Bakondi: Garantált az ország biztonsága és szuverenitása

Idén március óta több mint tizenkétezren tettek kísérletet illegális határátlépésre – közölte a lapunknak adott interjúban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Arról is beszélt, egyelőre nem indokolt a kerítés meghosszabbítása Románia felé.
Még nem indokolt a beavatkozás a román határszakaszon Bakondi György szerint (Fotó: Hegedüs Róbert)
– A decemberi EU-csúcson Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének nem sikerült meggyőzni az állam- és kormányfők többségét arról, hogy a kötelező kvóta megosztó és alkalmatlan. Hogyan értékeli ezt?

– Fontos volt az uniós állam- és kormányfők legutóbbi tanácskozása, amelyet megelőzött a visegrádi négyek, valamint Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének találkozója. Utóbbin a visegrádi országok jelentős, harmincötmillió eurós hozzájárulást ajánlottak fel az olasz határőrizet megerősítéséhez annak érdekében, hogy lassítani lehessen a Líbiából érkező migránsok beáramlását. Ezzel a lépéssel bebizonyosodott, hogy a szolidaritás nem csak a befogadással egyenlő. Ezenkívül a mostani uniós csúcson megmutatkozott, az állam- és kormányfők közt teljes egyetértés van abban, hogy le kell zárni a külső határokat, és az agresszív, tömeges, illegális bevándorlást a külső határoknál kell megállítani. Ugyanakkor Donald Tusknak sajnos nem sikerült áttörést elérnie, holott a V4-eken kívül például a dán miniszterelnök is egyetértett a kijelentésével. Emellett a szolidaritást tágabban értelmező észt menekültügyi javaslatot is lesöpörték az asztalról. Meglepő volt azt hallani Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi uniós biztostól, hogy kifejezetten hatásosnak tartja az elosztási mechanizmust. Főleg azok után érthetetlen a kijelentése, hogy a kvóta alapján először százhúszezer embert kellett volna szétosztani, eddig azonban csak harminckétezret sikerült. Látható, hogy ekkora nagyságrendű muszlim tömeg befogadása és integrálása nem lehet sikeres, hiszen párhuzamos társadalmak, no-go zónák, ezzel együtt pedig olyan kulturális különbségek alakulnak ki az országokban, amelyek hosszú távon is megnehezítik az emberek életkörülményeit.

– Tusk annak a véleményének is hangot adott, hogy a mi régiónk tagországainak a gyakorlatban is több szolidaritást kellene mutatniuk. Mit jelent a szolidaritás

– A magyar álláspontot 2015 óta politikai és jogi szempontból is támadják. Számunkra ugyanis az jelenti a szolidaritást, hogy saját költségen védjük a déli határszakaszt, továbbá, hogy rendőröket küldünk Szerbiába vagy Macedóniába. Ne felejtsük el az európai viszonylatban egyedülállónak számító Hungary Helps programot sem, amellyel hazánk komoly anyagi segítséget nyújt a migráció sújtotta területeken. Ezzel szemben Brüsszel számára az a kötelező kvóta jelenti a szolidaritást, amely nem tenné lehetővé, hogy a nemzetállamok beleszóljanak az ellenőrzésen át nem esett, utólag menekültkérelmet benyújtó bevándorlók elosztásába. Vagyis egy tőlünk független, Brüsszelben működő, Soros György civil szervezetei által támogatott bizottság döntene arról, hogy hazánknak kiket és hány embert kellene befogadnia. Ez az elképzelés a szuverenitásunknak olyan fokú sérelmét jelentené, ami elfogadhatatlan lenne a számunkra. Folyamatosan támadások alatt állunk, és ezek jövőre is folytatódnak majd. Ugyanakkor komoly támogatást jelent, hogy a nemzeti konzultációban több mint 2,3 millióan nyilvánítottak véleményt.

– A nemzeti konzultáció befolyásolhatja érdemben az uniós menekültpolitikát?

– Az biztos, hogy egy ilyen nagy egységet mutató, nem csak közvélemény-kutatásokon alapuló véleménynyilvánítás segíti és kötelezi a magyar kormányt, hogy ellenálljon a politikai nyomásgyakorlásnak. Ezen felül mind az európai döntéshozók, mind a magyar baloldali, liberális politikusok részéről a demokrácia megcsúfolása lenne, ha nem vennék figyelembe ennyi választópolgár akaratát. A következő uniós csúcs márciusban esedékes, addig viszont még sok küzdelmet kell lefolytatni azokkal szemben, akik befolyást akarnak gyakorolni a magyar helyzetre, elsősorban a közeledő választásokra. Egy dolog azonban biztos: amíg a mostani kormány van hatalmon és Orbán Viktor a miniszterelnök, az ország szuverenitása és belbiztonsága garantált.

– Létezik a Soros-terv abban a formában, ahogyan azt a kormány kommunikálja?

– Megítélésem szerint van Soros-terv, amit bizonyítanak Soros György sajtónyilatkozatai, az általa leírtak, valamint a hozzá köthető civil szervezetek hálózatának tevékenysége. A Soros-terv létezését igazolja az Európai Parlament legutóbbi határozata is, amely a kötelező kvóta előszobájának számít, valamint az, ahogyan az EP-képviselők jelentős része a migrációról megnyilatkozik.

– A nemzeti konzultációban többek között az szerepel, hogy a Soros-terv alapján a nyugat-euró­pai országokban összegyűlt bevándorlókat a kelet-európai országokban kell szétosztani. Eközben az egyik cikkben, amelyre rendszeresen hivatkozik a kormány, Soros György többek között az államok önkéntességének szükségességéről ír. Nincs itt ellentmondás?

– Lehet, hogy Soros egyik cik­kében ezt írta, de több másikban meg annak a véleményének adott hangot, hogy a szétosztás csak akkor működik, ha az kötelező módon történik. Ezenkívül, ahogy előbb utaltam rá, az a kétszázhuszonhat EP-képviselő, akit Soros szövetségeseként tartanak számon, rendszeresen a kötelező kvóta mellett foglal állást.

– Rátérve a határhelyzetre, idén hányan kíséreltek meg illegális belépést?

– A déli határszakasznál 2017 márciusa óta 12 398-an tettek kísérletet, ebből 6391 esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, 6007 embert pedig visszakísértek a kerítés túloldalára. Összesen 1220 fő részesült nemzetközi védelemben a tranzitzónában benyújtott menedékkérelme alapján, és százharminchét személy ellen indult embercsempészet miatt büntetőeljárás.

– Mekkora jelenleg a mozgás a migrációs útvonalakon?

– A Magyarországot közvetlenül érintő, vagyis a Törökországból a görög szigeteken át a nyugat-balkáni országokba vezető útvonalon mintegy nyolcvan-nyolcvanötezer ember tartózkodik jelenleg. Egy részük embercsempészek segítségével érkezik, másik részük saját maga próbálja meg megkerülni a kerítést, jellemzően Horvátország vagy Románia felé. Törökországban több mint hárommillió migráns tartózkodik továbbra is, ugyanakkor a hatályos EU–török megállapodásnak köszönhetően az idén már nem indult el akkora tömeg, mint amilyen 2015-ben. Emlékezetes, hogy akkor másfél-két millióan haladtak át ezen az útvonalon, csak Magyarországon mintegy négyszázezren. A két éve Európába érkező bevándorlókat összesen százhat országból regisztráltuk, vagyis egyáltalán nem felelt meg a valóságnak az a feltételezés, hogy kizárólag szíriai háborús menekültek jöttek volna a kontinensre. A spanyol útvonalon háromszoros növekedés tapasztalható a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ami pedig az olasz útirányt illeti, azon keresztül megközelítőleg százhúszezren érkeztek az idén, részben Líbiából, részben Tunéziából és kisebb százalékban Egyiptomból. El kell ismerni, hogy Olaszország komoly erőfeszítéseket tett a part­jait elérő migránstömeg feltartóztatása érdekében, aminek hatására az év utolsó három hónapjában valamennyivel csökkent a migrációs nyomás.

– Már többször felvetődött a kerítés meghosszabbítása Románia felé. Jelenleg ez szerepel-e a napirenden?

– Nem árt felidézni, hogy 2015 szeptemberében zártuk le a szerb-magyar határt, akkor az intenzív illegális migráció napokon belül a horvát–szerb határt, majd Horvátországot érte el. A román szakaszon kezdetben csak annyit tapasztaltunk, hogy akik Szerbiából a kerítés miatt nem tudtak Magyarországra jutni, először átmentek Romániába, majd visszajöttek magyar területre. Erre azonban szomszédunk és mi is hamar rájöttünk, ezért megerősítettük a rendőri állományt az érintett szakaszokon. A román hatóság komoly határőrizeti tevékenységet fejt ki napjainkban is a szerb–román határon, és fontos, hogy az általuk elfogott migránsokat Szerbia visszaveszi. Jó az együttműködés a magyar–román határon is, ahol ha a migránsok átjutnak, a magyar hatóságok elfogják őket, és visszaadják Romániának. Jelenleg tehát nem indokolt, hogy beavatkozzunk a határrendészeti rendszerbe. Amennyiben viszont az érintett migrációs útvonal tartósan főútvonallá válik, a román hatósággal való egyeztetést követően megtörténhet a műszaki akadályrendszer megépítése.