Belföld
Budafok-Tétényben mindenki fontos
Budapesti Mozaik. Karsay Ferenc: Lesz még olimpia Magyarországon a mi életünkben, tudatosan épül ki a fővárosban az az infrastruktúra, amely a világ legnagyobb sporteseményéhez kell
– Budafok-Tétény igazi kisváros a nagyvárosban. Mennyire fontos az itt élőknek a kerületi identitás?
– Budapest huszonkettedik kerülete három településből, Budafok kisvárosból, Budatétény és Nagytétény községből jött létre 1950-ben. Ötvenötezren laknak itt, s lokálpatrióta közösség, fontosak a helyi kötődések. Az emberek figyelnek egymásra, a helyi ügyeket fontosnak tartják, elmondják a véleményüket, ami nagy könnyebbség a kerületvezetés szempontjából.
– Nagyon sok közösségi programot szerveznek a kerületben. Jellemzően a helyiek látogatják ezeket, vagy sikerül idecsalogatni más kerületekből, településekről is vendégeket?
– A programgazdagság elsősorban a helyi civileknek köszönhető, hiszen ezeket a rendezvényeket nagyrészt ők szervezik és bonyolítják le, az önkormányzat pedig mindezt támogatja. Sokat költünk erre, éves szinten több mint ötszázmillió forintos támogatásban részesülnek a civil szervezetek. Intenzív kapcsolatot alakítottak ki a környező településekkel, ezzel pedig sikerült elérniük, hogy máshonnan is érkezzenek hozzánk vendégek. Például a múlt héten zajlott Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál katasztrófavédelmi szempontból ugyanaz a nagyságrend, mint a Sziget Fesztivál. Nálunk is százezrek fordulnak meg két-három nap alatt.
– Milyen változásokon ment át a kerület az elmúlt években?
– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a mában mi mindig a jövőn dolgozunk. Budafok-Tétény egyik jelszava: Mindenki fontos!, az itt lakókat a születésüktől kezdve szeretnénk segíteni. Ez a babacsomaggal kezdődik, majd az oktatással folytatódik. Azt valljuk, hogy a gyerekek a mieink, ennélfogva az oktatási intézményeink is a mieink, függetlenül attól, hogy éppen ki gyakorolja a fenntartói-működtetői jogokat. Állandóan költünk az oktatási intézményeinkre, a termek felszerelésére, a sportpályák állapotjavítására, a számítástechnikai háttérre és a nyelvi laborok fejlesztésére. Nálunk mindenki eljuthat helyben a szakorvosokhoz, saját fenntartású rendelőintézetünk van, s ennek a felújítása milliárdos nagyságrendben zajlik már évek óta, és jövőre várhatóan be is fejezzük. Figyelmet fordítunk a családsegítésre, azt szeretnénk, hogy egyetlen gyermek se szenvedjen hiányt azért, mert rosszabb anyagi körülmények közé született. Természetesen az időseket is megkülönböztetett figyelemben részesítjük. Emellett számos fejlesztés zajlik és zajlott. Az egyik a Nagytétény-városközpont rehabilitációja, amely 2014-ben fejeződött be. Ez különösen fontos volt az itt élőknek, hiszen az évek óta elhagyatottan álló Metallochemia gyár környéke súlyosan szennyezett terület volt. Budafokon a fővárossal együttműködve zajlanak fejlesztések. Az új piacunkat 2015-ben adtuk át, ám a munkát úgy kellett szervezni, hogy a régi piac egyetlen napra se zárjon be. Megújult a Stáció lépcső is, ami már csak azért is jelentős, mert városrészünk nyolcvan százalékban katolikus kerület, ahol nagyon sokan gyakorolják a vallásukat. A fővárosi TÉR_KÖZ pályázat részeként több mint háromszázötvenmillió forintot kaptunk ezekre a beruházásokra, Budafok-Tétény nagyjából a dupláját tette hozzá.
– Milyen terveik vannak?
– Esedékes a Szent István téri játszótér felújítása, de ez nemcsak játszótér lesz, hanem közösségi tér edzőparkkal, futókörrel, a fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt. Terveink vannak a Duna-parttal, kerületünkben van a fővárosban a második leghosszabb partszakasz, amelytől azonban el vagyunk vágva a 6-os út bekötője miatt. Ez nagy szívfájdalmuk az itt élőknek, hiszen a Római-parton tapasztalthoz hasonló, élénk társasági élet zajlott itt a 20. század közepéig. Megközelíthető Duna-partot fogunk kialakítani a következő két évben.
– Ön testnevelőtanár is. Szükségesnek tartja a mindennapos testnevelést, megvannak hozzá a kerületben feltételek?
– Fontos, hogy mindennap mozogjanak a gyerekek, és erre az iskola a legalkalmasabb színtér. Mindegy, hogy miként hívjuk, mindennapos testnevelésnek, vagy azt az elvet követjük, hogy minden gyereknek létszükséglete a mozgás. A testnevelőtanárok tapasztalják, milyen hihetetlen mértékben romlott a gyerekek fizikai állapota. Nyolcéveseket tanítok, és nem túlzok, ha azt mondom: a gyerekek harmada túlsúlyos, harmaduk nagyon vékony és gyenge, csak harmaduk normál alkatú. Nincs mozgáskultúrájuk, hiszen ők már a képernyő előtt nőnek fel. A feltételek a mi kerületünkben megvannak, megjegyzem, a tanár fantáziája, módszertani felkészültsége is nagyon fontos. Például a téli időszakra sátrakat állítunk fel, ahol ugyanúgy tudnak mozogni a gyerekek, mint egy tornacsarnokban.
– Az iskolák fenntartásának-működtetésének állami kézbe vétele kapcsán arról beszélt korábban, hogy nem az állami szerepvállalás a túl sok, hanem az önkormányzatoké kevés. Ennyi idő után hogyan látja, működik az új rendszer?
– Sokkal jobban működik, mint amire számítottam. Fontos, hogy az önkormányzatok továbbra is támogathatják az intézményeket. Szerintem a helyi embereket nem lehet kihagyni a az oktatási rendszer működtetéséből.
– Kisebb port kavart, hogy Pencz András momentumos aktivistának távoznia kellett az önkormányzattól, mert aláírásokat gyűjtött a NOlimpia kampányban. Pontosan mi volt a konfliktus tárgya?
– A fiatalember a mesterképzéses tanulmányai alatt megbízási szerződéssel dolgozott a polgármesteri kabinetben. Engem az nem érdekelt, hogy civilként mi köze volt az aláírásgyűjtéshez. Azonban amikor a Momentum Mozgalom párttá vált, nem kívántam fenntartani megbízási szerződését. Elváltak útjaink, megjegyzem, békében. Az ügyben eljárás folyik, annak lezárta előtt többet nem kívánok mondani erről.
– Ön személy szerint támogatott volna egy budapesti olimpiát, felkészült erre a főváros?
– Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy szabad-e ebben az országban olimpiát rendezni, de én a meggyőződéses pártolók közé tartozom, ezen az ország csak nyerhet. Budapest világváros, ahol nagyon tudatosan épül ki az az infrastruktúra, amely a világ legnagyobb sporteseményének rendezéséhez szükséges. A nyáron a vizes-világbajnokságon fontos szervezési tapasztalatokat is szereztünk. Nem tudok olyan hazai nemzetközi sporteseményről, amelynek ne az lett volna a visszhangja, hogy tökéletesen rendeztük meg. Szerintem lesz még olimpia Magyarországon a mi életünkben.
– Mennyire működőképes a 2014-ben átalakult Fővárosi Közgyűlés?
– A főpolgármesternek kifejezett szándéka volt, hogy a polgármesterek tapasztalják meg: nem könnyű az összes kerület minden igényét összehangolni, és hogy ebben a folyamatban mennyi kompromisszumot kell kötni. A közgyűlést leginkább egy iskolai osztályhoz hasonlítanám, ahol vannak különböző képességű gyerekek, és mindegyiket abban kell a leginkább segíteni, amiben a leggyengébb. Szerintem a polgármesterek képesek a főváros és egymás igényeit is figyelembe venni. Mi úttörői vagyunk ennek a rendszernek, és ha ez megmarad, a következő ciklusban sokkal átfogóbb képünk lesz arról, miként kell működtetni egy kerületet, azaz egy kisvárost a nagyvárosban.
– Két év múlva lesznek az önkormányzati választások. Ismét elindul a polgármesteri címért?
– Szerintem egy polgármester olyan, mint egy szövetségi kapitány: összeállít egy csapatot, amelynek van egy irányító és egy végrehajtó része, ő pedig személyében köti össze a kettőt, teremti meg az egyensúlyt. Jó döntések sikeres végrehajtása esetén lesz a városrész versenyképes a többi kerülettel, illetve a magyar és európai városokkal. Szeretnék elindulni a következő választásokon a polgármesteri címért, és meg akarom nyerni azokat, hogy folytathassam a munkát Budafok-Tétényért.
Három dolog, amit nem tudtunk róla
– A legbüszkébb Hanga unokámra vagyok, aki kilenc hónapos, és már jár csecsemőúszásra. Utóbbi meghonosítása részben az én nevemhez kötődik Magyarországon. 1986 óta foglalkozunk babúszással a helyi uszodában.
– A legkedvesebb hobbim a családdal való együttlét mellett a motorozás, amit pályán, terepen és a legextrémebb helyszínen, a városban is művelek. A Fővárosi Közgyűlés üléseire is motorral járok.
– A „budafok-tétényi keresztalja” zarándokút megszervezése a csíksomlyói búcsúra szintén fontos számomra. Erdély és Csángóföld szépségeit, nevezetességeit is igyekszem megmutatni a zarándokoknak, már huszonkét éve.