Csak feltételekkel juthatnak pluszforráshoz a háziorvosok

Erősítené a kormány a népegészségügyi szempontokat (Fotó: Hegedüs Róbert)

Szakmai oldalról kifejezetten támogatandó a törzskartonozás, ám az elv ellen, amely az alapellátás pluszfinanszírozását kötné hozzá, a leghatározottabban tiltakozunk – közölte lapunk megkeresésére Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Ahogy lapunk is megírta, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) határozottan visszautasítja a kormány rendelettervezetét, amely az idei, az alapellátásnak szánt tízmilliárd forintos többlettámogatás egy részének kiosztását pluszadminisztrációhoz kötné. Éger István MOK-elnök a napokban indoklásként arról beszélt, minderről szakmai egyeztetés nem zajlott, a dokumentumban foglaltakat pedig teljesen elfogadhatatlannak tartja, mondván, ez az elképzelés nem utolsósorban szembemegy az egészségügyi államtitkársággal kötött szóbeli megegyezéssel is.

Kiderült az is, hogy a rendelettervezet szerint a háziorvosi körzeteknek szánt 5,9 milliárdos keret praxisonként hetvenötezer forintot tenne ki, ebből huszonötezret fixen megkapna egy-egy orvos, a maradék ötvenezer forintért viszont a hozzá tartozó betegek két százalékáról új típusú, úgynevezett törzskartont kellene kitölteni. Póta György lapunknak ennek kapcsán kifejtette, maga a törzskartonos rendszer nem új keletű, eddig is kellett vezetnie a háziorvosnak a körzetéhez tartozó betegekről egy nagyjából két-három évente frissített állapot áttekintést, s amennyiben ezt elmulasztotta az adott betegnél a meghatározott időtartamon belül, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megvonhatta a páciensért járó támogatást. A rendszer most abban újul meg – folytatta az elnök –, hogy a törzskarton kitöltéséhez sokkal részletesebben, hangsúlyosabban népegészségügyi szempontok mentén kérdezik ki a betegeket, tisztább képet nyerve így az egészségkultúrájáról, illetve általános állapotáról.

Póta György szerint mindez kifejezetten jó kezdeményezés, különösen azért, mert az íveket szakmai szervezetek állítják össze. „Mindenekelőtt az elv a probléma, vagyis az, hogy a rendelet nyomán az elmúlt években rendszeresen és feltétel nélkül is megadott pluszforrás egy részét ezúttal annak fejében osztják csak ki, hogy az adott körzet a betegei két százalékának havonta leadja a kitöltött törzskartonját. Az eddigiekhez képest az ezzel járó munka időben is többet jelent. Nyáron ez nem feltétlenül okozna gondot, télen viszont, egy influenzajárvány közepén nem biztos, hogy marad erre idő” – jelezte aggályait Póta György. Az érdekvédő megfogalmazta azt is, felesleges feltételszabásnak érzi a dokumentumban foglaltakat. Hozzáfűzte, sokkal elfogadhatóbb lenne egy olyan megoldás, ha egy vagy két év alatt kellene az új rendszer szerint átszűrni a körzetekhez tartozó betegeket. Hangsúlyozta továbbá azt is, annak ellenére, hogy a tízmilliárdos forrásból „csípték le” a védőnőknek és az alapellátó fogorvosoknak szánt plusztámogatást, azzal egyet tudnak érteni, hiszen jár nekik a forrás.

Egyre közelebb a bérmegállapodáshoz

Végső megállapodás továbbra sem született az egészségügyben dolgozók béremelését illetően, ám a tárgyaló felek egyre közelebb kerülnek hozzá – közölte lapunkkal a tegnapi egyeztetést követően az egészségügyért felelős államtitkárság. A szakdolgozók esetében – az ő kérésüknek megfelelően – differenciált bérfejlesztés várható, amely az egészségügyi bértábla minimálbér és garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja. Az orvoskar juttatásainak emelését illetően Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár új ajánlatot tett, amely a jelen lévő érdekvédelmi szervezetek szerint is „jelentős előremozdulást” eredményezhet. Az egyeztetések következő fordulója június elejére várható, ám a szakmai tárgyalások addig is zajlanak az átfogó emelések mikéntjéről. Cser Ágnes, a Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke még a múlt héten kijelentette, „már az idén kézzelfogható eredményük lesz a bértárgyalásoknak”.