Belföld

„Célzottan támadnak a migránspárti erők”

A jövő évi EP-választások tétje élesebb lesz, mint eddig bármelyiknek, hiszen Európa jövőjéről kell döntenünk

Káros, hogyha egy nem megválasztott, túlterjeszkedő brüsszeli bürokrácia akar diktálni demokratikusan megválasztott kormányoknak arról, hogy miként éljenek a nemzetek. Ez ugyanis a kontinens bukásához vezethet, elég csak a Brexitre gondolni, amely az európai együttműködés nagy kudarca – mondta Hidvéghi Balázs.

Hidvéghi Balázs 20181209
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Brüsszelben fokozatosan akarják csorbítani a nemzetállamok szuverén jogát arra vonatkozóan, hogy népességük összetételéről maguk döntsenek (Fotó: Bodnár Patrícia)

A jövő évi európai parlamenti választások kampányában világossá fogjuk tenni azt, hogy mit gondolunk Európa jövőjéről, azon belül pedig Magyarország helyzetéről és szerepéről – mondta a lapunknak adott interjúban Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A politikust a brüsszeli tervekről és a Soros-egyetemmel kapcsolatos fejleményekről is kérdeztük.

–  Az Európai Parlament (EP) szakbizottsága megszavazta a humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést. A Fidesz szerint abszurd és veszélyes javaslat, pedig az a menedékjoggal kapcsolatos eljárást továbbra is a nemzeti hatóságokra bízná. Miért gondolják, hogy Magyarországra nézve ez ekkora veszélyt jelent?

–  Brüsszel folyamatosan törekszik arra, hogy a migrációt ráerőltesse az európai emberekre anélkül, hogy megkérdezte volna őket erről. Fokozatosan akarják csorbítani a nemzetállamok szuverén jogát arra vonatkozóan, hogy maguk döntsenek a népességük összetételéről. A brüsszeli bürokraták célja, hogy a döntési jogkörök központi hatóságok kezébe kerüljenek, és fokozatosan áterőltessenek egy olyan rendszert, amelyben a gazdasági bevándorlás természetes jelenség lenne. Ennek a törekvésnek a része a migránsvízum, hiszen ez valójában nem humanitárius vízum. Ahogyan korábban is, most is szándékosan összekeverik a valóban menedékre jogosultak helyzetét a gazdasági bevándorlókéval. Utóbbiak a javaslat értelmében könnyített módon tudnának beutazni az Európai Unióba, márpedig tudjuk, hogy ha egyszer megérkeznek ide, már nem lehet őket visszaküldeni a hazájukba. Ebbe a sorba illeszkedik a migránskártyák ügye is, amellyel kapcsolatban máig nem kaptunk érdemi válaszokat az Európai Bizottságtól. Jean-Claude Junckertől azt szeretnénk megtudni, hogy az adófizetők pénzéből mekkora összeget utaltak és akarnak még utalni a jövőben migránsoknak biztosított névtelen bankkártyákra. Létezik egy olyan javaslat is, amely alapján azoktól az országoktól, amelyeknél „jogállami problémák” merültek fel a bevándorláspárti brüsszeli elit szerint, forrásokat vennének el, amiket aztán odaadnának a migrációt támogató NGO-knak. Látható tehát, hogy koncentrált támadásba lendültek a migránspárti erők.

–  Ezekről a javaslatokról kis eséllyel születik döntés még ebben a ciklusban.

–  Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs politikáért felelős biztos egy interjúban többször hangsúlyozta, hogy sürget az idő. Bár a jelenlegi bizottságnak és parlamentnek már meg vannak számlálva a hónapjai, láthatóan igyekeznek mindent gyorsan tető alá hozni annak érdekében, hogy bizonyos folyamatok még a májusi EP-választások előtt az európai jogrend részévé váljanak. Mi viszont azt mondjuk: meg kell várni, hogy az európai emberek dönthessenek ebben a kérdésben. A jövő évi EP-választásoknak élesebb tétje lesz, mint korábban bármelyiknek, hiszen most először egy európai ügyről, Európa jövőjéről fogunk dönteni. Míg az egyik oldalon a baloldali és liberális pártok állnak, amelyek a globalista, Brüsszel- és migrációpárti álláspontot képviselik, a másik oldalt a konzervatív, a nemzetek Európájában gondolkodó jobboldali erők jelentik, köztük a Fidesz–KDNP-vel.

–  A migrációs biztos azt is kifejtette, nem érti azokat az országokat, amelyek kiléptek az ENSZ migrációs csomagjáról szóló tárgyalásból, jogilag ugyanis nem kötelező érvényű paktumról van szó, és senkit sem kényszerítenek arra, hogy tartsa magát a benne szereplő javaslatokhoz. Miért kellett otthagyni a tárgyalóasztalt?

–  Ez tipikus példája a lopakodó jogalkotásnak. Először azt mondják, hogy a paktumban foglalt javaslatok megfogadása csak opcionális, aztán egy idő után már kötelező érvényű szabályrendszerként hivatkoznak a csomagra. Ugyanez történt a kvóta esetében is, amelyről először azt állították, hogy önkéntes lesz, majd egyszer csak már kötelező kvótáról szóltak a nyilatkozatok.

–  Már zajlik a családokkal kapcsolatos nemzeti konzultáció, amiről az ellenzék azt állítja, hogy ismét feleslegesen adnak rá ki pénzt, a kérdőív nem valódi kérdéseket tartalmaz, és sokkal inkább kellene pél­dául olyan problémákkal foglalkozni, mint az elvándorlás.

–  Az ellenzék ebben a kérdésben is teljesen hiteltelen. A korábban kormányon lévő pártok tönkretették Magyarország gazdaságát, családok százezrei adósodtak el devizahitelekben, elvették tőlük a különböző családi adókedvezményeket. Ezzel szemben a Fidesz-kormány megerősítette az országot gazdaságilag, visszaállította a családi adókedvezményeket és számos egyéb, a családokat segítő intézkedést hozott. Az ellenzékre azonban továbbra sem számíthatunk, ők Brüsszel elvárásainak akarnak megfelelni. Lenézik az embereket, gondoljunk csak az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó agresszív parlamenti performance-ára, amikor összetépte a konzultációs ívet. Vagy említhetjük a DK-s Bauer Tamás nyilatkozatát is, amely szerint inkább a bevándorlást támogatná a családokkal szemben.

–  Az elvándorlás jelenségével nem is kell foglalkozni?

–  Ezzel komolyan foglalkozik a kormány, hiszen a családokat, a fiatal házasokat, a pályakezdőket segítő intézkedések, a több szektorban végrehajtott béremelések – amelyeket folytatni fogunk – mind arra irányulnak, hogy megérje itthon dolgozni. Magyarországon soha nem dolgoztak annyian, mint most, a munkanélküliség gyakorlatilag eltűnt, már-már munkaerőhiányról kell beszélni. Magyarország egyébként régiós összehasonlításban nem áll rosszul, például több visegrádi ország vagy Románia esetében jóval nagyobb arányban dolgoznak az emberek Nyugat-Euró­pában, mint nálunk.

–  Rátérve a CEU körüli fejleményekre, hogyan látja, veszít a magyar felsőoktatás azzal, hogy az egyetem Bécsbe költözik?

–  Kiemelten fontos számunkra, hogy javítsuk a magyar felsőoktatás színvonalát, de senkinek nem jár különleges bánásmód, még Soros Györgynek és az ő egyetemének sem. Volt egy olyan időszak, amikor a Soros-egyetem egy minden más intézménytől eltérő konstrukcióban adott ki amerikai diplomát itthon úgy, hogy közben az Egyesült Államokban soha nem is működött egyetemként. Ennek az anomáliának vetett véget a tavalyi törvénymódosítás. Magyarország nyitott arra, hogy külföldön valóban működő intézményekkel megállapodásokat kössön, de a CEU esetében továbbra sem lehet valós amerikai oktatási tevékenységről beszélni. A Soros-egyetem esetében politikai akcióról van szó, hiszen úgy mennek, hogy maradnak. A Közép-európai Egyetem, amely Magyarországon akkreditált intézmény, itthon folytatja a tevékenységét, most csupán annyi történik, hogy Bécsben is indít kurzusokat.

–  Az korábban fel sem vetődött az intézmény részéről, hogy a Közép-európai Egyetem elköltözzön, hiszen utóbbira nem vonatkozik az új szabályozás. Akkor pontosan mit értenek azon, hogy a CEU blöfföl, amikor azt mondja, hogy elköltözik?

–  A blöff abban ragadható meg, hogy azt állítják, őket üldözi valaki, emiatt menekülni kényszerülnek. Pedig erről szó sincs.

–  Az amerikai nagykövet, David Corn­stein szerint a kormány is hibás, és az egyetemnek is jobban kellett volna törekednie a megállapodásra. Egyetért vele?

–  A magyar kormány végig korrekt hozzáállást tanúsított a Soros-egyetem ügyében, és csupán azt várja el az intézménytől, hogy a vonatkozó jogszabályokat tartsa be.

–  Közeledik az EP-választás. Készül a Fidesz választási programmal?

–  Világossá fogjuk tenni, hogy mit gondolunk Európa jövőjéről, azon belül pedig Magyarország helyzetéről és szerepéről. Erre már eddig is felhívtuk a figyelmet, elég csak az országgyűlési kampányunkra gondolni, amelynek középpontjában a bevándorlás kérdése állt. Amikor azt mondjuk, hogy Magyarországot szeretnénk megőrizni magyarnak, abból az is következik, hogy mi egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely meg tudja magát őrizni európainak. Az EU az európai embereké kell hogy legyen, meg kell védeni az európai hagyományokat, kultúrát, életmódot, fontos kérdésekben kell együttműködni uniós szinten. Károsnak gondoljuk azt, ha egy nem megválasztott, túlterjeszkedő brüsszeli bürokrácia akar diktálni demokratikusan megválasztott kormányoknak arról, hogy milyen legyen az európai élet, és miként éljenek a nemzetek. Ez ugyanis Európa bukásához vezethet. Elég csak a Brexitre gondolni, amely az európai együttműködés nagy kudarca, és a felelősség jelentős mértékben a brüsszeli elitet terheli. Mi arról fogunk beszélni, hogy hogyan tudjuk Európát megerősíteni, miként tudjuk az embereket megvédeni. Ezen belül is számunkra természetesen a magyar nemzet és Magyarország a legfontosabb.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom