Belföld
Bűnpártolással gyanúsítottak meg egy volt főügyészt
Gyárfás Tamás házi őrizetét indítványozta a vádhatóság, ám a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Fenyő János megöletése kapcsán indított büntetőügyben
Két óráig tartott pénteken a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás ügyének tárgyalása Budai Központi Kerületi Bíróságon (BKKB). A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint megalapozott a gyanú, hogy Gyárfás adta ki a parancsot Fenyő János vállalkozó meggyilkolására, így a terhére rótt kiemelt tárgyi súlyú és el nem évülő bűncselekmény a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást indokolná. A vádhatóság azonban – a gyanúsított személyi körülményeire és a hatóságokkal történő együttműködésére tekintettel – elegendőnek ítélte a házi őrizetet.
A bíróság a házi őrizetnél enyhébb kényszerintézkedést, lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el harminc napra, Gyárfásnak nyomkövetőt kell viselnie. Ez azt jelenti, hogy a létfenntartásához szükséges helyszínekre egyeztetett időben és rögzített útvonalon kimehet, a rendőrség pedig ezt a nyomkövetővel ellenőrzi. A bíróság ítéletével szemben az ügyészség és Gyárfás védője, Bánáti János is fellebbezést nyújtott be, így az még nem jogerős. A vádhatóság a másodfoktól a házi őrizet elrendelését, míg a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom feloldását kérte.
A Nap Tv egykori tulajdonosa a tárgyalótermet elhagyva, az őt megrohamozó újságíróknak magát „áldozatnak” nevezte, a kérdésekre ügyvédje válaszolt. Bánáti közölte, indítványozták a tízezer oldalnyi nyomozati irat azon részének megismerését, amely védencével kapcsolatos, ám az ügyészség a nyomozás érdekei miatt egyáltalán nem engedett betekintést a dokumentumokba. Így Bánáti leginkább megismételte azt, amiről Gyárfás csütörtökön – az Aradi utcai fogdát elhagyva – beszélt, jelesül, hogy a kiszivárgott hangfelvétel manipulált. Az „összevágott, hevenyészett hangfelvételen” kívül, amit maga Gyárfás Tamás adott át a hatóságnak, semmit nem tudnak arról, mi alapján gyanúsítják Gyárfást a „felbujtó felbujtásával” – állította az ügyvéd. Mint ismert, a több gyilkossági ügy felbujtójaként szereplő Portik Tamást, aki tizenöt éves fegyházbüntetését tölti, március 22-én gyanúsították meg a Fenyő-gyilkosság ügyében azzal, hogy a közvetlen utasítást ő adta Jozef Rohácnak Fenyő kivégzésére.
A sajtó faggatta Bánátit a kazetta tartalmáról is, az ügyvéd ezt nem kívánta részletezni. Megkérdezték tőle, ki készítette a felvételt, amire azt felelte, „akivel védence beszélt”. Arra a kérdésre, hogy mikor adta át Gyárfás a hangfelvételt a hatóságnak, Bánáti azt felelte, 2017 őszén, amikor azt bedobták Gyárfás postaládájába, már másnap átadták az ügyészségnek.
Gyárfásnak Portikkal való kapcsolatáról is beszélt az ügyvéd a sajtónak. Úgy fogalmazott, először 1994-ben találkoztak egy ingatlanügylet kapcsán, hasonlóképp a kétezres évek közepén is egy ingatlancsere miatt, amely ügyfele számára „gazdaságilag előnyös” volt. Egyébként pedig évente talán egyszer, néha kétszer beszéltek egymással, ezek „alkalmi találkozások” voltak – fogalmazott.
A BKKB-n zajló tárgyalással egyidőben a Központi Nyomozó Főügyészség tudatta, hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki I. S. P. volt főügyészt a Fenyő-gyilkosság ügyében. A gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében a Fenyő János sérelmére megvalósított emberöléssel kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát átvette a hivatali helyiségében. A leirat átadója – vagyis Gyárfás – azért fordult Ihászhoz, hogy tőle tanácsot kérjen.
Az ügyészség szerint Ihász Sándornak fel kellett volna ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, e személy vagy személyek büntetőjogi felelősségrevonásához – derül ki a KNyF közleményéből. Ihász a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. A gyanúsítás minden pontját cáfolni fogjuk – reagált a távirati irodának Papp Gábor, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész védője.
Ihász Sándornak sok volt a rovásán
A most bűnpártolással gyanúsított Ihász Sándor 1993 óta dolgozott az ügyészi szervezetben, először beosztott ügyészként, majd a Fővárosi Főügyészségen, később a Legfőbb Ügyészség Nyomozás-felügyeleti Főosztályán. A Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályát 2002-től vezette, ebben a minőségében vezényelte le a brókerbotrányként elhíresült K&H-ügyet. Ténykedését ekkor érték az első kritikák, miután a fővádlott Kulcsár Attila kihallgatásairól nyilvánosságra került videoanyagokból úgy tűnt, mintha az Ihász által vezetett kihallgatások inkább baráti beszélgetések lettek volna, amelyek valódi irányítója a gyanúsított volt. Ihász Sándort 2004-ben Polt Péter legfőbb ügyész fővárosi főügyésszé nevezte ki. Irányítása alatt 2006 őszén az ügyészség szinte futószalagon, az egyéni körülmények mellőzésével állított bíróság elé az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások során elfogott személyeket, kezdeményezve előzetes letartóztatásukat. Ihász 2010-es parlamenti bizottsági meghallgatásán visszautasította a kritikákat, hangsúlyozva, hogy a belső vizsgálatok sem találtak semmi kivetnivalót a 2006 őszi ügyészi tevékenységében. Ihászt 2012-ben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjének nevezték ki, de Polt Péter tavaly decemberben indoklás nélkül visszavonta kinevezését. (BR)
Egy hangfelvétel is fordulatot hozhat
A kriminalisztikában ritkaságnak számít, hogy húsz-harminc év után oldódik meg egy gyilkossági ügy – mondta lapunknak Németh Zsolt nyugállományú rendőrezredes a Fenyő-gyilkosság kapcsán újraindult nyomozásról. A Magyar Rendészet főszerkesztője szerint az például teljesen életszerű, hogy súlyos tárgyi bizonyítékokat rokonoknál-ismerősöknél, barátoknál rejtenek el a bűnözők, így az sem zárható ki, hogy a Fenyő-gyilkosság tetteseként elítélt Jozef Rohác testvérének lakásán találtak olyan bizonyítékot, amely előre viheti a nyomozást a felbujtással meggyanúsítottak ügyében. Nem ritka eset, hogy bizonyos tárgyakat nem semmisítenek meg akkor sem, ha azok előkerülése számukra is „életveszélyes” – utalt a Fenyő-ügyben előtűnt hangfelvételre. A kriminológus beszélt arról is, új bizonyítékok a bűnözők közötti kapcsolatok változásakor is előkerülhetnek – a harag jó hatással lehet a tanú emlékezetére is. Nem zárható ki, hogy ez történt, a rendőrség birtokába jutott hangfelvétel fordulatot hozhat még egy megtorpant a nyomozásban is. A gyilkossági ügyek feltárásában a friss nyomozói szemlélet is eredményes lehet, amikor olyan embernek adják oda az aktát, aki más módon közelít az esethez, észrevesz korábban lényegtelennek ítélt elemeket, amelyek sokszor új megvilágításba helyezhetnek egy büntetőügyet – jegyezte meg Németh Zsolt. (LMA)