Belföld
Békeküldetés az egyház születésnapja
Pünkösdkor arra is emlékeznek a hívők, hogy a szentlélek kiáradása révén megkezdődhetett a keresztények missziója a világban
Jézus, miután visszatért a halálból, megjelent a tanítványainak, és azt mondta nekik: Békesség nektek! Majd rájuk lehelt, és újra szólt hozzájuk: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.”
Így idézi fel János evangéliuma a kétezer évvel ezelőtt történteket, a szentírási szakaszt pünkösdvasárnap olvassák fel a katolikus templomokban. Ezen a napon a püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét – mutat rá közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A harmadik isteni személy kiáradásának csodáját az Apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. „Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. A közös hitből fakadó hivatásról így fogalmaz Ferenc pápa: »Törekedjetek a megújulás egységére, mert az egység a Szentlélektől ered, és a Szentháromság egységéből születik. Törekedjetek az egységre!«” – olvasható a püspökkari kommünikében.
A katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb, a Biblia szerint ugyanis, amikor Krisztus Keresztelő Szent Jánosnál megkeresztelkedett, rögtön utána galamb formájában a Szentlélek szállt le rá. A pünkösd görög nevének – pentékoszté – jelentése ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik – hiszen ennyi nappal következik húsvét után. Egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a második században említik ókori keresztény írók, megtartása egyidős az egyházzal. Egyszerre a Szentlélek mint „Krisztus megváltó tette gyümölcsének és beteljesítőjének”, az egyház születésének ünnepe, továbbá annak, hogy ekkor vette kezdetét az egész világra kiterjedő missziós munka.
„Ma is kihívás az örömhír átadásának parancsa”
2 perces interjú: Kiss Ulrich jezsuita szerzetes
– Hogyan valósulhat meg ma a pünkösdi csoda, a „nyelveken beszélés”?
– A felfedezések kora óta nincsenek fehér foltok a világban, sőt mára szinte bárkit és bárhol el lehet érni, pláne az internet segítségével. A fiatalok körében például rendkívül leegyszerűsödött a kommunikáció, amitől sokan tartanak. Folyamatos a nemzeti és a globális kultúra harca, megjegyzem, az egyház is globális, egyetemes, csak pozitív értelemben. Egymás megértése ugyanakkor ma is problémát okoz, ezért meg kell tanulnunk érthetően beszélni. Ebben Ferenc pápa nagyon jó, sokat tanulhatunk tőle. Nem kizárólag a nyelv, hanem a másik ember gondolkodásmódjának elsajátítása jelent kihívást abban a küldetésben, amely az örömhír továbbadásáról szól. Krisztus örök parancsának megfelelően az evangéliumot el kell vinni minden nemzedéknek, így különösen a következő generációnak, hiszen ők képviselik a jövőt.
– A jelek szerint nemcsak a távoli vidékeknek, de Európában is szüksége van erre a misszióra. A minap egy francia bíróság Szent II. János Pál pápa szobrának ledöntését rendelte el. Meglepte?
– Egy barbár intézkedésről van szó, ugyanakkor ehhez hozzá kell tenni, Franciaországban rég bebetonozta magát egy szekuláris „vallás”. Egyre inkább látszik azonban, hogy ez az egyházakkal szembeni állami intolerancia nem működik. Ez a nyugati kultúra befelé fordult, nem képes a párbeszédre. Mindenesetre felettébb furcsa, hogy míg éppen Palmürában az Iszlám Állam világörökségi emlékeket rombol, Európában is hasonló esetre kerülhet sor, csak egy újabb alkotás ellenében.
Pápai áldás a zarándokoknak
Csütörtök éjfélkor indult el a Csíksomlyó Expressz Szombathelyről, majd Budapesten, a Keleti pályaudvaron csatlakozott hozzá tegnap hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy tizenhat kocsiból álló, csaknem fél kilométer hosszú szerelvényként fut Erdélybe. Az ezeregyszáz zarándokot szállító vonat mozdonyát az idén II. Rákóczi Ferenc tiszteletére díszítették fel. A vontatón az erdélyi fejedelem arcképe és jelmondata, „Istennel a hazáért és a szabadságért” látható. A négynapos program legfontosabb eseménye a csíksomlyói Mária-ünnep, amelyre idén is százezer főt messze meghaladó tömeget várnak a rendezők. Valamennyi állomáshelyen főpapok, lelkipásztorok fogadják a zarándokokat. Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották. Az idei búcsú mottója: „Oltalmad alá futunk.” A mai szentmise végén, a szentbeszédet mondó Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a Szentszék megbízásából teljes búcsúval járó pápai áldásban részesíti a híveket, a jubileumi Mária-év alkalmából.
Örmény szertartás Budapesten
A Rómával egységben lévő örmény katolikus egyház kilikai egyetemes pátriárkája, XIX. Nerszész Péter szombaton 18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában örmény rítusú pünkösdi szent liturgiát mutatott be, az örmény népirtás áldozataira emlékezve. A misén Erdő Péter bíboros prezideál. Az egyházfőt Erdő Péter hívta meg a budapesti örmény katolikusok kérésére, a mostani az első alkalom, hogy magas rangú örmény egyházi vezető érkezik hazánkba. Erdő Péter pünkösdvasárnap az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél tizenegykor. Hétfőn az esztergom-budapesti főegyházmegye családi és ifjúsági napját, a karizmák ünnepét tartják a máriaremetei kegytemplom kertjében. Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap 10 órától a budahegyvidéki református templomban tart istentiszteletet, aznap Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 11 órától a szarvasi evangélikus ótemplomban hirdet igét.