Bezárják a jogi kiskapukat

Orbán Balázs: Az ausztrál példát kell követni
A bevándorláspolitikában nem lehet más logikát érvényesíteni, csak azt, amelyet Ausztrália is követ, vagyis a szabályozatlan bevándorlást nem támogatja, nem jutalmazza - mondta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Orbán Balázs szerint Ausztrália kivételes helyzetben van, mert egyrészt évtizedek óta nagy rajta a migrációs nyomás Kína, Délkelet-Ázsia, Indokína, India felől, másrészt gazdasági, kulturális, politikai rendszerét mindig is a kontrollált bevándorlásra építette. A kétezres évek elején indult náluk a jelenlegi bevándorláspolitika, amelynek lényege, hogy a szabályozatlan bevándorlást nem jutalmazzák: aki illegálisan lép az ország területére, azt automatikusan kiutasítják. Ebben az ügyben nem lehet más logikát érvényesíteni - jelentette ki.

A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorítása azért szükséges, mert a migránsok kiismerték a korábbi szabályokat – mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az M1 szerda reggeli műsorában. Kifejtette: eddig négy hétig lehetett a tranzitzónában tartani a bevándorlókat, utána be kellett őket engedni az országba. Az érintettek azonban akkor is fellebbezéseket nyújtottak be, ha az nem volt megalapozott, így idővel nyitott táborokba kerültek Magyarországon, ahonnan viszont „eltűntek”, s ez biztonsági kockázatot jelentett.

Elmondta, az új szabályok értelmében a migránsoknak a tranzitzónában kellene megvárniuk kérelmük jogerős elbírálását, továbbá nemcsak a határtól számított nyolc kilométeres sávból, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni őket a tranzitzónába. Egy méltányolható kivétel lenne: a tizennégy év alattiak ügyét az Európai Unió területén vizsgálják majd – tette hozzá. Tuzson ismét megerősítette, számítanak rá, hogy az új szabályozást mind Brüsszel, mind a bevándorláspárti szervezetek támadják majd.

A parlamentnek beterjesztett módosító csomagban szereplő szigorításokat tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben lehet alkalmazni. A válsághelyzet jelenleg is érvényben van, és ahogy Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója tegnap megerősítette, ennek határidejét szeptember elejéig ismét meghosszabbítják. Bakondi elmondta: a magyar államhatárnál naponta 60-80, de előfordul, hogy 100-150 illegális átlépési kísérletet regisztrálnak. Különösen a szerb szakaszon, de másutt, így az ukrán és a román szakaszon lévő helyzet is indokolja, hogy a rendőri és katonai erőket továbbra is „intenzíven lehessen alkalmazni”, s erre a jelenleg is hatályos válsághelyzet ad lehetőséget. A módosítás a válsághelyzet elrendelésének feltételeit is bővíti, így válsághelyzetnek számít majd, ha a schengeni külső határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlen veszély fenyegeti.

Az új szabályozás mindazonáltal deklarálja, hogy a menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani. Az eljárások gyors lefolytatása érdekében három napra rövidítenék a kérelem elutasítása elleni felülvizsgálat benyújtásának határidejét. Ugyanakkor a törvényben biztosítják, hogy a kérelmezőnek ne kelljen elhagynia a tranzitzónát a személyes bírósági meghallgatás miatt sem. A törvény kimondaná azt is, hogy a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntést követően el kell hagynia a tranzitzónát, ahogy azt is, hogy aki a válsághelyzet időtartama alatt nem a számára kijelölt helyen tartózkodik, szabálysértést követ el.