Bíróságon támadjuk meg a kvótáról szóló uniós határozatot

Százötvennégyen nyomták meg az igen gombot a kvóta elleni döntésnél (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Európai Bírósághoz fordulhat a kormány a kötelező kvóták ügyében, miután a parlament tegnap 154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, egy tartózkodás mellett megszavazta az erről szóló törvényjavaslatot. Igennel a kormánypárti és jobbikos képviselők mellett a független Kónya Péter voksolt, elutasították az előterjesztést az MSZP, az LMP és a DK képviselői, továbbá az Együtt, a PM, valamint a Liberálisok független képviselői. A szintén független Kész Zoltán tartózkodott.

A törvényben az Országgyűlés megállapítja: az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamenteknek nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét. Az Országgyűlés szerint ezért bírósági úton fel kell lépni a szeptember 22-én elfogadott európai tanácsi határozat ellen, amelynek értelmében 2017 szeptemberéig százhúszezer, nemzetközi védelmet kérő embert helyeznének át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba.

A szavazás után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője bevándorlás- és betelepítéspártinak nevezte a baloldalt, amiért nemmel szavaztak a kvóta elleni törvényjavaslatra. Kósa kijelentette: a szocialisták a betelepítési kvóta végrehajtására kötelezték volna a kormányt. A politikus végrehajthatatlannak nevezte a kötelező betelepítést, mert kényszer nélkül nem tarthatók az egyébként Németországba igyekvő bevándorlók az Európai Unió más tagállamaiban. Ha viszont kényszert alkalmaznak, „az Európai Bizottság a legrémségesebb kommunista és náci időket hozza vissza Európába” – fogalmazott.

A bírósági eljárásban a kormányzati feladatmegosztás alapján a kormányt Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli majd, aki sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy neki kell gondoskodnia a bírósági kereset kidolgozásáról, benyújtásáról, majd a per folyamán a kormány és ezáltal Magyarország álláspontjának határozott és következetes képviseletéről. A miniszter precedensértékűnek nevezte az előttünk álló pert. A kormány abból indul ki, hogy bár a tagállamok az unió­ba belépéskor a szuverenitásból fakadó hatáskörök egy részét vagy annak gyakorlását átruházták az uniós szervekre, nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük alapjainak szabad megválasztásáról. Trócsányi szerint kötelező betelepítéssel kapcsolatos döntés sérti az adott ország szuverenitását, mert az államnak kell eldöntenie, hogy kit enged be területére. A tárcavezető „oktrojált normának” nevezte a kötelező kvótáról szóló határozatot, amelynek nincs társadalmi elfogadottsága.

Trócsányi okfejtése szerint a bel- és igazságügyi tanács által elfogadott dokumentum tartalmilag jogszabály-módosítás, ám formailag határozatnak minősítették, hogy ne kelljen betartani a jogszabályokra vonatkozó eljárási követelményeket, így bevonni a nemzeti parlamenteket. A magyar kormány álláspontja szerint azonban minden dokumentumot a tartalma és nem az elnevezése szerint kell megvizsgálni. Decemberben nyújtják be a keresetet, és megvizsgálják, van-e lehetőség soron kívüli eljárást kérni. Akkor viszonylag gyorsan születhet döntés, de a miniszter szerint alapesetben is a jelenlegi kormányzati ciklusban befejeződhet az eljárás.

Fidesz: Egymilliónál is több aláírás kell

Eddig körülbelül négyszázhatvanezer-ötszázezer aláírást gyűjtött össze a menekültek kötelező betelepítési kvótája ellen a Fidesz – jelentette ki tegnap az M1 műsorában Kósa Lajos, a párt frakcióvezetője. Pártbeli forrásaink emlékeztettek, a gyűjtést két héttel ezelőtt kezdték meg, ennyi idő alatt a félmillió aláírás nagyon jó eredménynek számít. Céljuk, hogy több mint egymillió név összegyűljön, de nem tartják kizártnak, hogy ennél sokkal többen is támogatják majd a petíciót. A fideszesek tapasztalatai szerint nagyon sok, párttámogatottságát tekintve bizonytalan, illetve baloldali, MSZP-s szavazó is aláírja az íveiket, ugyanúgy, ahogy Jobbik-szimpatizánsok is támogatják a kezdeményezést. Informátoraink elmondták, az aláírásokat az Európai Bizottságnak fogják eljuttatni. Azért tartják fontosnak a minél nagyobb számú támogatás összegyűjtését, mert ezzel – az Európai Unió Bíróságán benyújtott kereset mellett – nyomást tudnak gyakorolni Brüsszelre a döntés visszavonásáért. (PT)

Röviden
Jogharmonizációs célú módosítások

- A kötelező kvótát már túlhaladta a történelem, Európának más megoldást kell találnia a migránsügyben – ezzel indokolta Kónya Péter, hogy független képviselőként miért támogatta a kötelező kvóták elleni fellépésről szóló törvényjavaslatot.

- A parlament több rendészeti tárgyú törvényt is módosított uniós jogharmonizá­ciós céllal. Egyebek mellett annak érdekében is változtak szabályok, hogy a magyar rendőrség a határellenőrzések alkalmával közvetlenül elérhesse az Interpol elveszett és ellopott útlevelek nemzetközi adatbázisát. A változtatás nyomán menekültügyi hatóságok a jelenleg kötelező papíralapú ügyintézés helyett elektronikus úton is továbbíthatnak dokumentumokat a bíróságokhoz.

- Az Országgyűlés tegnap megkezdte a hazánkból jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény módosításának vitáját. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában elmondta, az előterjesztés eljárásjogi rendelkezéseket is pótol, illetve olyan kritériumot is beépítenek a törvénybe, amely a piac minden szereplőjét kellő gondosságra és körültekintésre inti a kulturális javakat érintő ügyletek során. Az előterjesztést az ellenzék is támogatta.

- Simicskó István honvédelmi miniszter úgy döntött, elhalasztják a jövő évre tervezett nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutatót – közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel. „A megváltozott biztonságpolitikai körülmények következtében a Magyar Honvédség feladatai jelentősen megnövekedtek és a feladatköre is kibővült, az ország védelménél jelenleg nincs fontosabb ügyünk, most minden erőnkkel erre kell koncentrálnunk” – indokolta a döntést a miniszter.