Belföld
Bővül az étrend-kiegészítők piaca
A készítmények ötvenöt százaléka nem felel meg a törvényi előírásoknak
Körülbelül huszonhat-harmincöt milliárd forintot költ a magyar lakosság éves szinten étrend-kiegészítőkre – derült ki egy, a témában tartott szakkonferencián. A Weborvos beszámolója szerint 2010 és 2014 között csaknem nyolcezer termék lett legálisan forgalmazható, ám mivel a hazai piacon az étrend-kiegészítők iránti kereslet jelentős növekedésére számítanak, drasztikusan bővül majd az illegális készítmények száma is. Ezzel kapcsolatban ismertették, míg kezdetben a forgalomba hozatali engedélyért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ) kellett fordulni, később a szerepkört az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vette át, ami mára beolvadt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetbe (OGYÉI). Az intézmény főigazgatója, Pozsgay Csilla arról számolt be, hogy a készítmények ötvenöt százaléka nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak.
„Alapvető probléma a kifogásolt étrend-kiegészítőkkel, hogy komoly gyógyhatást ígérnek, miközben nem rendelkeznek ilyen képességgel. Mint ahogy az is elfogadhatatlan, sőt büntetendő, ha egészségre veszélyes hatóanyagokat, növényeket tartalmaznak. Sajnos az sem ritka, hogy a hivatalos kereskedelmi engedélyezést a forgalmazók nem várják ki az új termékeknél” – fogalmazott. Az illetékesek a veszélyes termékeket bevonatják, ám eközben is sokaknak árthat a megtévesztés.
Beszélt a médiában való jelenlétről is, amit rendkívül ártalmasnak nevezett. Egy néhány éve végzett próbavásárlás során kiderült, ötvenhárom potencianövelő közül huszonötöt nem regisztráltak, így a „rákos beteg nem gyógyul meg, a lankadó potencia nem javul, csak azért, mert felelőtlen forgalmazók és gyártók elérhetővé teszik ezeket a termékeket”. Bár csak huszonegy esetben szabtak ki bírságot 2010 és 2014 között, reményt keltő, hogy az ÁNTSZ és az OGYÉI szoros együttműködésre törekszik. Arra is van esély, hogy utóbbi intézet hatósági jogköre bővül. Segítség lehet továbbá a harmincnapos szabály bevezetése, ami annyit jelentene, hogy egy hónapig nem kerülhetnek forgalomba azon problémás termékek, amelyeket értékelésre alkalmatlannak találtak.