Belföld
Bővülő egészségügyi források
Intézkedések a magas cukor- és sótartalmú élelmiszerek s a dohányzás visszaszorítására, mindennapi testnevelés
Sokakat felháborított Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az a The Lancet nevű brit orvosi lapban megjelent „furcsa hangvételű” szerkesztőségi állásfoglalás, amely szerint a magyar gazdasági növekedés eredményei nem látszanak az emberek egészségén, és bár lenne a kormánynak lehetősége, hogy javítson az egészségügy helyzetén, mégsem teszi. Az egészségügyi államtitkár korábban a Magyar Kórházszövetség kongresszusán jelentette be, hogy kormányzati szinten reflektálnak az írásra.
A cikk szerint egyébként – amelyet a Hvg.hu szúrt ki – a magyarok az uniós átlagnál öt évvel kevesebbet élnek, és hazánkban a dohányzók, elhízottak és alkoholisták aránya is magasabb, mint az EU-átlag. „Az egészségügyi kiadások a GDP 7,2 százalékára estek vissza (az uniós átlag 9,9 százalék), miközben csak a magyarok ötvenhat százaléka érzi magát egészségesnek, a rendszer pedig alulfinanszírozott” – írta a The Lancet.
Ónodi-Szűcs Zoltán szintén a brit szaklap hasábjain fejtette ki álláspontját, hangsúlyozva, a cikk megállapításai félretájékozódásból és fontos tények figyelmen kívül hagyásából fakadnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutása óta intézkedéseket tettek az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítására, népegészségügyi termékadót vetettek ki az egészségtelenül magas cukor- és sótartalmú élelmiszerekre, és ezek összességében jócskán csökkentették fogyasztásukat. Azt is felidézte az államtitkár, hogy a kormányfő 2013-ban WHO-kitüntetést kapott a dohányzásellenes jogszabályok miatt, amelyek egyebek mellett megtiltották a cigarettázást a nem lakócélú zárt helyeken, és dohányboltokba szorította vissza a dohánytermékek eladását.
A közegészségügy érdekét szolgáló befektetés a kormány részéről az is, hogy a nemzeti tantervben növelték a kötelező testnevelésórák mennyiségét – mutatott rá Ónodi-Szűcs Zoltán. Hozzátette, öt–tíz év után mutatkoznak meg az egészségpolitikai döntések eredményei, és amit a 2015-ös adatokban látunk, az az előző nyolc év szocialista vezetésű kormányainak eredményét tükrözi. Rámutatott: 2006–2010 között a GDP 7,3 százalékát fordították egészségügyre, 2016-ban 7,6 százalék volt ez az arány, most pedig ötszáznegyvenhat milliárd forinttal többet fordít a kormány az ágazatra, mint 2010-ben, idén 7,9–8 százalék lesz a GDP-arányos ráfordítás. Az államtitkár kiemelte, a The Lancet szerkesztőségi véleménycikke ezeket az adatokat nem közölte, és ha azzal akarnak érvelni, hogy a magyar kormány az állítólagosan „populista agendáját” az emberek egészsége elé helyezi, azt valódi tényekkel kellene alátámasztania. Valójában az Orbán-kormány harminckét százalékkal többet fordít egészségügyre, mint az előző kabinet – szögezte le az államtitkár.
A cikk szerint egyébként – amelyet a Hvg.hu szúrt ki – a magyarok az uniós átlagnál öt évvel kevesebbet élnek, és hazánkban a dohányzók, elhízottak és alkoholisták aránya is magasabb, mint az EU-átlag. „Az egészségügyi kiadások a GDP 7,2 százalékára estek vissza (az uniós átlag 9,9 százalék), miközben csak a magyarok ötvenhat százaléka érzi magát egészségesnek, a rendszer pedig alulfinanszírozott” – írta a The Lancet.
Ónodi-Szűcs Zoltán szintén a brit szaklap hasábjain fejtette ki álláspontját, hangsúlyozva, a cikk megállapításai félretájékozódásból és fontos tények figyelmen kívül hagyásából fakadnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutása óta intézkedéseket tettek az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítására, népegészségügyi termékadót vetettek ki az egészségtelenül magas cukor- és sótartalmú élelmiszerekre, és ezek összességében jócskán csökkentették fogyasztásukat. Azt is felidézte az államtitkár, hogy a kormányfő 2013-ban WHO-kitüntetést kapott a dohányzásellenes jogszabályok miatt, amelyek egyebek mellett megtiltották a cigarettázást a nem lakócélú zárt helyeken, és dohányboltokba szorította vissza a dohánytermékek eladását.
A közegészségügy érdekét szolgáló befektetés a kormány részéről az is, hogy a nemzeti tantervben növelték a kötelező testnevelésórák mennyiségét – mutatott rá Ónodi-Szűcs Zoltán. Hozzátette, öt–tíz év után mutatkoznak meg az egészségpolitikai döntések eredményei, és amit a 2015-ös adatokban látunk, az az előző nyolc év szocialista vezetésű kormányainak eredményét tükrözi. Rámutatott: 2006–2010 között a GDP 7,3 százalékát fordították egészségügyre, 2016-ban 7,6 százalék volt ez az arány, most pedig ötszáznegyvenhat milliárd forinttal többet fordít a kormány az ágazatra, mint 2010-ben, idén 7,9–8 százalék lesz a GDP-arányos ráfordítás. Az államtitkár kiemelte, a The Lancet szerkesztőségi véleménycikke ezeket az adatokat nem közölte, és ha azzal akarnak érvelni, hogy a magyar kormány az állítólagosan „populista agendáját” az emberek egészsége elé helyezi, azt valódi tényekkel kellene alátámasztania. Valójában az Orbán-kormány harminckét százalékkal többet fordít egészségügyre, mint az előző kabinet – szögezte le az államtitkár.