Bizonyítással folytatódott Hagyóék pere

A hivatalos és személyes hangvételű levelek és mellékleteik – a távirati iroda beszámolója szerint – egyebek mellett javaslatokat tartalmaznak a fiatalok bliccelése elleni kampányról, kommunikációs ötletekről, tervekről, gazdasági kockázatelemzésekről, megállapodástervezetekről, parlamenti beszámolókról és a kismamabérlet bevezetésének mikéntjéről. A tíz vádlott közül egyedül a harmadrendű, A. Attila, a BKV egykori vezérigazgatója válaszolt a bíró kérdéseire, bár a kezdeti próbálkozások után ő is visszakozott, mivel – mint fejtegette – a vádbeli időszakban, 2007-ben és 2008-ban naponta több száz elektronikus levelet kapott, s akkoriban is képtelenség volt valamennyit elolvasni, nem hogy arra most kapásból reagálni. A volt vezérigazgató így időt kért a levelek tanulmányozására. Egy másik vádlott azzal magyarázta „hallgatagságát”, hogy a számítógépéről összegyűjtött leveleket tartalmazó lemezt nem tudta megnyitni, így azokat nem ismerhette meg.

A 2012 nyarán kezdődött büntetőperben Hagyó Miklóst és tizennégy társát azzal vádolják, hogy a BKV vezetőit szükségtelen szerződések megkötésére vették rá, s ezzel a közlekedési vállalatnak csaknem másfél milliárd forint kárt okoztak. A vádirat kitér arra, hogy a per további vádlottjai az utasításokat annak ellenére teljesítették, hogy tudták, azok a BKV számára hátrányosak. A főügyészség szerint a volt MSZP-s Hagyó Miklós vezetésével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek tagjai a fölöttük állóktól érkező utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották.