Biszku bűnös, de nem megy börtönbe

Ítéletet hirdetett tegnap a Fővárosi Törvényszék az egykori kommunista vezető, Biszku Béla megismételt büntetőperében. A volt belügyminiszter ellen az ügyészség egyebek mellett az 1956. decemberi Nyugati téri és salgótarjáni sortűz, valamint egy martonvásári razzia miatt emelt vádat. Az első eljárásban a bíróság felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást rendelt el.

A megismételt büntetőperben a bíróság csak részben mondta ki bűnösnek az egykori kommunista vezetőt. A törvényszék összesen ötrendbeli, bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, a kommunista bűnök nyilvános tagadása és lőszerrel visszaélés miatt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszkut, a legsúlyosabbnak minősülő felbujtás vádjában nem találták bűnösnek.

A törvényszék indoklása szerint nem nyert bizonyítást, hogy a szűkebb politikai vezetés és annak tagja, Biszku Béla közvetlen utasítást adott volna arra, hogy 1956. december 6-án a budapesti Nyugati téren, majd két nappal később Salgótarjánban a karhatalom megtorlásképpen sortüzekkel lépjen fel a rendszer ellen tüntetőkkel szemben. A bíró utalt arra, hogy a két eset kapcsán tizenkét, valamint húsz évvel ezelőtt lezajlott egy-egy büntetőper, amelyekben tanúként hallgatták ki Biszkut. Felvetette, hogy ha akkor nem merült fel Biszku felelőssége, akkor most milyen új adat alapján emeltek vádat ellene. Steiner Gábor bíró mindezeket fokozva kijelentette, hogy a bizonyítékok alapján a Nyugati téren nem volt sortűz, sőt a kormányellenes tüntetők támadtak a karhatalmistákra. Hozzátette, a három halálos áldozat nem célzott lövésektől hunyt el. Salgótarjánban ezzel szemben volt sortűz, ám azt az ottani szovjet katonai parancsnok rendelte el, a magyar karhatalmisták csak „tűzpánikból” kezdtek lőni.

A bíró utalt arra, hogy tavaly májusban első fokon a salgótarjáni ügyben bűnösnek találta a törvényszék Biszkut, ám a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk vallomásai és a szakértők véleménye alapján mégsem állapítható meg felelőssége. A három kutató súlyos bántalmazásával járó, 1957. márciusi, martonvásári razzia esetében sem áll meg Biszku esetében a felbujtás vádja, ugyanakkor a bűnpártolás igen – mondta a bíró. Biszku ugyanis – már belügyminiszterként – jelentést kapott az ügyről, ám a megnevezett két karhatalmista ellen nem kezdeményezett felelősségre vonást. Ugyanezt elmulasztotta a salgótarjáni sortűz kapcsán is, amelynek rendszerváltás utáni büntetőperében három vádlottat elítéltek. A bíróság szerint a vádlott egy tévényilatkozatban elkövette a kommunista bűnök nyilvános tagadását, és a tizenegy, otthonában tartott vadásztöltény miatt a lőszerrel visszaélés bűntettét is. Az ítélet ellen a a vádlott és védője teljes felmentésért, míg az ügyészség életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett.
Nyilvánvaló, hogy az MSZMP 1956 utáni vezetői büntetőjogi értelemben is felelősek azokért a sortüzekért, amelyek 1956 őszén és telén történtek Magyarországon, ilyen értelemben azt lehet mondani, hogy az elkövetett bűnök súlyához képest az ítélet túlzottan enyhe – közölte a távirati irodával Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke. Üdvözlendőnek nevezte viszont, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét.