Bukásra áll a vénaszkenner

Bár az Alkotmánybíróság (AB) már háromszor is tárgyalta, nem tudni, mikor születik döntés a ferencvárosi Groupama-Aréna vénaszkenneres beléptető rendszerével kapcsolatos alkotmányjogi panaszról. A beadványozó a sporttörvénynek a vénaszkenner alkalmazását lehetővé tevő passzusainak megsemmisítését kérte a testülettől, miután azok szerinte sértik a magánszféra védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jogot. Információink szerint továbbra is vita van a kérdésben, bár ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a testület megosztott lenne. Ez annak is lehet jele, hogy az AB megalapozott döntést akar hozni, amelyet megfelelően indokol.

Az ügy bonyolultságát mindenesetre jelzi, hogy tavaly a testület a NAIH véleményét is kikérte. A Társaság a Szabadságjogokért által nyilvánosságra hozott válasz érdekes elemeket tartalmaz. A hatóság igennel válaszolt a kérdésre, hogy a biometrikus adatból képzett kód személyes adatnak számít. A NAIH szerint a biometrikus személyazonosítás, illetve a személyazonosság ellenőrzése céljából központi biometrikus adatbázis létrehozása adatvédelmi kockázatokkal jár.

Az ilyen biometrikus adatokkal való visszaélés sokkal inkább veszélyes az érintett magánszférájának tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való jogának érvényesülésére, mint az egyéb azonosító adatokkal való visszaélés – írta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. Egy másik kérdésre úgy válaszolt, hogy „a személyazonosításra alkalmas biometrikus sablon főszabályként olyan adat, amely közvetlenül, véglegesen, megváltoztathatatlanul és letagadhatatlanul kapcsolódik az adatalanyhoz. Ezért a személyazonosításra alkalmas biometrikus sablon természete szerint egységes személyazonosító kód. Magyarországon az egységes és univerzális azonosító kód használata tilos.”