Célegyenesben a kvótareferendum

Akár már a mai ülésén határozatot hozhat az Alkotmánybíróság (AB) a kvótareferendumot elrendelő parlamenti döntést megtámadó beadvá-nyokról, de legkésőbb a hét folyamán biztosan eldől a kérdés – értesült lapunk. A testület egyszerre tárgyalja az országgyűlési döntéssel kapcsolatos, ismeretlen magánszemély által benyújtott folyamodványt azzal a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasszal, amely a kérdés jóváhagyását támadja. Bitskey Botond, az AB főtitkára az MTI-nek a napokban azt mondta, négy indítvány kerül napirendre két ügyben. Az országgyűlési határozat esetében azonban kizárólag a parlamenti eljárás alkotmányosságát vizsgálják, míg a legfőbb bírói fórum döntése kapcsán a kérdés tartalmát is.

Ismeretes, a kormány népszavazási kérdése így szól: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója korábban lapunknak a parlamenti határozatot támadó egyik indítvány kapcsán úgy nyilatkozott, az teljességgel megalapozatlan. Cáfolta többek között a kifogást, miszerint a kérdés nem tartozik a parlament hatáskörébe, ezért nem is dönthetett volna róla. Semmi sem zárja ki ugyanis a törvényhozás jogalkotói kompetenciáját, a magyar jogban nincs „kimerítő felsorolás” a parlament feladat- és hatáskörére nézve. Szánthó azt is vitatja, hogy nemcsak a törvényalkotási, hanem az Európai Ügyek Bizottságának is részt kellett volna vennie a határozat részletes vitájában, valamint, hogy az ügyet európai uniós napirendként kellett volna tárgyalnia az Országgyűlésnek. A parlamenti autonómia része annak meghatározása, hogy egy előterjesztést milyen bizottság vitasson meg és milyen napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés – húzta alá. Kiemelte továbbá, hiába egy európai uniós javaslatról van szó, egy eredményes népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettség annak belső jogi végrehajtására vonatkozna.

Ha azonban az AB mégis helyt adna a beadványnak, úgy arra utasíthatja a Házat, hogy a hiányosságokat kiküszöbölve hozzon új határozatot a népszavazás elrendeléséről. Ez is legfeljebb azt eredményezheti azonban, hogy a népszavazás, illetve annak kiírása későbbre tolódhat – ám kétségtelen, ebben az esetben rendkívüli ülésre össze kellene hívni a képviselőket. Miután a jogorvoslati eljárás lezárult, az államfőnek tizenöt napon belül ki kell tűznie a népszavazás időpontját, a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap közötti időpontra. Így minden valószínűség szerint szeptember elején-közepén járulhatunk majd az urnákhoz.

Többször felmerült, pontosan mire is vonatkozna a referendum. Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a kérdés nem érintheti a tavaly szeptemberben elfogadott tanácsi kvótahatározatot, annál azonban akad sokkal veszélyesebb uniós javaslat is, melyre már kihatással lehet. Az esetlegesen érvényes népszavazás eredménye ugyanis csak a jövőre vonatkozhat. Márpedig az Európai Bizottság több olyan javaslattal is előállt a közelmúltban, amely felső határ nélkül irányozná elő a kényszerbetelepítést, illetve központosítaná a menekült- és bevándorláspolitikát, ráadásul súlyos pénzbüntetéssel is sújtaná az abban részt venni nem akaró tagállamokat.

---

Napirenden az ombudsmani beadvány is

Már tegnapi teljes ülésén elkezdte tárgyalni az AB az ombudsman uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványát, amelyben az alapjogi biztos alkotmányértelmezést kért a menekültek tömeges áthelyezésének lehetőségét illetően. Székely László még tavaly december elején fordult a testülethez, felvetve, köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az EU-nak, és az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos. Az ombudsman azt is szóvá tette, a határozat alapján a menedékkérőknek nincs lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az áthelyezési intézkedéssel kapcsolatosan, ellentétben az általánosan irányadó jogi normákkal. Úgy tudjuk, az ítélkezési szünet július közepi kezdete előtt az Alkotmánybíróság ebben kérdésben is szeretne dönteni.