Csak ketten kaptak kegyelmet az idén

Az összes, 339 kérelem kevesebb mint egy százalékát jelenti, hogy az idén eddig két fő részesült kegyelemben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium lapunk által megismert, első féléves összesítéséből. Az adatsor szerint 2002 óta összesen 15 004 kegyelmi döntést hozott az államfő, az igazságügyért felelős tárcavezető felterjesztése nyomán, ebből 14697 volt az elutasító döntés. Míg 2008-ig minden évben több mint ezer elítélt próbálkozott ezzel az eszközzel, azóta ezt a számot egyszer sem lépték át kérvényezők. A negatív rekordot ebből a szempontból a tavalyi esztendő jelentette, amikor csupán 495-en fordultak – közvetve – a köztársasági elnökhöz, aki azonban huszonkét esetben jutott arra, teljesíti a kérést, s 473 elutasító határozatot hozott.

Az átlagos „kegyelmi arány” egyébként két százalék, ám e tekintetben is voltak kiugró esztendők az igazságügyi tárca beszámolója alapján. Például éppen 2016, amikor a kérelmezők négy és fél százaléka járt sikerrel, míg 2010-ben és 2014-ben ez az arány nem érte el az egy százalékot. A legtöbb kérelmező 2007-ben volt, Sólyom László ideje alatt: 1378-ból azonban csak 1,67 százalék, azaz huszonhárom elítélt részesült kegyelemben. A legtöbben, negyvenegyen 2004-ben Mádl Ferenctől kaptak kegyelmet. Az államfő döntése után azt még az igazságügyi miniszternek ellenjegyeznie is kell, így válik jogerőssé. Volt már arra példa – igaz, nem sok –, hogy az elnöki kegyelmet nem ellenjegyezte a miniszter: 2000-ben Kunos Péter bankár, a Mazsihisz jelenlegi ügyvezető igazgatója kapott kegyelmet Göncz Árpádtól, Dávid Ibolya akkori miniszter azonban ezzel nem értett egyet, így Kunosnak le kellett töltenie a büntetését.