- és Németországban heves társadalmi vita alakult ki, hiszen az utóbbi a huszonhetedik helyre esett vissza.

– Mi okozhatta ezt?

– Több okot is megjelöltek Berlinben a romlás lehetséges okaként, elsősorban az ellenőrizetlen bevándorlást. A másik probléma a túlzott decentralizáció, nincs egységes tanterv és követelményrendszer, illetve igazgatási hiányosságokkal is küzdenek. A franciák azonban még ennél is rosszabbul teljesítettek, a harmincnegyedik helyre csúsztak vissza, az oktatási miniszter kénytelen volt mélyreható változásokat bejelenteni. De nézzük a többi felmérést! A szintén nemzetközi TIMSS inkább a tárgyi tudást vizsgálja, s bár ebben Magyarország hagyományosan jól teljesít, 2007-ben volt egy mélypontunk. Azóta sikerült visszajutni a válság, illetve az iskolabezárások és a pedagóguselbocsátások előtti szintre. A nyolcadikosaink természettudományi tudásszintje ma már azonos az angol, az egyesült államokbeli, a kanadai vagy a svéd diákokéval. Aztán rendelkezésre áll még a teljes kép tekintetében a csak itthoni OKM, azaz az országos kompetenciamérés is, ez a szövegértést és a matematikai eszköztudást nézi elsősorban. Ezen a téren szintén nincs okunk szégyenkezni.

– De azért csak ott van a nem túl rózsás állapotot rögzítő PISA-kutatás. Mit lép a kormány erre?

– A felmérésből kiderül, a korábbi időszakban a magyar diákok teljesítménye matematikai, szövegértési és természettudományi szinten is romlott, de a legutóbbi eredmények szerint legalább az első folyamatot sikerült megállítani. Mindenképp megoldás lehet a különböző társadalmi hátrányok ledolgozása, ebben komoly szerep jut az immár nemzetközi szinten is elismert, hároméves kortól kötelező óvodáztatásnak. Ezzel ugyanis a hátrányos helyzetből adódó képességbeli különbségek csökkentését már korábban el lehet kezdeni. Szintén lényeges a különböző digitális eszközök készségszintű használata, a kormány ezért negyvenmilliárd forintnál is többet költ a következő időszakban arra, hogy az iskolák számára minél több számítógépet, táblagépet, háromdimenziós nyomtatót, de még virtuálisvalóság-szemüvegeket is biztosítson. Megállapítható az is, hogy fontos eszköz a társadalmi hátrányok orvoslásában az állami fenntartás, mert ezzel kiegyenlíthetők a más-más helyzetben lévő önkormányzatok közötti különbségek.

– Az ősszel lezárult a többéves tanáribéremelési program. Lesz folytatás?

– Akik januárban előrelépnek a Pedagógus II. fokozatba, azok számára biztosan. Ha az elmúlt évek mérlegét nézzük, néhány példával illusztrálhatjuk a változásokat. Egy húsz éve dolgozó tanár százötvenezer forintos bére megkétszereződött, egy pályakezdő óvónőnek pedig százhuszonkétezerről száznyolcvanezer fölé nőtt a fizetése. Összességében és átlagosan ötvenszázalékos volt az emelés, ugyanis a dolgozók anyagi megbecsülése is elengedhetetlen feltétele a minőségi oktatásnak. Emlékezhetünk még arra az óriási vérveszteségre, amikor a „nagy szocialista megszorítások” idején tizenötezer pedagógust bocsátottak el, és a többieknek is elvették egyhavi fizetését. Megjegyzem, a 2010 után hangosan tiltakozó szakszervezeti vezetők akkor jóval halkabbak voltak.

– A szocialisták „arca”, Kunhalmi Ágnes a minap mégis arról értekezett, hogy ma ezrével hagyják el a pályát a tanárok.

– Éppen ellenkezőleg, folyamatosan nő a számuk, ráadásul az egy pedagógusra jutó diákok számában is pozitív változást sikerült elérni, ez a 2010-es 11,6 főről tavaly már 10,3-ra csökkent. Így minden tanulóra nagyobb figyelem jut.

– Nyolcvanmilliárd forintos iskolafejlesztési programról is lehetett korábban hallani. Ez végül megvalósul?

– Igen, csaknem négyszáz, zömmel hátrányos helyzetű településen újítjuk meg az intézményeket, mintegy kétszázezer tanuló körülményeit javítjuk ezzel. Az első ütemben ötven fejlesztés már elkészült, és több tucat hamarosan szintén átadható lesz. Mire a hamarosan induló második szakaszt is lezárjuk, már nem lesz olyan járás az országban, ahol ne lenne uszoda. Mindezt kiegészíti a már említett digitáliseszköz-beszerzés. Nem túlzás, ekkora mértékű fejlesztésre generációk óta nem volt példa a magyar oktatásban.

– A baloldalon eközben azt is szajkózzák, hogy a képzetlen embereket könnyebb kiszolgáltatottá tenni, ezért ez a kormány valódi célja az átalakításokkal. Az agymosás. Mit szól ehhez?

– Ahogy a PISA-tesztek felemlegetését, úgy ezt is érdekes olyanoktól hallani, akik kormányon iskolákat zártak be, bért csökkentettek, a felsőoktatásban pedig tandíjat akartak bevezetni. A módszer ismerős: a szocialisták mindig azzal vádolják politikai ellenfeleiket, amit maguk tesznek, vagy éppen terveznek. Az egyetemeknek 2010-ben mintegy harmincmilliárd forintos adósságállományuk volt, ma már százmilliárdos nagyságrendű tartalékkal rendelkeznek. Bővítettük a szakképzési lehetőségeket, vonzóbb lett a pedagógusi hivatás, kilencmilliárd forint összegben vezettünk be új ösztöndíjakat. Minden téren növeltük a hozzáférés lehetőségét az oktatáshoz.

– Az egészségügy is gyakran az ellenzék célkeresztjében van, például az orvoselvándorlás miatt. 

– Örömteli, hogy nagymértékben csökkent az elvándorlók száma, miközben egyre többen végeznek az egyetemen – nyilván ebben is szerepük van a béremeléseknek. Tavaly és az idén kétszázhétezer forinttal nőtt az orvosok fizetése, ehhez még hozzá kell számítani a szintén emelkedő összegű mozgóbér-elemeket is. Nem mondom, hogy nincsenek ezen a téren is komoly feladatai a kormányzatnak, de egyik elődünk sem hajtott végre ilyen léptékű egészségügyibér-emeléseket. Kiemelném továbbá, hogy nem hitelből, hanem a magyar gazdaság valós teljesítményéből sikerült a több ágazatot is érintő béremelési programokat bevezetni.

– Az Eurostat legújabb adatsora szerint ugyanakkor a magyar lakosság egyharmada nélkülözésben él. Mennyire riasztó a helyzet?

– Különböző módszertanok alapján készülnek az ilyen felmérések. Ha például az említett kutatás adatait összevetjük a 2012-es számokkal, látjuk, hogy banki hiteltörlesztéssel ma már egymillióval kevesebb embernek van problémája, az otthon fűtésével pedig hétszázhatvanhatezerrel kevesebbnek. Közel felére csökkent azoknak a száma, akiknek kigazdálkodhatatlan egy váratlan kiadás, mondjuk egy nagyobb értékű háztartási gép cseréje. Csaknem kétmillióval többen vannak azok, akik megengedhetik maguknak az évi egyhetes üdülést, ez látszik a belföldi turizmus folyamatos erősödésében is. Az Eurostat az idén készített először egy új típusú felmérést, itt tehát még nincsenek összehasonlító adatok. A tendencia mindenesetre javuló, folyamatosan csökken a szegénységnek kitettek aránya, s ennek egyik legfőbb oka az, hogy több mint hétszázezerrel több embernek van munkája. Ez tény. Ahogy az is, hogy a kormány jelentős lépéseket tett a további javulás érdekében, amelyeket az ellenzék ott támad, ahol ér.

– De nemcsak itthon, a világ távoli pontjain is. Legutóbb a Hvg.hu esett neki a Hungary Helps elnevezésű, az üldözött keresztényeket is segítő humanitárius programnak, mondván, már az elnevezés is lekezelő. Mi a véleménye erről a megállapításról?

– A balliberális újságíróknak két dologgal van problémájuk: ha Magyarország nem akar bevándorlókat befogadni, illetve, ha helyben segít. Úgy látszik, semmi nem jó nekik. Mi úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az a legjobb, ha a saját szülőföldjén tud boldogulni. A programmal hazánk erőn felül próbál ebben segíteni a Közel-Keleten és Afrikában is. Például Irakban és Libanonban ezer család lakhatásának megoldását támogattuk. Ahogy a határok megvédéséről sem csak beszélünk, úgy ezekért a célokért is teszünk. Lényeges körülmény, hogy nem a nagy nemzetközi szervezeteknek, hanem közvetlenül az érintetteknek, a helyi egyházak segítségével juttatjuk el a támogatásokat, a visszajelzések alapján így a pénzek is jobban hasznosulnak. Nem véletlen, hogy már az Egyesült Államok is ebbe az irányba mozdult el, kihagyva az úgynevezett NGO-kat a humanitárius műveletekből. Ez a módszer tehát működik, miközben a Soros-terv szellemében bevezetett kvóták nem.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom