Csak pénzbüntetést kért az ügyészség Dávidra és Herényire

Az egykori politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben kényszerítéssel vádolták meg, miután az ügyészség szerint titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával kényszerítették 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, hogy a 2008. őszi tisztújításon lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől. A máig ismeretlen forrásból Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges párton belüli hatalomváltásról.

Dávidékat egyszer már felmentették az ügyben első fokon, ám a döntést másodfokon hatályon kívül helyezték, így újrakezdődött az eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ily módon már több mint fél évtizede folyó eljárás során a vádlottak végig tagadták bűnösségüket, és alaptalannak nevezték a vádat. Dávid Ibolya azt állította, hogy semmi köze nem volt Almássy Kornél lemondásához, mivel riválisát a saját megbízói léptették vissza.

Az UD-perben eredetileg Dávidék mellett Szilvásy György egykori titokminiszter is vádlott volt, ám az ellene folyó eljárást elkülönítették. A vád szerint a lehallgatási botrány kirobbanásakor a miniszter törvénytelenül adta át a nemzetbiztonsági bizottságnak azokat a titokban készített hangfelvételeket, amelyeken vezető fideszes politikusok beszélnek az UD Zrt. tulajdonosaival. Szilvásyt azonban első fokon, majd jogerősen másodfokon is felmentették a hivatali visszaélés vádja alól.