Bankrablói hozamért nem jár a börtön

Olyan kristálytiszta, logikailag zárt, a közvetlen és közvetett bizonyítékokat összefüggéseiben értékelő ítéletet, mint az kedden a Fővárosi Törvényszéken hallható volt a terézvárosi palotaperekben, ritkán tapasztalni büntetőeljárásban. Tóth Erzsébet bírónő a büntetőjogon kívül eső jogágak érvrendszerét is használta, hogy megindokolja, a VI. kerületi képviselők miért szegték meg vagyonkezelési kötelességüket, amikor 2004-ben a két vádbeli Andrássy úti palotát eladták.

Az önkormányzatok és az önkormányzati képviselők jogállásából, alkotmányjogi, közigazgatási jogi és polgári jogi szabályokból vezette le a bíró, miért volt megalapozatlan a vádlottak védekezése. Fürst György (MSZP) és társai azzal érveltek, nem minősülnek vagyonkezelőnek, így meg sem valósíthatták a hűtlen kezelést. A hűtlen kezelést csak az tudja elkövetni, aki idegen vagyont kezel, ám ők az önkormányzat saját vagyonát kezelték, és nem idegen vagyont.

Azt is felhozták, a képviselőket leadott szavazatuk miatt nem lehet felelősségre vonni. A bíró kifejtette, a vagyonkezelő lehet természetes és jogi személy is. Az önkormányzat jogi, a képviselő pedig természetes személy, ám az önkormányzat vagyona nem a képviselők vagyona, tehát az számukra idegen vagyon. Azzal azonban, hogy a törvény e vagyon kezelését rájuk bízza, nem csak jogokat delegál hozzájuk, hanem kötelességeket is, amelyek a vagyon értékének megőrzésével, gyarapításával kapcsolatosak. Az önkormányzatok vagyona ugyanis a nemzeti vagyon része.

E vagyonkezelési kötelezettség megszegése során a bíróság bizonyítottnak látta a szándékosságot is, amely a hűtlen kezelés alapvető törvényi feltétele. A törvényi logikát erősíti az államháztartási törvény, amely rögzíti, a nemzeti vagyon a közérdek szolgálatában áll, s ezzel rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az ítélet indoklásában hivatkozott a törvényszék a Kúria határozatára is, amely kimondta: a VI. kerületi önkormányzat vagyonrendelete törvénytelen volt.

Ezt a vagyonrendeletet három héttel a két vádbeli ingatlan eladása előtt fogadta el a szocialista-szabad demokrata többségű testület. A rendelet arról szólt, hogy a képviselő-testület minősített többséggel eltekinthet a versenytárgyalástól, ha egyedileg megtárgyalandó körülmények merülnek fel. A bíróság azonban ítéletében rámutatott, az Andrássy út 47.-ben sem bérlők bérleti jogának megváltása, sem pedig a műemlékvédelmi előírások betartása nem indokolta, hogy eltekintsenek a licittől.

Az Andrássy út 47.-ben lévő kávézó tulajdonosai már 2003-ban vételi ajánlatot nyújtottak be, a 2004. június 17-i testületi ülés előtt pedig két újabb befektető jelentkezett. Ám Fürst György előterjesztő egyedül az egy nappal a testületi ülés előtt bejegyzett Ennet Kft. ajánlatát ismertette a testületi ülésen. A bíró utalt arra is, a polgári oldal képviselői maguk is tízmillió forinttal magasabb vételi ajánlatot tettek a vevőnél, hogy megakadályozzák az épület eladását. (Lászay János fideszes képviselő egyenesen azt mondta a balliberálisoknak: „Ilyen hozammal csak bankrablók dolgoznak” – a szerk.)

A bíró indoklásában kitért arra is, hogy 2004 szeptemberében három újabb vételi ajánlat érkezett az Andrássy út 47.-re, ám a 2004 októberi testületi ülésen csak a „kiválasztott” vevő szerződési feltételein módosítottak. Fürst György és társai tudtak arról, hogy számos vételi ajánlat van, ám semmit nem tettek annak érdekében, hogy ezeket a testület megismerje – idézte fel a bíró. A vádlottaknak tudomásuk volt arról is, hogy a vevőnek két helyiségben is bérleti joga volt, ezek közül az egyik helyiség 384 négyzetméternyi. Így a vevő, miután a családtagjai nevén lévő bérleményeket nem kellett megváltania, ingyen jutott hozzá ezekhez az ingatlanrészekhez.

A 351 milliós hűtlen kezelésért  börtön nem járt. Első fokon.