Belföld
Cáfolja az elszigetelődés vádját Orbán Viktor tárgyalássorozata
Hétértékelő. Kiszelly Zoltán: Hagyománnyá vált a büdzsé korai elfogadása, a prioritások világosak, a családok segítése és a munkahelyek biztonságának garantálása
Orbán Viktor izraeli látogatása egy tárgyalássorozat része, amelynek keretében a magyar kormányfő számos ország vezetőjével találkozik, így Angela Merkellel és Vlagyimir Putyinnal is – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, hangsúlyozva, ez is jelzi, ismerik Magyarországot, és kikérik a véleményünket a fontosabb kérdésekről. A korábban az ellenzék által hazánk elszigetelődéséről hangoztatott vélemények kapcsán közölte: ezek már akkor is butaságnak számítottak, amikor kitalálták őket. Ezek a találkozók ennek látványos cáfolatai, hiszen külföldön kíváncsiak Orbán Viktor véleményére. És ez nem csak a migrációs kérdésre igaz – folytatta Kiszelly –, hiszen Merkellel az uniós költségvetésről és a bővítésről is tárgyalt a magyar miniszterelnök.
Annak kapcsán, hogy hazánk kilépett az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából, az elemző rámutatott: az Egyesült Államok már megtette ezt a lépést, de korábban például Dánia is felmondta az ENSZ áttelepítési programjában tett vállalását, és Svájc is ezt fontolgatja. Ez a program nem tenne mást, mint kinyitná az újkori népvándorlás zsilipjét – fogalmazott Kiszelly.
Az elfogadott költségvetés kapcsán megjegyezte: hagyománnyá vált a büdzsé korai elfogadása, ami így a kiszámíthatóságot, a stabilitást erősíti. Bevált ez a gyakorlat, amihez a gazdasági élet szereplői és az állampolgárok is alkalmazkodtak. A prioritások világosak: a családok támogatása és a munkahelyek biztonságának garantálása a munkát terhelő járulékok csökkentésével. Mivel a szakértők szerint várható egy újabb, az Egyesült Államokból induló hitelválság, ezért a kormány feltölti az országvédelmi alapot, amelyet természetesen akkor is jól fel lehet használni, ha esetleg mégsem üt be a válság.
Az LMP-ben zajló káoszt úgy értékelte: bár lehet más a politika, de az még nem derült, hogy milyen. A párt – annak ellenére, hogy nem most alakult – még gyermekbetegségekben szenved, ezért vannak ezek a konfliktusok. Kiszelly szerint az LMP nem fog megszűnni, hiszen képviselői ott ülnek a parlamentben, és épp ezért nem beszélhetünk hatalmi harcról sem, hiszen a posztokat leosztották, választás pedig csak négy év múlva lesz. Ez nem hatalmi, hanem egy irányvita – összegzett.
A Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontása kapcsán azt mondta: kiderült, hogy a jobbikosok legfeljebb negyede vándorolt át hozzájuk, tehát egyelőre nem sokan. Most Toroczkai Lászlóékon van a bizonyítási kényszer, hogy mire képesek, s az leginkább a jövő tavaszi európai parlamenti választáson derülhet ki – mondta Kiszelly. Hozzátette: ha Toroczkaiék három százalék felett szerepelnének, az azt jelentené, hogy számolni kell velük.
Arról, hogy az Európai Bizottság egyebek mellett a Stop Soros miatt is kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, az elemző közölte: Brüsszel taktikát váltott, és Pokol Béla alkotmányjogász megfogalmazását kölcsön véve, a „perlési politizálás” útjára lépett. Most ezen az úton akarja megtörni a szuverenitásunkat. Nyilván, ha ellenünk ítél egy-egy ügyben az Európai Bíróság, akkor el kell fogadnunk az ítéleteket, de a kormány ennek ellenére nem enged a Brüsszel által hirdetett lopakodó föderalizmusnak.
Annak kapcsán, hogy hazánk kilépett az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából, az elemző rámutatott: az Egyesült Államok már megtette ezt a lépést, de korábban például Dánia is felmondta az ENSZ áttelepítési programjában tett vállalását, és Svájc is ezt fontolgatja. Ez a program nem tenne mást, mint kinyitná az újkori népvándorlás zsilipjét – fogalmazott Kiszelly.
Az elfogadott költségvetés kapcsán megjegyezte: hagyománnyá vált a büdzsé korai elfogadása, ami így a kiszámíthatóságot, a stabilitást erősíti. Bevált ez a gyakorlat, amihez a gazdasági élet szereplői és az állampolgárok is alkalmazkodtak. A prioritások világosak: a családok támogatása és a munkahelyek biztonságának garantálása a munkát terhelő járulékok csökkentésével. Mivel a szakértők szerint várható egy újabb, az Egyesült Államokból induló hitelválság, ezért a kormány feltölti az országvédelmi alapot, amelyet természetesen akkor is jól fel lehet használni, ha esetleg mégsem üt be a válság.
Az LMP-ben zajló káoszt úgy értékelte: bár lehet más a politika, de az még nem derült, hogy milyen. A párt – annak ellenére, hogy nem most alakult – még gyermekbetegségekben szenved, ezért vannak ezek a konfliktusok. Kiszelly szerint az LMP nem fog megszűnni, hiszen képviselői ott ülnek a parlamentben, és épp ezért nem beszélhetünk hatalmi harcról sem, hiszen a posztokat leosztották, választás pedig csak négy év múlva lesz. Ez nem hatalmi, hanem egy irányvita – összegzett.
A Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontása kapcsán azt mondta: kiderült, hogy a jobbikosok legfeljebb negyede vándorolt át hozzájuk, tehát egyelőre nem sokan. Most Toroczkai Lászlóékon van a bizonyítási kényszer, hogy mire képesek, s az leginkább a jövő tavaszi európai parlamenti választáson derülhet ki – mondta Kiszelly. Hozzátette: ha Toroczkaiék három százalék felett szerepelnének, az azt jelentené, hogy számolni kell velük.
Arról, hogy az Európai Bizottság egyebek mellett a Stop Soros miatt is kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, az elemző közölte: Brüsszel taktikát váltott, és Pokol Béla alkotmányjogász megfogalmazását kölcsön véve, a „perlési politizálás” útjára lépett. Most ezen az úton akarja megtörni a szuverenitásunkat. Nyilván, ha ellenünk ítél egy-egy ügyben az Európai Bíróság, akkor el kell fogadnunk az ítéleteket, de a kormány ennek ellenére nem enged a Brüsszel által hirdetett lopakodó föderalizmusnak.