Belföld

Csak a lakosság negyede él egészségesen

Egész Európában cél az alapellátás erősítése

Tesztfázisába érkezett az Egészségesebb Egészségügyért Program, ami nemzetközileg igazolt módszertan alapján formálná át a lakosság egészséges életről alkotott képét. Ennek lényege, hogy a házi- és szakorvosok, illetve a rendszer minden szereplője a betegségek gyógyítása mellett sokkal nagyobb hangsúlyt fektet majd a megelőzésre, vagyis a mindennapokba átültetendő egészségtudatos életmód kialakítására.

Az uniós finanszírozású program szakmai vezetője tegnap rámutatott, hogy a kezdeményezés egyik legfontosabb eleme az úgynevezett egyéni egészségterv, amely eszköze lesz annak, hogy egyénileg mindenki tudatosan tehessen a saját egészségi állapota megőrzéséért, javításáért.

Lantos Zoltán szerint a magyar lakosságnak jelenleg csupán a negyede szentel figyelmet ennek. A program részeként első körben májustól száz egészség-tanácsadót képeznek ki, akik személyre szabott segítséget nyújtanak a lakosságnak a „tervek” megvalósításhoz. Az egészségszervezés azonban nemcsak egyénileg, hanem helyi-közösségi szinten is megtörténik, így a lokális problémákat figyelembe véve átlagosan nyolcvan-százezer emberre leszűkítve szervezhetik újra az egészségügyi ellátást.

Az eseményen Papp Magor kiemelte, át kell helyezni a hangsúlyt az „öngondoskodásra”, hiszen nemcsak Magyarországon, egész Európában fontos cél, hogy egyre kevesebb kezelést „utaljanak át” az alapellátásból a kórházi ellátásba.

A jelenleg is zajló alapellátási modellprogram vezetője azt is példaként hozta fel, hogy ha valaki a sok-sok ülőmunka miatt derékfájással küzd, ahelyett, hogy beutalót kapna a szakellátásba – ahol a problémát csak időlegesen tudják megoldani –, inkább segítséget kap majd ahhoz, hogy például gyógytornával hogyan tudja hosszú távon orvosolni a helyzetét és megelőzni a komolyabb szövődményeket.