Belföld
Balog Zoltán: Nem felejtjük el az áldozatokat
Több százezer romát semmisítettek meg a holokausztban +VIDEÓ
Magyarország kormánya elítél minden erőszakot és a gyűlöletet, amely faji alapon tesz kollektívan felelőssé bármely népet, népcsoportot - áll a közleményben.
Emlékezni és emlékeztetni kell, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. A tragédia legyőzhető emlékezéssel, szembenézéssel, őszinteséggel, megismeréssel, tudással és a tisztelet kultúrájával, és úgy, ha a felzárkózás feladatát munkával és tanulással minden érintett komolyan veszi.
"Tua res agitur - ez a te dolgod. Európában azért küzdünk, hogy ne tudják háttérbe szorítani az európai szegények és leszakadók ügyét a migráció kívülről érkező kihívásai" - írta közleményében Balog Zoltán.
A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2-a. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg.
Több százezer romát semmisítettek meg a holokausztban
A kétmilliós európai cigányság hozzávetőleg 10-30 százaléka veszett oda a második világháború idején, a holokausztban - mondta Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Emlékeztetett arra, hogy az elhurcolásnak nem mindig a megsemmisítés volt a célja, részben kényszermunkára kényszerítették a cigányokat, részben embertelen orvosi kísérleteknek vetették alá.
Heinrich Himmler SS-vezető parancsára 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán tömeges megsemmisítések zajlottak. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban fogva tartott cigányok kétségbeesetten ellenálltak, de az akciónak végül több ezren estek áldozatul néhány óra alatt. Ennek emlékét őrzi az augusztus 2-ai roma holokauszt nemzetközi emléknapja - mondta a történész.
Magyarországon már az 1944. márciusi német megszállás előtt elkezdődött a cigányok kényszermunkára hurcolása - jegyezte meg Szita Szabolcs.
Nemzetközi megemlékezést tartottak a volt auschwitzi náci német haláltábor területén
Nemzetközi megemlékezést tartottak kedden a volt auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban felállított roma holokauszt emlékműnél, a rendezvényen több európai országból mintegy félezer ember vett részt, több mint ötven Magyarországról érkezett.
Lengyelországban kedden és szerdán tartják a roma holokauszt idei nemzetközi emléknapjához fűződő megemlékezéseket, a mindenekelőtt az ausztriai romák megsemmisítéséhez fűződő rendezvények tiszteletbeli védnökségét a lengyel és az osztrák államfői hivatal vállalta.
Kedd este a közép-lengyelországi Lódz városában arról a több mint 5 ezer burgenlandi és stájerországi romáról és szintiről is megemlékeznek, akiket 1941-ben a lódzi Litzmnannstadt gettó peremén létesített úgynevezett cigánytáborba deportáltak, az ottani túlélőket - mintegy 4300 embert - pedig Lengyelországnak a harmadik birodalom által bekebelezett részében, a mai Chelmno nad Nerem nevű községben - mindenekelőtt a zsidók megsemmisítésére létesített - Kulmhof náci német haláltáborban meggyilkolták.
A megemlékezések keretében szerdán Chelmnóban emlékművet avatnak az ott meggyilkolt romáknak és szintiknek.
Herfort Marietta, az auschwitz-birkenaui megemlékezés szervezésében részt vállaló Phiren Amenca (Járj velünk!) Nemzetközi Hálózat és a ternYpe - Nemzetközi Ifjúsági Hálózat magyarországi koordinátora az MTI-nek elmondta: a rendezvényen a Phiren Amenca képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a fiatal generációnak - lévén az utolsó, amelynek még élő kapcsolata van a túlélőkkel - emlékeztetnie kell a vészkorszak borzalmaira, és emlékét tovább kell adnia az utókornak.
A roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Lengyelországba 17 országból érkeztek fiatalok, akik számára e héten Krakkóban tematikus workshopokat, előadásokat tartanak neves emberi jogi aktivisták, történészek, valamint az Európai Bizottság szakemberei, Magyarországról a rendezvénysorozaton részt vesz két munkatárs az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviseletében - mondta Herfort.
A megemlékezésen a Romano Glaszo - Emberi Hang Művészeti Csoport tagjai cigány és zsidó dalokat - köztük a Yerushalaim Shel Zahav (Arany Jeruzsálem) címűt - énekeltek el. A Romano Glaszo szerdán a krakkói Galicia Zsidó Múzeumban is fellép, bemutatva A halálra táncoltatott lány című táncballadát. A krakkói előadásra a lengyelországi magyar kulturális évad programjának keretében - a Balassi Intézet és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával - kerül sor.
Latorcai: Az embermentőket példaként állító emlékezetkultúrára van szükség
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint olyan emlékezetkultúrára van szükség, amely a 20. századi diktatúrák, illetve a vészkorszak áldozatairól való méltó megemlékezésre törekszik és az embermentők cselekedeteit példaként állítja a következő nemzedékek elé.
"Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatára, ugyanakkor a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát és az áldozatokkal szolidáris segítők, embermentők cselekvő szeretetét állítja példaként" - fogalmazott Latorcai Csaba kedden, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban tartott megemlékezésen.
Hangsúlyozta: csak ez segít abban, hogy a vészkorszak és a második világháború okozta "látható sebeket" közös akarattal gyógyítsuk.
Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt mondta: "együtt, tántoríthatatlanul haladunk előre az egyenlőség és a szabadság kiteljesítése felé azért, hogy a pharrajimos soha többé ne következhessen be".
Kijelentette, ezen a napon azt a több ezer romát gyászoljuk, akit a második világháborúban brutálisan és értelmetlen módon meggyilkoltak a nácik és kollaboránsaik. Közölte, a pharrajimos (roma holokauszt) nemcsak egy "gonosz rendszer műve volt", amely pár év leforgása alatt több millió embert pusztított el, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek és üldöztetésnek a következménye is.
Ez a megkülönböztetés napjainkban is folytatódik - mondta, példaként említve a kilakoltatások diszkriminatív gyakorlatát és a szegregált oktatást.
Colleen Bell kiemelte: látja a magyar kormány több fronton végzett őszinte erőfeszítését is a romák helyzetének javítására. Országszerte a kormánnyal együtt azon dolgoznak különböző szervezetek, hogy a roma gyerekeket ne különítsék el nem roma padtársaiktól az alapfokú oktatásban - fűzte hozzá.
A megemlékezést szervező Roma Polgári Tömörülés elnöke, Makai István arról beszélt, hogy 1944. augusztus 2. "feledhetetlenül szomorú és dicstelen Magyarország és Európa történetében". Ezen a napon háromezer roma életét oltották ki egyetlen nap alatt egy aljas eszme nevében - mondta, azt hangsúlyozva: kötelességünk megértetni mindenkivel, hogy a féktelen gyűlölet nem vezet sehova, "csak a gonosz erők táptalaja lehet, amely ártatlan áldozatokat szed".
A megemlékezésen felolvasták Langerné Victor Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának levelét, amelyben azt írta: a 20. század a népirtások százada volt. Egész népeket semmisített meg az önhittség, a gőg és a sötét hatalom gonoszsága - fogalmazott. Hozzátette, az áldozatok közös jellemzője az elhagyatottság és a fizikai gyengeség volt. Olyanok voltak, akik végképp senkire nem számíthattak, akik iránt nem éreztek részvétet.
A beszédek után a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájánál koszorúkat, illetve virágokat helyeztek el a megemlékezők, köztük Latorcai Csaba, Colleen Bell, Makai István, valamint Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet, Németh Szilárd (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A megemlékezést követően átadták a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ országos pályázatának díjait.
ORÖ-elnök: Magunk miatt is kell emlékezni az áldozatokra
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke szerint nemcsak az egykor meghurcoltaknak, meggyilkoltaknak, de önmagunknak is tartozunk azzal, hogy emlékezünk a roma holokauszt áldozataira. Balogh János kedden Budapesten, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján az ORÖ székházában tartott megemlékezésen azt mondta, a magyarországi cigányság ellen elkövetett legnagyobb népirtás volt 72 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-án éjjel, amikor az auschwitzi cigánytábor felszámolásakor mintegy háromezer embert semmisítettek meg. Hangsúlyozta: ezeket az embereket egyértelműen azért hurcolták meg, irtották ki, mert cigányok voltak, de az utókornak nem szabad elfelejtenie, hogy az áldozatok ugyanolyan emberek voltak, mint akik ma rájuk emlékeznek.
Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője arról beszélt: a holokauszthoz hosszú út vezetett, és amikor kimondjuk, hogy soha többé nem akarunk népirtást, azért kell tennünk, hogy megakadályozzuk az ilyen folyamatok ismételt beindulását, azt, hogy az emberség helyébe a gyűlölség lépjen.
Fahidi Éva holokauszt-túlélő a megemlékezésen azt elevenítette fel: a holokauszt olyan trauma, amit nem lehet feldolgozni, legfeljebb azt képes megtanulni az ember, hogyan éljen együtt a szörnyű emlékekkel. "Elhatároztuk, hogy túlélünk, hogy kiirtjuk a szívünkből a gyűlöletet, mert az csak újabb gyűlöletet szül" - fogalmazott, hozzátéve, a tetteseknek "a magam nevében nem vagyok képes megbocsátani", ahogy meggyilkolt szerettei sem kérték erre.
Ökumenikus imaórán emlékeztek az áldozatokra
Ökumenikus imaórán emlékeztek meg a roma holokauszt és a kislétai romagyilkosság áldozatairól kedd este Budapesten a Sant'Egidio közösség szervezésében.
A szertartást Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Caritas in Veritate bizottságának elnöke vezette, igét hirdetett Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A szertartáson részt vett, és a meggyilkoltak emlékére mécsest gyújtott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A miniszter, aki református lelkészként szolgált, könyörgésében úgy fogalmazott: "egyre több körülöttünk az erőszak, és az ártatlanok vére hozzánk kiált most már Münchenből is, ahol az egyik áldozat egy tizenöt éves magyar roma fiú volt".
Hozzátette: "tanácstalanok és csüggedtek vagyunk", de "hiszünk az imádság erejében és abban, hogy az élet erősebb, mint a halál, a szeretet erősebb, mint a gyűlölet".