„Cselekedetekre kell váltani a hitünket, csak így lehet teljes”

XIX. Nerszész örmény pátriárka a Szent István-bazilikában (Fotó: Csudai Sándor)

Nem további igazságokra, hanem a teljes igazságra vezet el bennünket a Szentlélek. Ez történt a tanítványokkal is, akik számára egyebek mellett megvilágította: az Ószövetségben már jelen voltak azok az előképek és jövendölések, amelyek Krisztus életében, halálában és feltámadásában beteljesedtek. Tehát nem mennyiségi többletet ad hozzá a Szentlélek Jézus tanításához, hanem a megértésünket mélyíti el. Jézus tanítása teljes volt, csak mi nem értettünk meg mindent – erről beszélt pünkösdhétfői szentbeszédében Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában tartott szentmisén. Úgy fogalmazott, „ahogyan az új és új történelmi helyzetek, az új és új viták és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott, úgy kényszerül rá az egyház mindig, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja és az ő segítségével mélyebben meg is értse Krisztus tanítását”.

Ezért szerinte a pünkösdi üzenet bátorítás, hiszen, akik meg akarják őrizni a Krisztustól kapott tanítást, akik az egyház közösségében helyesen értelmezik azt, útmutatást és vigasztalást találnak benne az új időkben is. „Nem önkényes és hamis prófétálásra buzdít minket az evangélium, hanem azt ígéri, hogy az új és új helyzetekben, a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák vagy éppen a tudomány haladása, az új felfedezések és a jólét időszakai közben is megtanít minket a Szentlélek arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus. Megmutatja, hogyan kell róla tanúságot tennünk a világ előtt. Nem tenyérjós az Úr Lelke, hogy kinek-kinek kívánsága szerint jósolná a kedvező jövendőt. Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét” – mondta a bíboros, hangsúlyozva, a Lélek lendületet ad, hogy az igazi kibontakozás útján haladjunk, amely Isten felé vezet. Ezért minden baljós esemény ellenére nem kilátástalanul sötét a történelem, a Szentlélek fantáziája új és új lehetőségekkel és távlatokkal lep meg minket – szögezte le. Erdő Péter szólt arról is, a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk.

A liturgián részt vett XIX. Nerszész Péter (Bedrosz) örmény katolikus pátriárka, aki Erdő Péter bíboros meghívására érkezett hazánkba, és május 23-án, pünkösd előestéjén örmény rítusú szentmisét mutatott be a fővárosi Szent István-bazilikában. Személyében először tesz látogatást magas rangú örmény egyházi vezető Magyarországon.

Tegnap ismét megtartották a karizmák ünnepét a máriaremetei kegytemplom kertjében, a délutáni szentmisét ezúttal Snell György, az esztergom-budapesti főegyházmegye segédpüspöke mutatta be.

Frissíteni a kommunikációt

Isten itt és most akar beleszólni életünk megszokott rendjébe, pünkösdkor fordulatra, új kezdésre, újjászületésre, megtérésre hív minket - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke vasárnap Szarvason, az ótemplomban megtartott istentiszteleten. Gáncs Péter az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az isteni kommunikáció nyomán, mert pünkösd nem más, mint egy hatalmas isteni kommunikációs forradalom, megszületik az igazi közösség Istennel és az embertárssal, a „teremtménytárssal”. A számítógépek világából vett példával élve igehirdetésében hozzáfűzte, „tudjuk, ezeket a gépeket időnként frissíteni kell. Pünkösd olyan lehetőség, amikor a legcsodálatosabb isteni rendszergazda, az egész világ teremtője kínálja fel, hogy szeretnélek téged felfrissíteni”. Az ünnep ajándéka nem kevesebb, mint hogy Isten gyermekei vagyunk, sőt, Isten lelke által újjáteremtett, újonnan szült gyermekekké válhatunk, s ezzel együtt egymásnak is testvéreivé. Többé tehát nem árvák vagyunk, akik magányosan sodródnak a világmindenségben – mondta Gáncs Péter.

Kényszerített feledések világa

A világ tele van kényszerített feledéssel, a Szentlélek azonban eszébe juttatja az embernek mindazt, amit Jézus tanított – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a budahegyvidéki református templomban. Kifejtette, népek, országok akarják feledni, mi történt száz évvel ezelőtt az örményekkel vagy hetven éve Magyarországon, sőt, „arra sem akarunk emlékezni, mi történt velünk tegnap”. De leginkább azt söpörjük be a „kényszerített feledés csűrjébe”, hogy van Isten, aki arra teremtett bennünket, hogy vele boldog közösségben éljünk. Felidézte, pünkösdkor a lélek alászáll, és valamennyi apostol a saját nyelvén beszél a szélrózsa minden irányából érkezett hallgatósághoz. A püspök szerint kétféle zavarodottság van: az egyik a „bábeli”, amikor az emberek elkezdik nem érteni egymást, és ebből csak baj, elkülönülés lesz, falak épülnek, népek és országok fordulnak szembe egymással. Létezik azonban „pünkösd zavara is”, amikor az emberek arra csodálkoznak rá, értik egymást – fogalmazott a püspök.

Boldog Apor Vilmosra emlékeztek

Példa a mai és a jövő nemzedéknek is, ezért tiszteletnek kell öveznie – írta Boldog Apor Vilmosról Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet szombaton olvastak fel a vértanú püspök pappá szentelésének századik, halálának hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „nem azáltal keresztény valaki, hogy annak nevezik, hanem azáltal, amit tesz”. A győri Nagyboldogasszony-székesegyházban tartott eseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról is beszélt, hogy Európában az emberi élet és a méltányosság védelme a kereszténység nélkül nem lenne értelmezhető. Hozzátette, büszkék lehetünk egyházunkra, mert az egyház, a katolicizmus volt az, amely a legrégibb emberi értékeket akkor is képviselte, amikor az veszélyes tevékenység volt. A közös Európa értékei is mind a katolicizmuson alapulnak, mert bár nemzeti gyökereink mások, a keresztényi gyökereink azonosak.