Belföld

„Azért bírálunk, hogy jobbá tegyük az Európai Uniót”

Soros-terv néven ugyan nem tárgyalnak ügyet az Európai Bizottságban,de az annak tartalmát képező elképzelések kivétel nélkül mind felbukkannak a bevándorlás kapcsán – állítja Szájer József

Nem valami propaganda hülyítette be azokat az embereket, akik nemmel szavaztak a kvótanépszavazáson, és visszaküldték a nemzeti konzultációt – mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A Magyar Hírlapnak adott interjúban hangsúlyozta: nem okozott nagy meglepetést az újabb nemzeti konzultáció híre az EP-ben, hiszen már megszokták, Magyarország az egyetlen, amely a migránspolitikájával kapcsolatos kérdésekben meg meri kérdezni az állampolgárok véleményét.

Szájer József 20171014
„A Fidesz a tisztelet kultúrája iránt kötelezte el magát” (Fotó: Varga Imre)

– Navracsics Tibor szerint a Soros-terv a készülődő választási kampány retorikai eleme, és nincs ilyen intézkedés napirenden az Európai Bizottságban (EB). Ha a magyar uniós biztos mondja ezt, akkor miért nem hiszik el?

– Ilyen konkrét címen, hogy Soros-terv, nem tárgyalnak ügyet a bizottságban. Navracsics Tibor okos politikus, pontosan fogalmaz. A terv tartalmát képező elképzelések viszont kivétel nélkül minden, a bevándorlással kapcsolatos anyagban felbukkannak, és nemcsak az EB-ben, hanem az Európai Parlamentben (EP) is napirenden vannak. Itt van például az EB által még a nyár elején beterjesztett javaslat, amely kötelező elosztást tűz ki, és ha egy ország nem tartja be, kétszázötvenezer eurós büntetést helyez kilátásba. Ez egy állandó mechanizmusra vonatkozó jogalkotási javaslat. Az ehhez benyújtott képviselői módosító indítványok azonban még annál is radikálisabbak, mint amit az EB eredetileg javasolt, Soros György tervének az elemei sorra felbukkannak benne. Elvennék a tagországoktól a menedékjog megadásának jogát az unió javára, megkönnyítenék a családegyesítést, automatikussá tennék a betelepítést. Soros terve igenis napirenden van Brüsszelben, még ha nem is ezzel a címkével. Megjegyzem, a Soros-terv szerint mellékes, hogy az általa javasolt évi egymillió migránst önkéntesen vagy kötelezően osztják-e szét, ő azt akarja, hogy az európai adófizetők pénzét fordítsák a befogadás anyagi ösztönzésére.

– A Soros-tervről szóló nemzeti konzultációhoz mit szóltak az EP-ben, különösképpen az Európai Néppártban (EPP)?

– Tájékoztattam az EPP vezetőit a konzultációról, de nem okozott nagy meglepetést, hiszen már megszokták, hogy Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely a migránspolitikájával kapcsolatos kérdésekben meg meri kérdezni az állampolgárok véleményét. Vannak olyan országok, amelyek statisztikákat vagy közvélemény-kutatásokat sem mernek erről a témáról készíteni. Például Franciaországban vagy Németországban nem merik megkérdezni az embereket arról, miként vélekednek a muszlimok bevándorlásáról. Az, hogy mi kikérjük a polgárok véleményét, és az emberek túlnyomó többségét – beleértve a baloldali pártok szavazóit is – a kormány maga mögött tudja ebben a kérdésben, olyan erő, amelyre lehet hivatkozni.

– A mostani a sokadik nemzeti konzultáció a bevándorlásról, sőt egy népszavazás is volt a kérdésben. Volt ezeknek érdemi eredményük az uniós politikai színtéren?

– A fő eredmény az, hogy világosan demonstráltuk, amit a magyar vezetők mondanak, amögött ott van az emberek többsége. Az, amiről korábban mindenki azt szajkózta Nyugaton, hogy nem lehetséges, vagyis hogy nem lehet megállítani a bevándorlást, azt a nemzeti konzultációk, valamint a népszavazás eredménye is cáfolta. Nyugat-Európában a politikai elitek iránti bizalmatlanságnak az egyik legfontosabb forrása ebben a minden polgár életét közvetlenül is érintő ügyben, a dolgoknak szabad folyást engedő migránspolitika. A magyar kormány azzal, hogy megkérdezte az embereket, és a válaszok alapján alakítja ki saját migrációs politikáját mind hazai, mind európai szinten, azt mutatja meg, hogy igenis lehet ezt másképpen is csinálni. Hazudik, aki ennek kapcsán idegengyűlöletet emleget. Mi nem vagyunk bevándorlóország. Nálunk nem élnek nagy tömegében migránsok, emiatt nem keletkeznek belső társadalmi konfliktusok. Egyszerűen annyit mondunk, hogy az európai határokat csak azok léphetik át, akik erre jogosultak.

– Az ellenzék szerint azért az idegengyűlölet jelei már meg­figyelhetők itthon, elég, ha az őcsényi esetre gondolunk. A kormány bevándorlással kapcsolatos kommunikációja, a nemzeti konzultációk sulykolása hozzájárulhatott ehhez a közhangulathoz?

– Hamis tudatban van az, aki azt hiszi, hogy a népszavazáson részt vevő emberek kilencvennyolc százalékát vagy azt a sok százezer embert, aki visszaküldte a kérdőívet, valami propaganda „hülyítette” volna be. Ezt a bevándorláspárti oldal sulykolja gátlástalanul a saját maga vigasztalására, mert ők is tudják, ez nem igaz. A kormány politikája tükrözi az emberek szándékait ebben a kérdésben, az övéké pedig annak homlokegyenest az ellenkezője.

– Tavasszal, többek között a CEU-ügy és a civil törvény miatt felvetődött, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból. Mennyire volt ez komoly szándék?

– Voltak belső viták, de ebben a konfliktusban is kiderült, hogy sokkal többen támogatnak minket, mint azt mi valaha is gondoltuk. Az EPP-ben rengeteg párt van, köztük olyanok is, amelyek ideológiájukat tekintve nagyon különböznek tőlünk, így például a luxemburgi, a svéd vagy a holland testvérpártok politikája közelebb áll az egykori SZDSZ nézetvilágához, mint egy kereszténydemokrata pártéhoz. Ha nem is számítunk még az EPP főáramának, de ebben a vitában kiderült, hogy akik bennünket bírálnak, szintén nem oda tartoznak. Ráadásul ezek kicsi, ellenzéki pártok, csekély a befolyásuk a saját országaik politikájára, és azt is megértjük, hogy nagy rajtuk az ottani baloldal és a Magyarországgal hagyományosan ellenséges sajtójuk nyomása. Tisztelet illeti őket, hogy a maguk módján és nehéz helyzetükben időnként megvédenek otthon is minket.

– Mi a véleménye arról, hogy az ukrán oktatási törvényt jórészt csend övezi?

– Elsőként arra a kettős mércére hívnám fel a figyelmet, amely már sokszor megnyilvánult az unióban, és ami rombolta a bizalmat, a legutóbb akkor, amikor a magyar parlament elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását. Akkor az egész világ megmozdult és minket támadott. Most meg mi történik? Ukrajnában elfogadnak egy olyan törvényt, amely több százezer fiatal anyanyelven történő tanulását korlátozza. Ennek ellenére nem látom, hogy a világsajtó a tanszabadság durva megsértése miatt hangosan kiabálna, ahogy azt alig pár hete a CEU kapcsán tette. Azt gondolom, hogy Magyarország határozott fellépése hosszú idő óta az egyik legsikeresebb nemzetpolitikai lépés. Az EP-ben is küzdünk azért, hogy tárgyaljuk az ügyet. Vannak szövetségeseink, a román köztársasági elnök lemondta a kijevi látogatását a románokat ért jogsértések miatt, és Lengyelország is megfogalmazott kritikát. Törvényi erővel garantálni kell az európai uniós tagnemzetek Ukrajnában élő kisebbségei számára, hogy a törvény miatt sehol ne szűnhessen meg egyetlen iskola sem.

– A közelmúltban levelet írt Steven Lukes-nak, egykori professzorának, amelyben kitér a Viviane Reding volt EU-biztos által kidolgozott European Justice Scoreboardon elfoglalt helyünkre. Ennek kapcsán szintén kettős mércét említett. Ez pontosan milyen értékelési rendszer, hol szerepelünk rajta?

– Ezt a rangsort éppen a magyar igazságügyi reformot ért támadásokkal összefüggésben vezették be, és a bíróságok függetlenségének mérésére szolgál. Ezen a rangsoron a 2011-es reform óta Magyarország folyamatosan megy felfelé, mostanra megelőzzük Franciaországot, és legalább tizenöt másik uniós tagországot is. Ehhez képest Steven Lukes vagy éppen a Magyarországgal kapcsolatos nyári európai parlamenti határozat még mindig emlegeti az igazságszolgáltatást. Kaptunk persze „dicséretet” is, bár Frans Timmermans, az emberi jogok tiszteletbe tartásáért és jogállamiságért felelős biztos nem annak szánta: szerinte az, hogy Magyarországon a bíróságokat nem az igazságügyi minisztérium, hanem egy önálló, független szervezet alá rendelték, sokkal jobb gyakorlat, mint amit a lengyelek – az osztrákok, a németek teszem hozzá már én – csinálnak. Nincs alapja a magyar igazságszolgáltatást ért támadásoknak, mivel ha igaz lenne a kritika, akkor Franciaországot és másokat is támadniuk kellene. Mondvacsinált ügy. Megszoktuk.

– Ha már Franciaországot említi, mit gondol Emmanuel Macron kétsebességes Európa modelljéről? Magyarország egy ilyen koncepció alapján milyen jövőre számíthatna az EU-ban?

– A kétsebességes Európa-elképzelést állandó mumusként vagy ösztökeként használják ellenünk: ha nem igazodtok, akkor ki fogtok maradni. Nyugat-Európában a tagországok többségének elege van a lassú döntéshozatalból, és úgy gondolja, hogy sokkal könnyebb volt döntéseket hozni, amikor nem kellett vesződni például a V4-ekkel, spanyolokkal, portugálokkal, görögökkel. Ehhez képest két tucatnál több országgal ma nehezebbek az egyeztetések, mint amikor hatan voltak. De ez nem csak az újonnan csatlakozott tagállamok miatt van így. Elég csak arra gondolni, hogy Németországban milyen lassú a döntési folyamat, mondjuk meddig tartott amíg a görög válság ügyében elhatározásra jutottak. Ugyanakkor a EU alapelve, hogy kompromisszumos módon, együtt kell döntéseket hozni, meg kell küzdeni az eredményekért, ehhez néha több idő kell, mint amennyi van, ezért tűnik úgy, hogy az unió az események után kullog.

– A napokban a Bloomberg főszerkesztője írt arról, hogy a Brexithez hasonló folyamatok játszódhatnak le a kelet-közép-európai régióban. Lát esély arra, hogy Magyarországon vagy a térségben felvetődjön az unióból való távozás igénye?

– Láthatóan elképesztő zűrzavar uralkodik a fejekben. Magyarország és a V4-ek csak akkor vetik fel a nemzeti szuverenitás kérdéseit, amikor Brüsszelben egyesek több hatalmat akarnak adni az európai uniós intézményeknek. Mi nem szeretnénk, hogy lopakodó törvényhozással, szerződésmódosítás nélkül átkerüljön az unióhoz egy csomó olyan kompetencia, amely eddig nemzeti hatáskörben volt. Ennek tipikus példája a menekültjog kérdésének szabályozása. Az uniót alapító szerződés szerint a menekültkérelmek elbírálása tagállami hatáskör, most egyesek mégis azzal próbálkoznak, hogy ezt áttegyék az uniós intézményekhez. Aki azt feltételezi, hogy a kelet-közép-európai országok nem akarnak az unióban maradni csak azért, mert nem akarnak további jogköröket átadni Brüsszelnek, az tévedésben van. Bár sok problémánk van az EU-val, de Európa része vagyunk, a magyarok eldöntötték ezt a kérdést egy népszavazáson. Amikor bírálunk, azért tesszük, hogy jobbá tegyük Európát.

– Hogyan értékeli a német választás eredményét, mi lesz a felálló kormány legnehezebb feladata?

– Eddig is lassú volt a döntéshozatal Berlinben, és a kivárást alkalmazta a mostani kancellár, volt, hogy sikerrel is járt. Most a kis pártok miatt még ennél is nehezebb lesz döntést hozni, és ez gyengíteni fogja Németország cselekvőképességét. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a CDU példa nélküli sikert ért el azzal, hogy több mint egy évtizede vezeti Németországot egy olyan Európában, ahol máshol a kormányok, pártok jönnek-mennek. Ha a baloldal jutott volna hatalomra, annak súlyosabb hatása lett volna az egész kontinensre. Magyarországnak Németország a legfontosabb politikai és gazdasági szövetségese, és a CDU-t, CSU-t, általánosságban a keresztény pártokat az európai stabilitás legfontosabb garanciájának tekintjük. Örülünk a sikerüknek.

– Visszatérve a hazai helyzetre, az elmúlt évek gyakorlata alapján inkább a kormánynak van pártja, nem pedig a pártnak kormánya, vagyis inkább a kabinet politikai akarata érvényesül. Ön ezt hogy látja?

– Nem értek egyet, a Fidesz ellátja azt a feladatot, amelyet egy pártnak kell: az államhatalom és az emberek közti közvetítést. Akkor lesz sikeres, ha minél inkább fel tudja szívni a polgárok véleményét, és az országjárások, a nemzeti konzultációk pontosan erre szolgálnak. Azt látom, hogy Európában sok nagy néppárt elveszítette ezt a képességét.

– Ugyanakkor az utóbbi időben sok értelmiségi fordult szembe a Fidesszel. Mekkora probléma ez a párt számára?

– Vannak hullámzások, de a folyamat kétirányú. Vannak, akik jönnek, míg mások mennek. Minden veszteség fáj nekünk. Ugyanakkor azt látni kell, hogy egy politikai párt azért párt – latinul rész, pars –, mert nem képviselheti kivétel nélkül mindenki véleményét. Nincs két ember, aki azonos módon gondolkodna politikai kérdésekről, és egy olyan nemzet esetében, mint a magyar, amely számára társadalmi passzió a másiktól való különbözés, senki nem is fogja vissza magát. A párt feladata, hogy minél szélesebbre nyissa a kapuit, a Fideszben is békésen jelen vannak a legkülönbözőbb nézetek. Ugyanakkor ha végignézek a politikai palettán, nem látok olyan pártot, amelyikhez valaki, aki korábban a Fidesz híve volt, jó szívvel csatlakozhatna. Olyan vadabbnál vadabb elképzelésekkel állnak elő az ellenzék részéről, amelyek engem – értelmiségiként is – jobban riasztanának, mint esetleg azok a hibák, amelyek a Fidesz politikájában megjelennek. Ezzel viszont nem szabad visszaélni, ha vannak hibák, azokon változtatni kell, és nem mondhatunk le a társadalom legfelkészültebb ismerőiről, a véleményükre mindig oda kell figyelni. A Fidesz mindig is kreatív párt hírében állt, a kreativitás pedig a nyitottságból táplálkozik.

– Két éve egy rádióinterjúban beszélt arról, hogy olyan jó légkörű parlament már nem lesz soha, mint az első volt, mivel ott, ha az ember elmondott egy beszédet, akkor a képviselők jelen voltak, figyeltek, és megtapsolták a másikat, még ha nem is győzték meg egymást. Mit gondol, a színvonalat tekintve hol tart a mai parlament?

– A legendás időket idéztem, amikor a demokrácia első éveiben talán még többet is gondoltunk arról, hogy mire képes a törvényhozás. Azt hittük, hogy mi vagyunk a világ közepe, és az, amit a magyar parlamentben eldöntünk, az úgy is lesz. Akkoriban legyőztük a vitákban az MDF-eseket, SZDSZ-eseket is. A mostani ellenzéki pártoknak is megvan az elvi lehetőségük arra, hogy megmutassák magukat, az alternatívát, amit képviselnek. A Fidesznek mint kormányzó pártnak pedig az a dolga, hogy tisztességesen járjon el, és magyarázatokat adjon a vitás kérdésekre.

– Mit gondol a közbeszéd mostani állapotáról?

– Minden eddiginél durvább, de nem vagyunk egyedi eset, Európa más országaiban is hasonló tendenciák vannak. De ez a mi hazánk, jobban aggódunk érte, és az ember nem érzi jól magát, amikor a törvényhozás szent templomában olyan szövegek hangzanak el, amelyek amúgy nyomdafestéket sem tűrnének. A Fidesz stílusa mindig is egyenes volt, de az egyenes beszéd sosem jelentett alpáriságot.

– A kormánypártokat mekkora felelősség terheli?

– A Fidesz a tisztelet kultúrája iránt kötelezte el magát, éppen ezért súlyosabban kell venni azokat az eseteket, amikor egy kormánypárti képviselő viselkedik így. A politikai vitákban korrektül, szélsőségektől mentesen, az ellenfelet tisztelve kell beszélni, még ha ez nem is mindig könnyű. Azok trágárkodnak, szajkóznak hatásvadász hazugságokat, azok tiszteletlenek, akiknek nincs érdemi mondandójuk, csak fel akarják hívni magukra a figyelmet.

– Milyen hatással lesz a munkájára a hazai választás?

-   Nem éreztem, hogy valaha is megállt volna a kampány, bár kétségtelen, a zaj most még az eddiginél is nagyobb lesz. Az EP feladta azt a politikáját, hogy egy választási kampányban nem avatkozik be nemzeti ügyekbe. Ezt igazolja, hogy az idén a Magyarországgal szembeni eljárást az itthoni választás előtti évre időzítették. Számítani kell arra, hogy az EP-ben a velünk rivális pártok mindent meg fognak tenni azért, hogy a magyar kormányt és Orbán Viktort besározzák. De régen kiismertük a módszereiket.

– Visszatérne később a magyar belpolitikába?

– Mindig ott szolgál az ember, ahol kell. Nem gondolom, hogy csak azért, mert most Brüsszelben vagyok, ne lennék benne a magyar politikában. Egy nagyon fontos frontvonalon szolgálom a magyar embereket, ahol azért, hogy Magyarország sikeres hely legyen, ugyanolyan kemény munkát kell végezni, mint otthon Sopronban, Siófokon vagy Budapesten.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom