Belföld
Btk.-szigorítás a gyermekek zaklatói ellen
Az általános vitát megelőzően a módosítást benyújtó egyik fideszes képviselő, Selmeczi Gabriella sajtótájékoztatóján emlékeztetett, a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanár ügye volt az, amely a módosítás benyújtására ösztönözte őket. Ismert, egy internetes portál július elején számolt be arról, hogy huszonöt évvel ezelőtt egy magyartanár molesztálta a diákjait egy fővárosi gimnáziumban. Sipos Pál a ’90-es években a köztévén futó Repeta című ifjúsági műsor szerkesztője volt.
A jövőbeni gyermekmolesztálóknak tudniuk kell, cselekedetük nem évül el, a törvény teljes szigorával sújt le rájuk – szögezte le Selmeczi. A népjóléti bizottság elnöke elmondta, a módosításnak nincs visszaható hatálya, így a már elévült ügyekkel kapcsolatban nem nyitja meg a lehetőséget az eljárásra. A Sipos-ügy is ilyen – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy a kormányoldal az elmúlt években már többször módosította a Btk.-t a gyermekek védelmében, így a többi közt elérték, hogy akit jogerősen elítéltek gyermekek szexuális bántalmazásáért, azt eltiltsák azoktól a foglalkozásoktól, amelyek során gyermekekkel érintkeznének. Selmeczi korábban arra is rámutatott: az ilyen bűncselekményeknél jellemző, hogy a sértett és családja legtöbbször nem beszél a történtekről, vagy csak jóval később.
A jövőbeni gyermekmolesztálóknak tudniuk kell, cselekedetük nem évül el, a törvény teljes szigorával sújt le rájuk – szögezte le Selmeczi. A népjóléti bizottság elnöke elmondta, a módosításnak nincs visszaható hatálya, így a már elévült ügyekkel kapcsolatban nem nyitja meg a lehetőséget az eljárásra. A Sipos-ügy is ilyen – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy a kormányoldal az elmúlt években már többször módosította a Btk.-t a gyermekek védelmében, így a többi közt elérték, hogy akit jogerősen elítéltek gyermekek szexuális bántalmazásáért, azt eltiltsák azoktól a foglalkozásoktól, amelyek során gyermekekkel érintkeznének. Selmeczi korábban arra is rámutatott: az ilyen bűncselekményeknél jellemző, hogy a sértett és családja legtöbbször nem beszél a történtekről, vagy csak jóval később.