Belföld
Csak a szavak változtak a németeknél
Hétértékelő. „Azért Orbánhoz jött Cameron, mert igaza lett migránsügyben”
David Cameron brit miniszterelnöknek meg kellett mutatnia minden szigetországi szavazónak, hogy nincs egyedül az Európai Uniót érintő elképzeléseivel, ezért ment el a Németországon belül komoly tényezőnek számító bajor CSU-hoz, majd jött Budapestre, hogy Orbán Viktor kormányfővel tárgyaljon – magyarázta lapunknak az elmúlt hét egyik kiemelt eseményét Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, Orbán azért volt számára megfelelő választás, mert Angliában úgy tekintenek rá, mint arra a politikusra, akinek igaza lett a migránskérdésben. Nem véletlen, hogy ezért a szigetországban örvend némi népszerűségnek a magyar kormányfő, akinek a korábbi évekkel ellentétben immár az uniót illető kritikái, javaslatai is szalonképesnek tekinthetők, ráadásul nagyjából egyeznek is a brit elképzelésekkel.
Felvetésünkre Kiszelly megjegyezte, bizonyos szempontból az nem is jelent problémát Cameronnak, hogy konkrét megegyezés nélkül utazott haza, hiszen a „képet” megkapta, amiért jött. Más kérdés, hogy az úgynevezett négyes csomag kapcsán rövid időn belül megoldást kell felmutatnia, ám ez leginkább a lengyeleket érinti. Az új varsói kormánypárttal amúgy az Európai Parlamentben egy frakcióhoz tartozik az övé, így már évek óta együtt dolgoznak, könnyebb is számukra a tárgyalás.
A szakértő úgy látja, „velünk nem lesz gond”, mind a szabad mozgás, mind a szociális juttatások korlátozása tekintetében meg tudunk egyezni a britekkel úgy, hogy az új szabályozás, amelynek szigorúsága létfontosságú a szigetország unión belül tartása szempontjából, ne legyen diszkriminatív a magyar vendégmunkásokkal szemben. Legalábbis ez a cél. Rámutatott ugyanakkor, Cameronnak talán nagyobb kihívást jelent, hogy az euró megmentésének finanszírozásától távol tudja magát tartani, ebben a kérdésben a németekkel áll szemben – Magyarországgal azonban ezúttal is egy platformon van. „Az angolok sem akarnak Európai Egyesült Államokat, nem akarnak lemondani a nemzeti parlamentek függetlenségéről, miközben a gazdasági együttműködést bizonyos szempontból ők is fontosnak tartják” – emelte ki Kiszelly.
A Kölnben, illetve több más német nagyvárosban is szilveszterkor történt erőszakos cselekmények kapcsán a politológus úgy vélekedik, bár a szavak szintjén történt némi változás a bevándorlás és az integráció tekintetében, a merkeli politika érdemben nem tér le az eddigi vonalról.A média kicsit bátrabb lett, ám továbbra is függ a politikai, még inkább a gazdasági erővonalaktól. Márpedig a német gazdasági motivációt a migráció esetében továbbra is az határozza meg, hogy hamarosan mintegy hétmillió szakmunkás, illetve szakember megy nyugdíjba, és nincs, aki a helyükre jönne, nem születnek német gyermekek. Mindazonáltal a történtek nyomán bejelentett szigorítások azt célozzák, hogy a vezetés elaltassa a társadalom félelmeit, különösen a következő választásokig. Merkelnek ugyanis egyaránt kell tartania a belső ellenzéktől és a szavazótábor büntetésétől. A kancellár továbbra is azon dolgozik, hogy mihamarabb, lehetőleg még az idén megvalósuljon a kötelező uniós kvótarendszer, különösen addig, amíg a meghatározó államokban bevándorláspárti a vezetés.
Vagyis – összegez a szakértő – a kölni botrány nyomán legfeljebb kommunikációs finomhangolást láthatunk, a valós folyamatokban nincs változás.
Felvetésünkre Kiszelly megjegyezte, bizonyos szempontból az nem is jelent problémát Cameronnak, hogy konkrét megegyezés nélkül utazott haza, hiszen a „képet” megkapta, amiért jött. Más kérdés, hogy az úgynevezett négyes csomag kapcsán rövid időn belül megoldást kell felmutatnia, ám ez leginkább a lengyeleket érinti. Az új varsói kormánypárttal amúgy az Európai Parlamentben egy frakcióhoz tartozik az övé, így már évek óta együtt dolgoznak, könnyebb is számukra a tárgyalás.
A szakértő úgy látja, „velünk nem lesz gond”, mind a szabad mozgás, mind a szociális juttatások korlátozása tekintetében meg tudunk egyezni a britekkel úgy, hogy az új szabályozás, amelynek szigorúsága létfontosságú a szigetország unión belül tartása szempontjából, ne legyen diszkriminatív a magyar vendégmunkásokkal szemben. Legalábbis ez a cél. Rámutatott ugyanakkor, Cameronnak talán nagyobb kihívást jelent, hogy az euró megmentésének finanszírozásától távol tudja magát tartani, ebben a kérdésben a németekkel áll szemben – Magyarországgal azonban ezúttal is egy platformon van. „Az angolok sem akarnak Európai Egyesült Államokat, nem akarnak lemondani a nemzeti parlamentek függetlenségéről, miközben a gazdasági együttműködést bizonyos szempontból ők is fontosnak tartják” – emelte ki Kiszelly.
A Kölnben, illetve több más német nagyvárosban is szilveszterkor történt erőszakos cselekmények kapcsán a politológus úgy vélekedik, bár a szavak szintjén történt némi változás a bevándorlás és az integráció tekintetében, a merkeli politika érdemben nem tér le az eddigi vonalról.A média kicsit bátrabb lett, ám továbbra is függ a politikai, még inkább a gazdasági erővonalaktól. Márpedig a német gazdasági motivációt a migráció esetében továbbra is az határozza meg, hogy hamarosan mintegy hétmillió szakmunkás, illetve szakember megy nyugdíjba, és nincs, aki a helyükre jönne, nem születnek német gyermekek. Mindazonáltal a történtek nyomán bejelentett szigorítások azt célozzák, hogy a vezetés elaltassa a társadalom félelmeit, különösen a következő választásokig. Merkelnek ugyanis egyaránt kell tartania a belső ellenzéktől és a szavazótábor büntetésétől. A kancellár továbbra is azon dolgozik, hogy mihamarabb, lehetőleg még az idén megvalósuljon a kötelező uniós kvótarendszer, különösen addig, amíg a meghatározó államokban bevándorláspárti a vezetés.
Vagyis – összegez a szakértő – a kölni botrány nyomán legfeljebb kommunikációs finomhangolást láthatunk, a valós folyamatokban nincs változás.