Brüsszel újra felmelegíti a kötelező kvóta tervét

Az már a májusi tárgyaláson is bebizonyosodott, hogy az Európai Unió bíróságát nem érdeklik a magyar és szlovák kormány által a kötelező betelepítési kvótákról szóló 2015-ös tanácsi döntéssel szemben felvetett jogi érvek – mondta lapunknak Deák Dániel politológus a múlt hét történéseit elemezve. A Nézőpont Intézet elemzője hozzátette, már akkor a szolidaritás jelszava alatt politikai és ideológiai vitát folytattak a jogi aggályok értékelése helyett a bírák. Ennek fényében nem meglepő a francia főtanácsnok színtiszta politikai állásfoglalása, amely szerint a magyar és a szlovák álláspont „ellentétes a szolidaritással és a terhek méltányos megosztásával kapcsolatos kötelezettségekkel, amelyekre a tagállamok menekültügyi politikája épül”.

Azt ugyan már megszokhattuk – folytatta Deák –, hogy Brüsszel politikai törekvéseinek egyik legfontosabb eleme a kvótarendszer bevezetése, ugyanakkor az mindenképpen megdöbbentő, hogy az Európai Unió bírósága is asszisztál annak a politikai tervnek a végrehajtásához, amelyet George Soros is szorgalmaz. A politológus szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróság hasonló döntést fog majd meghozni szeptember 26-án, így arra kell felkészülni, hogy Brüsszel e döntésre hivatkozva még erőteljesebben fogja követelni a migránsok kényszerbetelepítését Magyarországra.

Nemcsak Brüsszel, de a vesztüket érző balliberális tagállami vezetők is egyre hangosabbak, ennek tudható be Christian Kern osztrák kancellár fenyegetése is – jegyezte meg Deák Dániel. Nem kell azonban túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani ezeknek a kétségbeesett üzengetéseknek, hiszen az október 15-i osztrák választás során várhatóan Ausztriában is jobboldali fordulat következik, és a magyar állásponttal szimpatizáló néppárti Sebastian Kurz lesz az új kancellár – vélekedett.

A politikai elemző úgy véli, a visegrádi négyek egysége ebben a helyzetben is megmutatkozott, amelyre most soha nem látott szükség van, hiszen ha Brüsszel visszakozást látna a V4-ek részéről, akkor fennáll annak a veszélye, hogy ismét felmelegítik az automatikus elosztási mechanizmus tervét. Ennek keretében milliós nagyságrendben osztanának szét további migránsokat a tagállamok között. Hangsúlyozta, beláthatatlan következményei lennének egy ilyen terv rákényszerítésének az európai államokra, így ez ellen a magyar kormánynak a szövetségeseivel közösen mindent meg kell tennie.

Ebből kifolyólag Deák szerint komoly, konfrontatív őszre kell számítani, amelyben a kormány nem támaszkodhat az ellenzéki pártok segítségére, hiszen azok bizonyos külföldi és belföldi pénzügyi körök nyomásának engedve hajlandók lennének alkudozni Brüsszellel a magyar bevándorláspolitika feladásáról. Ez a nemzeti érdekekkel szembehelyezkedő politika rá is nyomja ezeknek a pártoknak a támogatottságára a bélyegét – fogalmazott az elemző –, hiszen nyolc hónappal az országgyűlési választások előtt mind a Jobbik, mind a baloldal gyengébb, mint a 2014-es voksolás idején volt.

A belpolitikai történéseket értékelve a politológus kijelentette: tovább rontja az ellenzék helyzetét, hogy már az MSZP-n belül is folyamatos az egymással szembeni gyűlölködés. Ennek legszembetűnőbb példája Botka László Molnár Zsolttal szembeni kirohanása, amely még az MSZP történetében is példa nélkülinek számít. Ez is rávilágít arra – mondta az elemző –, hogy az MSZP vezető politikusai a stratégiai kérdésekben sem értenek egyet, amely a kampány kezdetével akár olyan méretű pártszakadáshoz is vezethet, mint Gyurcsány Ferenc és követőinek 2011-es kiválása.

A balliberális oldalon ráadásul a többi párt is a szövetségkötésen marakodik, a legújabb fejlemények szerint az LMP és a Momentum összefogási tárgyalásai vakvágányra futottak – vélekedett Deák –, így 2018-ban a négy évvel ezelőtti egységes indulás helyett egy erősen megosztott ellenzék száll majd szembe a kutatásokat toronymagasan vezető Fidesz–KDNP-vel.