Belföld

Célzott támadások érik az európai népek önazonosságát

Kövér: Tudatunkat szállja meg az idegen uralom

Az identitás olyan, mint a szabadság, senkinek nem lesz több belőle, ha elveszi a másét – hangsúlyozta szombaton Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Csángó Bál megnyitóján.

A nemzeti önazonosság megtartását hangsúlyozta Kövér László házelnök a XXI. Csángó Bálon, amelyet a hét végén rendeztek meg a fővárosban. Kövér szerint napjainkban minden európai embert fenyeget az a veszély, hogy hontalanná válik európai szülőföldjén, ezért a csángó magyar sors mélyen európai sors is. Az európai embereknek ugyanis napjainkban szembesülniük kell azzal a veszéllyel, amellyel a csángó magyarok több mint egy évszázada kénytelenek farkasszemet nézni: az identitásuk mesterséges és erőszakos megváltoztatásának veszélyével, hogy minél biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók legyenek – tette hozzá Kövér.

Rámutatott: a 21. századi „szép új világunkban” egy idegen uralom és idegen érdek alá hajtandó közösségnek nem a területét vagy országát, hanem a tudatát szállják meg először. Ezen tudatfoglalás alapművelete, hogy a közösséget megpróbálják kiforgatni kulturális és nyelvi, nemzeti, vallási, családi identitásából. Azért éri például célzatos támadás napjainkban az európai emberek – németek és franciák, olaszok és svédek, románok és magyarok – nemzeti önazonosságát, próbálják gyengíteni vallási kapaszkodóikat, próbálják szétzilálni a családi kötődéseiket, feszegetik manapság már a nemi identitásuk határait is, mert a 21. századi nagy geopolitikai küzdelmekben Európa célponttá vált – fejtette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: az európai országok és társadalmak Európán kívüli érdekek meghódítandó és alávetendő erőforrásaivá váltak.

Kövér szerint a nehéz sorsú csángó magyarok ügyében különös felelősségük, hogy tudatosítsák román politikustársaikban: az identitás pontosan olyan, mint a szabadság. Nem lesz attól senkinek több belőle, ha elveszi a másét. Úgy vélte, ha a román politikusok a 20. századi korlátozó nemzetállami szerepfelfogást fel tudják cserélni egy új, a 21. század követelményeihez igazodó, védelmező nemzetállami hivatással, akkor valós esély nyílik arra, hogy mentesítsük a magyar–román államközi kapcsolatokat az évszázados történelmi terhektől és országaink egymást erősítsék az állami szuverenitásuk megőrzésében.