Belföld

Budafok-Tétényben mindenki fontos

Budapesti Mozaik. Karsay Ferenc: Lesz még olimpia Magyarországon a mi életünkben, tudatosan épül ki a fővárosban az az infrastruktúra, amely a világ legnagyobb sporteseményéhez kell

A mában mi mindig a jövőn dolgozunk – hangsúlyozta lapunknak Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere. A XXII. kerület vezetője, aki „civilben” pedagógus, arról is beszélt, hogy az iskolák állami kézbe vétele sokkal jobban működik, mint amire számított, mivel az önkormányzatok továbbra is támogathatják az intézményeket.

Karsay Ferenc 20170908
„Mindennap mozogniuk kell a gyerekeknek, s erre az iskola a legalkalmasabb színtér” (Fotó: Ficsor Márton)

– Budafok-Tétény igazi kisváros a nagyvárosban. Mennyire fontos az itt élőknek a kerületi identitás?

– Budapest huszonkettedik kerülete három településből, Budafok kisvárosból, Budatétény és Nagytétény községből jött létre 1950-ben. Ötvenötezren laknak itt, s lokálpatrióta közösség, fontosak a helyi kötődések. Az emberek figyelnek egymásra, a helyi ügyeket fontosnak tartják, elmondják a véleményüket, ami nagy könnyebbség a kerületvezetés szempontjából.

– Nagyon sok közösségi programot szerveznek a kerületben. Jellemzően a helyiek látogatják ezeket, vagy sikerül idecsalogatni más kerületekből, településekről is vendégeket?

– A programgazdagság elsősorban a helyi civileknek köszönhető, hiszen ezeket a rendezvényeket nagyrészt ők szervezik és bonyolítják le, az önkormányzat pedig mindezt támogatja. Sokat költünk erre, éves szinten több mint ötszázmillió forintos támogatásban részesülnek a civil szervezetek. Intenzív kapcsolatot alakítottak ki a környező településekkel, ezzel pedig sikerült elérniük, hogy máshonnan is érkezzenek hozzánk vendégek. Például a múlt héten zajlott Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál katasztrófavédelmi szempontból ugyanaz a nagyságrend, mint a Sziget Fesztivál. Nálunk is százezrek fordulnak meg két-három nap alatt.

– Milyen változásokon ment át a kerület az elmúlt években?

– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a mában mi mindig a jövőn dolgozunk. Budafok-Tétény egyik jelszava: Mindenki fontos!, az itt lakókat a születésüktől kezdve szeretnénk segíteni. Ez a babacsomaggal kezdődik, majd az oktatással folytatódik. Azt valljuk, hogy a gyerekek a mieink, ennélfogva az oktatási intézményeink is a mieink, függetlenül attól, hogy éppen ki gyakorolja a fenntartói-működtetői jogokat. Állandóan költünk az oktatási intézményeinkre, a termek felszerelésére, a sportpályák állapotjavítására, a számítástechnikai háttérre és a nyelvi laborok fejlesztésére. Nálunk mindenki eljuthat helyben a szakorvosokhoz, saját fenntartású rendelőintézetünk van, s ennek a felújítása milliárdos nagyságrendben zajlik már évek óta, és jövőre várhatóan be is fejezzük. Figyelmet fordítunk a családsegítésre, azt szeretnénk, hogy egyetlen gyermek se szenvedjen hiányt azért, mert rosszabb anyagi körülmények közé született. Természetesen az időseket is megkülönböztetett figyelemben részesítjük. Emellett számos fejlesztés zajlik és zajlott. Az egyik a Nagytétény-városközpont rehabilitációja, amely 2014-ben fejeződött be. Ez különösen fontos volt az itt élőknek, hiszen az évek óta elhagyatottan álló Metallochemia gyár környéke súlyosan szennyezett terület volt. Budafokon a fővárossal együttműködve zajlanak fejlesztések. Az új piacunkat 2015-ben adtuk át, ám a munkát úgy kellett szervezni, hogy a régi piac egyetlen napra se zárjon be. Megújult a Stáció lépcső is, ami már csak azért is jelentős, mert városrészünk nyolcvan százalékban katolikus kerület, ahol nagyon sokan gyakorolják a vallásukat. A fővárosi TÉR_KÖZ pályázat részeként több mint háromszázötvenmillió forintot kaptunk ezekre a beruházásokra, Budafok-Tétény nagyjából a dupláját tette hozzá.

– Milyen terveik vannak?

– Esedékes a Szent István téri játszótér felújítása, de ez nemcsak játszótér lesz, hanem közösségi tér edzőparkkal, futókörrel, a fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt. Terveink vannak a Duna-parttal, kerületünkben van a fővárosban a második leghosszabb partszakasz, amelytől azonban el vagyunk vágva a 6-os út bekötője miatt. Ez nagy szívfájdalmuk az itt élőknek, hiszen a Római-parton tapasztalthoz hasonló, élénk társasági élet zajlott itt a 20. század közepéig. Megközelíthető Duna-partot fogunk kialakítani a következő két évben.

– Ön testnevelőtanár is. Szükségesnek tartja a mindennapos testnevelést, megvannak hozzá a kerületben feltételek?

– Fontos, hogy mindennap mozogjanak a gyerekek, és erre az iskola a legalkalmasabb színtér. Mindegy, hogy miként hívjuk, mindennapos testnevelésnek, vagy azt az elvet követjük, hogy minden gyereknek létszükséglete a mozgás. A testnevelőtanárok tapasztalják, milyen hihetetlen mértékben romlott a gyerekek fizikai állapota. Nyolcéveseket tanítok, és nem túlzok, ha azt mondom: a gyerekek harmada túlsúlyos, harmaduk nagyon vékony és gyenge, csak harmaduk normál alkatú. Nincs mozgáskultúrájuk, hiszen ők már a képernyő előtt nőnek fel. A feltételek a mi kerületünkben megvannak, megjegyzem, a tanár fantáziája, módszertani felkészültsége is nagyon fontos. Például a téli időszakra sátrakat állítunk fel, ahol ugyanúgy tudnak mozogni a gyerekek, mint egy tornacsarnokban.

– Az iskolák fenntartásának-működtetésének állami kézbe vétele kapcsán arról beszélt korábban, hogy nem az állami szerepvállalás a túl sok, hanem az önkormányzatoké kevés. Ennyi idő után hogyan látja, működik az új rendszer?

– Sokkal jobban működik, mint amire számítottam. Fontos, hogy az önkormányzatok továbbra is támogathatják az intézményeket. Szerintem a helyi embereket nem lehet kihagyni a az oktatási rendszer működtetéséből.

– Kisebb port kavart, hogy Pencz András momentumos aktivistának távoznia kellett az önkormányzattól, mert aláírásokat gyűjtött a NOlimpia kampányban. Pontosan mi volt a konfliktus tárgya?

– A fiatalember a mesterképzéses tanulmányai alatt megbízási szerződéssel dolgozott a polgármesteri kabinetben. Engem az nem érdekelt, hogy civilként mi köze volt az aláírásgyűjtéshez. Azonban amikor a Momentum Mozgalom párttá vált, nem kívántam fenntartani megbízási szerződését. Elváltak útjaink, megjegyzem, békében. Az ügyben eljárás folyik, annak lezárta előtt többet nem kívánok mondani erről.

– Ön személy szerint támogatott volna egy budapesti olimpiát, felkészült erre a főváros?

– Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy szabad-e ebben az országban olimpiát rendezni, de én a meggyőződéses pártolók közé tartozom, ezen az ország csak nyerhet. Budapest világváros, ahol nagyon tudatosan épül ki az az infrastruktúra, amely a világ legnagyobb sporteseményének rendezéséhez szükséges. A nyáron a vizes-világbajnokságon fontos szervezési tapasztalatokat is szereztünk. Nem tudok olyan hazai nemzetközi sporteseményről, amelynek ne az lett volna a visszhangja, hogy tökéletesen rendeztük meg. Szerintem lesz még olimpia Magyarországon a mi életünkben.

– Mennyire működőképes a 2014-ben átalakult Fővárosi Közgyűlés?

– A főpolgármesternek kifejezett szándéka volt, hogy a polgármesterek tapasztalják meg: nem könnyű az összes kerület minden igényét összehangolni, és hogy ebben a folyamatban mennyi kompromisszumot kell kötni. A közgyűlést leginkább egy iskolai osztályhoz hasonlítanám, ahol vannak különböző képességű gyerekek, és mindegyiket abban kell a leginkább segíteni, amiben a leggyengébb. Szerintem a polgármesterek képesek a főváros és egymás igényeit is figyelembe venni. Mi úttörői vagyunk ennek a rendszernek, és ha ez megmarad, a következő ciklusban sokkal átfogóbb képünk lesz arról, miként kell működtetni egy kerületet, azaz egy kisvárost a nagyvárosban.

– Két év múlva lesznek az önkormányzati választások. Ismét elindul a polgármesteri címért?

– Szerintem egy polgármester olyan, mint egy szövetségi kapitány: összeállít egy csapatot, amelynek van egy irányító és egy végrehajtó része, ő pedig személyében köti össze a kettőt, teremti meg az egyensúlyt. Jó döntések sikeres végrehajtása esetén lesz a városrész versenyképes a többi kerülettel, illetve a magyar és európai városokkal. Szeretnék elindulni a következő választásokon a polgármesteri címért, és meg akarom nyerni azokat, hogy folytathassam a munkát Budafok-Tétényért.


Három dolog, amit nem tudtunk róla

– A legbüszkébb Hanga unokámra vagyok, aki kilenc hónapos, és már jár csecsemőúszásra. Utóbbi meghonosítása részben az én nevemhez kötődik Magyarországon. 1986 óta foglalkozunk babúszással a helyi uszodában.

– A legkedvesebb hobbim a családdal való együttlét mellett a motorozás, amit pályán, terepen és a legextrémebb helyszínen, a városban is művelek. A Fővárosi Közgyűlés üléseire is motorral járok.

– A „budafok-tétényi keresztalja” zarándokút megszervezése a csíksomlyói búcsúra szintén fontos számomra. Erdély és Csángóföld szépségeit, nevezetességeit is igyekszem megmutatni a zarándokoknak, már huszonkét éve.