Az uniós csúcs nyitott kérdései

Három síkon folytatódhat tovább a nemrég kirobbant pedagóguselégedetlenségi hullám – véli Kiszelly Zoltán politológus az elmúlt hét talán legfontosabb belpolitikai fejleménye kapcsán. Az elemző úgy véli, az egyik út a tárgyalások folytatása, amelynek során a felek szakmai érveket ütköztethetnek. A másik a politikai sík, a kormány igyekszik a baloldalra rátolni a tüntetést, így csökkentve támogatottságukat. Kiszelly szerint ez egyáltalán nem meglepő húzás, egy klasszikus eszköz, amelyet minden kormány felhasznál.

A harmadik a kommunikációs sík, amely most a „kockás ing” akcióban mutatkozik meg. Kiszelly szerint a vita kimenetelét egyebek mellett az döntheti el, hogy hányan csatlakoznak a szülők által meghirdetett tiltakozáshoz, illetve hogy hányan állnának egy pedagógussztrájk mögé. Ha ugyanis csak az elit gimnáziumok vennének ebben részt – ahogy a jelenlegi tiltakozásban –, akkor nyilván rögtön meg is bukna az akció. Az elemző úgy véli, hogy a Klik átalakítása érdemi változást hozhat, de önmagában kevés.

A politológus az Orbán–Putyin-találkozó kapcsán azt emelte ki, hogy a megszületett megállapodások az oroszok elleni szankciók meghosszabbításától függnek. Az USA arra törekszik, hogy továbbra is fennálljanak ezek a szankciók, miközben Európa többsége már szabadulna tőlük. Ugyanakkor Magyarország szempontjából alapvetően fontos, hogy egy szomszédos regionális nagyhatalommal jó viszonyban legyünk – tette hozzá.

A menekültkérdés kapcsán továbbra is nyitott kérdések vannak, amelyeket a következő uniós csúcson kell tisztázni. Így például az, hogy ha csak a háborús övezetekből érkező menekülteket engedik tovább, akkor mi lesz majd a többiekkel, akik feltorlódnak a déli határokon. Kérdés továbbá, hogy sikerül-e a törökökkel megegyezni a migránsáradat kezeléséről – tette hozzá Kiszelly.