Bakondi: Meg kell védeni a schengeni vívmányokat

– Magyarország kilép az ENSZ migrációs csomagjának elfogadási folyamatából. Pontosan miért van erre szükség?

– Az ENSZ hónapokkal ezelőtt kezdett tárgyalni egy migrációs paktum létrehozásáról, a folyamatból azonban az Egyesült Államok hamar kilépett, mivel nem akarta, hogy a nemzetközi szervezet határozza meg a migrációs politikáját. A magyar kormány már akkor vizsgálta, érdemes-e bent maradni a tárgyalási folyamatban. Végül a kabinet arra jutott, addig maradunk, amíg esély van arra, hogy érvényesíteni tudjuk az álláspontunkat. Sokszor elmondtuk: az illegális bevándorlást nem tartjuk jó dolognak, és nem értünk egyet azzal, hogy a migráció alapvető emberi jognak minősül. Hangsúlyozzuk továbbá azt is, hogy szuverenitási kérdésnek tekintjük az államhatáraink őrizetét, valamint azt, hogy csak azok léphetnek be az ország területére, akik azt a magyar hatóság engedélyével teszik. Öt tárgyalási fordulón keresztül igyekeztünk érvényesíteni az álláspontunkat, azonban az utolsó előttinek számító, a decemberi Marrakeshben tartandó Kormányközi Konferenciát megelőző tanácskozáson egy, a magyar migrációs politikával és nemzeti érdekekkel szögesen ellentétes tervezet szövegében állapodtak meg a – többségében bevándorlást támogató – tagok. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem veszünk részt az elfogadási folyamatban. Ha pedig ez a dokumentum a mostani formájában a közgyűlés elé kerül, nemmel szavaznunk.

– Volt olyan pontja a tervezetnek, amely egyezett a magyar állásponttal?

– Csupán néhány elem. Például egyetértettünk abban, hogy fel kell lépni az embercsempészet ellen. Ugyanakkor a tervezetben szereplő alapvető felvetések, amelyek hosszú távon determinálni fogják a tagállamok migrációs politikáját, hátrányosak Magyarország számára. Amennyiben alapvető emberi jogként definiálnák az illegális határátlépést, bárki, aki a jövőben úgy gondolja, hogy például nem Ghánában, hanem Németországban akar élni, akkor ahhoz joga lesz, és sehol nem lehet majd fellépni a határoknál a belépése ellen – függetlenül attól, hogy menekült vagy gazdasági bevándorló-e. Mindez a bevándorlást támogató erők, a Soros-szervezetek tevékenységét támogatná, amelyek azt akarják elérni, hogy Magyarország is, hasonlóan több nyugat-európai országhoz, bevándorlóországgá váljon.

– Miért állítja azt a kormány, hogy kötelező érvényű lesz a dokumentum?

– Bár az ENSZ szerint csupán iránymutatásnak minősül a paktum, mostanra bekerült a tervezetbe, hogy minden nemzetállam köteles intézkedési tervet életbe léptetni arról, miként akarja az abban foglaltakat végrehajtani. Ezenkívül, ha életbe lép a dokumentum, az – elsősorban nemzetközi – bíróságok rövid időn belül hivatkozni fognak rá, így pedig kötelező érvényt nyer.

– Annak van a tervezetben nyoma, hogy ha az országok nem léptetik életbe az intézkedési tervet, szankciókra számíthatnak?

– Nincs erről említés, az ENSZ szankciókról nem is tudna határozni. Inkább attól az előbb említett következménytől lehet tartani, hogy a nemzetközi bíróságok döntéshozatalában hivatkozási alap lesz a dokumentum. Ugyanakkor azzal, hogy kiléptünk az elfogadási folyamatból, ránk ez már nem vonatkozhat.

– Ha az ENSZ-paktum már nem jelent veszélyt, és a legutóbbi uniós csúcson az a döntés született, hogy nem lesz kötelező kvóta, miért kellene továbbra is megállítani a bevándorlást?

– Az illegális bevándorlás 2015 óta folyamatosan zajlik Európában. A migránsok mozgása mind a három főútvonalon – Spanyolország, Olaszország és Görögország felé – továbbra is intenzív, csak időnként az irányok, valamint a menedékkérők állampolgárság szerinti összetétele változott. Míg ugyanis a 2015-ös migrációs hullámban elsősorban – feltehetően – szíriai, iraki, líbiai polgárok érkeztek, mostanra a balkáni útvonalon főleg afgán, pakisztáni, bangladesi, iráni és török állampolgárok, az olasz és spanyol utakon keresztül pedig alapvetően a közép-afrikai térségből érkező migránsok jönnek. Mindaddig, amíg az ENSZ pozitívnak értékeli a migrációt, és bizonyos gazdasági erők szerint szükség van a képzett bevándorlókra, továbbá az elsősorban Soros Györgyhöz köthető szervezetek aktívan részt vesznek az illegális migráció szervezésében, finanszírozásában, segítésében, számunkra a bevándorlás veszélyt jelent. Tény, hogy a kvótákkal kapcsolatban rájött az EU, hogy a migránsok nagyobb számban való kötelező szétosztása elfogadhatatlan. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy mostanra több ország migrációs politikájában változások következtek be. A schengeni vívmányokat meg kell védeni, vagyis a külső határon, nem a nemzetállamok belső határainál kell a bevándorlókat ellenőrizni és a feltartóztatni. Addig semmilyen érdemi, európai szintű döntést nem lehet hozni, amíg a külső határokat nem zárjuk le, ezzel pedig nem állítjuk meg a folyamatos tömeges bevándorlást. Ha ez megtörténik, akkor kell azon gondolkodni, hogy mi történjen azokkal, akik nem kaptak politikai menedékjogot, hogyan jussanak vissza abba az országba, ahonnan elindultak. Fontos lenne, hogy az EU hosszú távú migrációs politikájáról már ne a mostani, hanem a jövő tavaszi EP-választáson megválasztandó uniós vezetés döntsön.

– Az uniós csúcs után Angela Merkel német kancellár nyilatkozott arról, hogy tizennégy tagállam, köztük Magyarország kész megállapodást aláírni a német kormánnyal a korábban másutt regisztrált, Németországból kiutasítandó menedékkérők gyorsított visszafogadásáról. A magyar kormány szerint semmilyen megállapodásról nem volt szó. Mégis, elképzelhető a jövőben ehhez hasonló kompromisszum?

– A magyar álláspont szerint mi csak azokat fogadjuk be elbírálásra, akik bizonyítottan Magyarországon léptek először az unió területére, ami viszont lehetetlen. Hozzánk a 2015-ös migrációs hullám idején elsősorban Görögországból és kisebb számban Bulgáriából érkeztek migránsok úgy, hogy végül nálunk regisztráltak. Most az a kényszerképzete támadt a német hatóságnak, hogy ha a menedékkérők itt regisztráltak, ide kell őket visszaküldeni. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk, és bármilyen jogi vitát felvállalunk, hogy az álláspontunkat érvényesítsük.

– Idén eddig hányan kíséreltek meg illegális határátlépést?

– Július végéig a déli határszakasznál csaknem háromezren kíséreltek meg belépni az ország területére, ebből ezeregyszáztizenkilenc esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, a visszakísértek száma pedig ezernyolcszázhetvenegy volt.

– Már többször felvetődött a kerítés meghosszabbítása Románia felé. Ez szerepel jelenleg a na- pirenden?

– Ahogyan már korábban is hangsúlyoztuk, abban az esetben, ha a román szakasz főútvonallá válna, és szemmel látható lenne, hogy a román és magyar hatóságok nem tudják feltartóztatni a migránsokat, akkor a román hatósággal való egyeztetést követően megtörténhet a műszaki akadályrendszer megépítése. Jelenleg azonban nem indokolt, hogy beavatkozzunk a határrendészeti rendszerbe.