Bizonytalanság az új kórház körül

Budapesten folytatódnak a fejlesztések (képünk illusztráció) (Fotó: Nagy Balázs)

Be fogják vezetni a kórházi kancellária rendszerét az egészségügyben, de csak fokozatosan – vetítette előre Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a minap az ATV Szabad szemmel című műsorában. Szerinte ugyanis ez a szektor érdeke, s még ha az intézményvezetők rövid távon másként is látják, hosszabb távon a kórházak jól járnának a szisztémával. Jelezte azt is, folyamatosan csökken a kórházak adóssága, másfél éve nem volt olyan központi konszolidáció, mint a mostani: ezúttal az intézmények negyvenötmilliárd forintot kaptak tartozásaik rendezésére, ezenfelül pedig tizenötmilliárd forintra pályázhattak olyan programokkal, amelyek a tartozások újratermelődését akadályozzák meg. A tervezett budapesti szuperkórházról szólva elmondta, több mint tíz potenciális helyszínt vizsgáltak meg, a cél pedig az, hogy ne csak a fővárosiak, hanem az agglomerációban élők érdekeit is szolgálja majd a létesítmény.

Ahogy lapunk is megírta, a kormány döntése értelmében a dél-budai „szuperkórházat” a Dobogó nevű területen építik fel, és autópálya-lehajtókat is terveznek hozzá. A fővárosi ellátás átszervezésének elemeként több felújításra váró intézményt is rendbe tesznek, ám amíg például az észak-budai centrum nem épül meg, a János-kórház elavult pavilonrendszeréhez sem nyúlnak hozzá. Októberben ezzel kapcsolatban szintén Balog Zoltán nyilatkozott, szerinte ugyanis az lenne a legjobb megoldás, ha a Kútvölgyiben hoznák létre azokat a kapacitásokat, amelyek most a János-kórházban vannak. Az új kórház helyszínével pedig elégedett, szerinte a környéken lakók is jobban járnak majd az ezerágyas új intézménnyel, mint ha a korábban egyik lehetséges opcióként felmerülő, az Alkotás úton lévő Sportkórházat fejlesztették volna. Mindezeket árnyalja, hogy a kórházfejlesztések előkészítéséért felelős miniszteri biztos, Cserháti Péter a Hír Tv-nek nemrég azt mondta, kérdéses a szuperkórházak üzemeltetése. A szakma pedig egyértelműen a Szent Imre Kórház fejlesztését részesítette volna előnyben a zöldmezős beruházás helyett, magyarázta, mivel az új intézmény mellett nem látnak érveket.

Cserháti ugyanakkor közölte, a Tétényi úti kórház mellett – amit nem olyan régen, uniós forrásból részben felújítottak, és területileg is alkalmas lett volna – el tudják képzelni a harmadik centrumot, hasonlóan a másik kettőhöz. A kormány döntése az, hogy „egy kompromisszumok nélküli, nagy volumenű, tényleg jó értelemben véve látványos” egészségügyi központot alakítsanak ki. Az összesen négy, egyenként ezer-ezerháromszáz ágyas fővárosi centrum fejlesztési koncepcióját jövő év március végére várja a kormány, ám egyelőre az észak-pesti áll a legjobban, hiszen a Honvédkórház átalakításáról már korábban is készültek tervek. w
<br /