Az összefogás fontosságát hangoztatta Tarlós István

A főpolgármester szerint ahogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, ma is küzdeni, vívni kell a célok eléréséért, amire „csak a bátrak képesek”. Ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, „ott nincs erős állam” – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, ma Magyarországon és Budapesten azzal a kérdéssel kell szembenézni, „merünk-e előrelépni és a 2010-ben elkezdett utat folytatni, vagyis a nemzetért, a családokért cselekedni a béke és az egyetértés lehetőségét keresve”. Március üzenete, hogy igen – szögezte le.

„A kötelesség egyértelmű: összefogva, egy nemzeti minimumot és egymást tiszteletben tartva tovább javítani az ország és a főváros sorsán” – vélekedett a főpolgármester. Beszélt arról is, hogy a magyar történelemben március 15. a nemzeti felemelkedés legfontosabb szimbóluma, nemzeti identitásunk egyik alapköve. A forradalmi hullám, amely akkortájt végigsöpört a kontinensen, megmutatta a népek szabadságvágyát, és megfogalmazta a „modernizáció programját”.

Tarlós felidézte a százhatvanhét évvel ezelőtti napon történteket, majd arról beszélt, hogy Pest-Buda, a későbbi egyesített főváros „főszerepet játszott abban”, hogy alapot teremtsen az új, szabad Magyarországnak. „Buda és Pest polgárai büszkék lehetnek az 1848-as eseményekben játszott meghatározó szerepükre” – jelentette ki a főpolgármester, s úgy vélekedett, „ma sincsenek könnyű napjaink”. Felvetette azt is, lehetne-e olyan írásokat, állításokat, minősítéseket megjelentetni, amelyek manapság sorozatosan napvilágot látnak, „ha nem volna itt sajtószabadság”? Végül a tizenkét pont, a Mit kíván a magyar nemzet első szavait idézve azt mondta: legyen béke, szabadság és egyetértés.

Tóbiás József vitára hívta a kormányfőt

LMA

Rendhagyó közmeghallgatásra hívta a miniszterelnököt Ajkára a magyarországi demokráciáról, a térség és a közösség helyzetéről tegnapi, ajkai sajtótájékoztatóján az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József a március 15-i városi ünnepség után kijelentette, komolyan veszik az időközi országgyűlési választást, tisztában vannak annak jelentőségével, és úgy gondolják, a legfontosabb kérdést, hogy merre tart az ország, és mi a magyarság sorsa, a választókkal együtt, közösen kell megvitatni. „Válaszoljuk meg mind a ketten legjobb tudásunk szerint, és aztán döntsön a nép” – fogalmazott. Hozzátette, anno a szabadság és a társadalmi igazságosság megteremtéséért tört ki a forradalom, ma éppen ezek hiánya, az új feudalizmus az, ami megbénítja, letöri az országot és a magyar családokat.

Türelem, mindennek eljön az ideje – reagált Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője Tóbiás szavaira.

Szeged szocialista polgármestere, Botka László a helyi ünnepségen azt mondta, ma nincs 1848-hoz hű, európai, értelmes, demokrata kormánya Magyarországnak.

A Baross tértől az Astoriáig vonultak a tüntetők
Rendszerbontók 
(Fotó: Horváth Péter Gyula)
Civilszervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsainak részvételével, Új Magyar Köztársaságot! mottóval tartottak demonstrációt tegnap a fővárosban. Bejelentették: tizenkilenc „rendszerbontó” népszavazási kezdeményezést indítanak a szervezők az Orbán-rendszer lebontásáért. A Baross téren a rendezvény kezdetére a szervezők becslése szerint nagyjából öt-tízezren gyűltek össze. Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszédében elmondta, erre azért van szükség, mert „a mostani rendszer árt Magyarországnak, a gazdaságnak és az embereknek, akiket megfoszt a valódi polgárosodás lehetőségétől”. A tüntetésen felszólalt Kész Zoltán függetlenként indult, ám baloldali pártok által támogatott országgyűlési képviselő is, aki diktátornak nevezte Orbán Viktort, majd arról beszélt, hogy a miniszterelnök eredetileg is keletre, Moszkvába akarta vezetni az országot. Vajda Zoltán, a „60 ezren a magánnyugdíjakért” Facebook-csoport képviseletében azt mondta, céljuk, hogy ledöntsék az „orbáni kártyavárat”, és ezért tenni is akarnak. Szintén tegnap a kormány leváltására buzdítottak Pécsett, a Talpra, Pécs! elnevezésű tüntetésen. Juhász Péter, az Együtt alelnöke kijelentette, a kormány ellenzőinek nincs más dolguk, mint alulról szerveződni, és nem elhinni, hogy a hatalmon lévők megállíthatatlanok, legyőzhetetlenek.

Schiffer: Párban jár a belső és külső függés

GJJ

Három figyelmeztetést kell küldeni a kormánynak az LMP társelnöke szerint, elsőként azt, hogy az egyik függőség nem szünteti meg a másikat, hanem végzetessé teszi az ország kiszolgáltatottságát. Schiffer András pártja a Pilvax kávéházban tartott megemlékezésén azt az üzenetet is megfogalmazta: ha egy ország viselt dolgairól külhonban többet tudnak, mint annak polgárai, az országnak nincs felelős kormánya. „Egy olyan nemzet, amelynek urai külhonban saját polgárai bérére alkudnak, nem képes megvédeni saját függetlenségét” – fogalmazta meg harmadik figyelmeztetését a politikus. Évszázados tapasztalat, hogy a belső és a külső függőség párban jár – folytatta, hozzátéve, nem beszélhetünk demokráciáról ott, ahol harminc évre titkosított paktum alapján „szolgáltatják ki az ország energiaellátását”.

Hadházy Ákos, az LMP anti-korrupciós szakszóvivője beszédében V. Ferdinánd trónfosztását elevenítette fel, és párhuzamot vont az egykori „gyengeelméjű uralkodó” és az ország jelenlegi vezetése között. Megjegyezte, Ferdinánd a valódi döntéseket nem maga hozta, „1848 Habony Árpádját Metternich kancellárnak hívták”.

Hajdu Mária, a párt emlékezetpolitikai szakszóvivője arról beszélt, hogy a 12 pontos követelés máig aktuális. Közölte, történelmi tapasztalat, hogy amíg nem megismerhető a múlt, mindig is lesznek olyanok, akik visszaélnek a visszatartott információkkal.

„Teljesült 1848 márciusának legfőbb üzenete”

JZS

A polgári Magyarország alapkövének és a 2010 óta tartó „nemzeti, polgári kormányzás iránytűjének” nevezte Rogán Antal az 1848-as forradalmi követelések listáját, a márciusi tizenkét pontot. A Fidesz frakcióvezetője szombaton, a Szent István téren tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy március 15. békeidőben az összetartozás és a nemzeti szabadság napja, elnyomás idején pedig – a Bach-korszakban éppúgy, mint a „kommunista diktatúra legsötétebb éveiben” – megmutatja az irányt, amerre fordulni kell.
Rogán Antal kijelentette, mint ahogy tizenkét pont nélkül nincs magyar szabadság, úgy „1848 nélkül nincs 1956, nincs 1989, és nincs 2010 sem”. Beszélt arról is, hogy március 15. a nemzet függetlenségének ünnepe is – „a haza, a nemzet és az egyes emberek szabadsága egymást feltételezik, és egymást erősítik”. A frakcióvezető szerint 2010 előtt sem az ország, sem a nemzet nem volt szabad abban az értelemben, ahogy a tizenkét pontban megfogalmazták, mivel „a bankok szinte mind külföldi kézben voltak, a legfontosabb közszolgáltatások pedig multinacionális vállalatok irányítása alatt álltak”. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a 2010-es választások eredményének és az elmúlt évek kormányzásának köszönhetően hazánk nincs kényszerpályán, és a magyarok számára újra megadatott a választás szabadsága. „Teljesült 1848 márciusának üzenete, megvan a magyar szabadság, és szabad a haza.”

Megbecsült Magyarország a Jobbik célja

BR

Szabad, független, megbecsült Magyarország létrehozását nevezte a Jobbik céljának Szávay István alelnök, a párt Március 15. téren tartott megemlékezésén. Szávay értékelése szerint 1989-1990-ben a „demokratikus fordulatnak hazudott átmenet” kisiklott, az ország ma is képtelen leszámolni a „vörös múlttal”. Példaként a Ságvári Endréről elnevezett közintézményeket, az állambiztonsági iratok feltáratlanságát és az idegen érdekeknek való kiszolgáltatottságot említette. A párt alelnöke valódi elszámoltatást sürgetett, Erdélyről szólva pedig azt mondta: a tizenkét pont között szereplő autonómia is csak álom. Szávay hangsúlyozta, Magyarországnak minden magyar állampolgárt meg kell tudnia védeni. Az ellenzéki párt másik alelnöke, Apáti István a magyar katonák külföldi szerepvállalásait tette szóvá, az Iszlám Állam elleni küzdelemre utalva pedig aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez a lépés veszélynek teszi ki Magyarországot. Mint mondta, 167 éve az államférfiak gondolkodás nélkül életüket adták a hazáért, a magyar földért, míg most törvényt sem tudnak hozni a termőföld védelmében. Párhuzamot vont azzal is, hogy Széchenyi István a saját vagyonából áldozott fejlesztésekre, míg az elmúlt huszonöt évben az országot irányító politikusokat az vezérelte, hogy „mennyit lophatnak a közösből”. A rendezvényen a párt ózdi polgármestere, Janiczak Dávid is felszólalt, azt hangsúlyozva, hogy bármilyen szilárd kormányzat legyőzhető.