Bírói műhiba miatt úszhatta meg Hunvald

Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria ítélete szerint bakizott (Forrás: Szegedma.hu)

„A Kúria adott egy feladatot, de azt a feladatot nem végezték el” – így kommentálta tavaly márciusban lapunkban Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Szegedi Ítélőtábla azon határozatát, amely a Kúria végzését figyelmen kívül hagyva nem egyesítette Hunvald György volt VII. kerületi szocialista polgármester két azonos tárgyú büntetőeljárását. A legfőbb bíróság csütörtökön nyilvánosságra került jogerős döntése tehát lényegében az „el nem végzett feladat” alapján mentesítette Hunvaldot két év hat hónapi börtönbüntetéstől, sőt a korábbi ítélet hatályon kívül helyezése mellett megszüntette az egykori szocialista politikussal szemben a büntetőeljárást is.

Mint az ítélet indoklásában fogalmaz a Kúria tanácsa: „a folytatólagosság törvényi egységet teremt, és a törvény egységébe tartozó részcselekmények egy eljárásban bírálandók el”. Perújításnak akkor van helye, ha a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak – szól az indoklás. Ezzel a lehetőséggel – mondjuk úgy, a földobott magas labdával – élt Hunvald védője, kihasználva a többszöri eljárás tilalmát. A kétszeres büntetés elhárítása érdekében a törvény kizárja hogy ugyanazért a cselekményért ugyanazon, már egyszer felmentett személy másodszor is büntetőjogi felelősségre vonható legyen – írja a Kúria.

Hunvald Györgyöt az ellene folytatott büntetőeljárásban a Kúria 2014-ben jogerősen egy évre ítélte el hivatali visszaélésért, míg a vád szerint a fiktív tanácsadói szerződések miatt a hűtlen kezelésben nem hozott döntést a harmadfokú bíróság. A volt polgármesterrel szemben egy másik eljárás is folyt, szintén tanácsadói szerződések kapcsán, az úgynevezett „zuglói-erzsébetvárosi keresztszerződések” ügyében. Utóbbiban a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon felmentő ítéletet hozott.

A Kúria végzése tehát arról szólt, hogy a kijelölt bíróság, a Szegedi Ítélőtábla az azonos ügyszakban (másodfokon) lévő két ügyet egyesítse. Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője – aki Hunvaldék ügyét magára szignálta – azonban úgy döntött, nem egyesíti az eljárásokat. A zuglói-erzsébetvárosi ügy így 2015 elején visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, ahol tavaly februárban „szinte titokban” Hunvaldot és társait másodfokon is felmentették. Az idő tájt a Legfőbb Ügyészség arról tájékoztatta lapunkat, vizsgálják a rendkívüli perorvoslat lehetőségét, erre a törvény egyébként hat hónapot biztosított a vádhatóságnak.

Végül azonban nem éltek a jogorvoslattal. Két hónappal később, tavaly áprilisban pedig Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke (akkor még úgy tűnt) a közjó szolgálatában szinte példaértékű ítéletet hirdetett Hunvald ügyében. Miután ugyanis hosszasan megindokolta, miért nem tett eleget a Kúria határozatának az eljárások egyesítéséről, úgy indokolt: „Azokra, akik a köz bizalmával visszaélve közpénzre követnek el bűncselekményt, a törvény szigorával kell lesújtani. A táblabíróság ezért látta indokoltnak az első fokon kiszabott ítélet súlyosítását.” Mint a bíró fogalmazott, Hunvald tudott arról, hogy olyan embereknek fizetnek ki közpénzeket, akik semmilyen munkát nem végeznek. Példának a „szépségszalonos tanácsadót” hozta fel, akinek az volt a közfeladata, hogy a betérő politikusoknak ingyenes szolgáltatást nyújtson, amit aztán úgy ellentételeztek, hogy a hölgynek közpénzből rendszeres jövedelmet juttattak.