Belföld

Az olajmágnás fia és a palotavásár füstbe ment terve

Fürst György egykori VI. kerületi alpolgármesterrel szemben ismét vádat emeltek

Lányregényekbe kívánkozik az a történet, aminek kedden tanúi lehettünk a Fővárosi Törvényszéken, ahol folytatódott az egykori VI. kerületi MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselők büntetőpere az Andrássy úti paloták áron alul történő eladása ügyében.

Kezdjük azonban a prózával: először az ügyész kért szót, s bejelentette a lapunkban már közölt hírt, miszerint további tíz terézvárosi ingatlan ügyében az érintett politikusokkal szemben a hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozásban a vádat megszüntették. A nyomozás tovább folytatásáról is döntött azonban az ügyészség – közölte az ügyész, a tettes azonban ismeretlen a hűtlen kezelési ügyben, amelyben a korábbi – elutasított – vádirat 1,9 milliárd forint vagyoni hátrány okozásról szólt.

A másik prózai hír az volt, hogy a bíró bejelentette, az ügyészség egy másik ügyben, történetesen a Centrum Parkolónál történt cselekmények miatt is megküldte a vádiratot a Fővárosi Törvényszéknek, s az ügy első rendű vádlottja itt is Terézváros volt vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármestere, Fürst György szocialista politikus, a Közép-Afrikai Köztársaság utazó diplomatája, a Cenetrum Parkoló volt ügyvezető igazgatója lesz.

Amúgy tegnap az Andrássy út 3. alatt lévő Lotz-freskókkal ékesített Foncier-palota egykori vevőjét hallgatták meg tanúként a 2004-es eladás kapcsán, amellyel a vádirat szerint a szociál-liberális városvezetés 570 millió forint vagyoni hátrányt okozott a kerületnek. A lányregénybe kívánkozó történet a tanú elmondása alapján a következő: adva van két ifjú hölgy, akik 2003-ban egy partin megismerkednek. Sőt, egymásra is találnak, s megálmodják az első becslések szerint is 1,3 milliárd forintot érő palotavásárlás projektjét. Edit – a tegnap meghallgatott tanú – megismerkedik a Total olajvállalat elnökének fiával. Az ifjú bejáratos az olasz divatcégek világába, azt ígéri Editnek, idehozza őket Budapestre, csak legyen ehhez megfelelően exkluzív környezet. Az Andrássy úti világörökségi helyszínt nézik ki maguknak.

A másik hölgy, Anita pedig bejáratos a terézvárosi felső körökhöz. Kapnak egy fülest is a vagyonkezelőnél, a talán eladó Foncier-palotáról. Edit, aki közgaszdász, latba veti kapcsolatait, több értékbecslést is készíttet, Edit meg a vagyonkezelőnél puhatolódzik. 2004 április közepén már be us nyújtják egy, a polgármesternek írt szívhez szóló levélben a vételi szándékot az A3 Esszpresz Kft. nevében, pedig még a céget létre sem hozták ekkor. Referenciaként megemlítik, hogy részt vettek a Gresham-palota felújításában is. (Amikor a bíró erről kérdezi a tanút, az nem tud semmit e referenciáról. Kiderül, ezt Anita csak úgy beleírta az a vételi ajánlatba.)

Elég az hozzá, hogy június 7-én – az A3 Esszpresz Kft. újabb vételi ajánlatot nyújt be. Egy nap mindjárt kettőt is. A vételár 328 millió forint, a felújítás költsége az egyikben 240 millió forint, a másikban 440 millió, a lakók és bérlők kiköltöztetésére szánt összeg az egyik ajánlatban 500 millió forint, a másikban 660 millió.

Csak úgy röpködnek ide-oda a százmilliók. Amikor a bíró azt kérdi, mitől ezek a nagy különbségek, Edit tanú azt feleli, „Anita részéről biztos tévedés volt.”

Az önkormányzat azonban nem téved, a 2004. június 17-i testületi ülésen csont nélkül elfogadja az A3 Esszpresz Kft. ajánlatát, holott a cég neve még mindig nincs benne a cégnyilvántartásban, az ajánlattevők még azt sem közlik, hogy „bejegyzés alatt” állnak. Ilyen gáláns ez a liberális-szocialista városvezetés, kicsire nem adnak, nagy meg nem számít. Június 20-án már az ügyvéd jön, s kötik az adásvételi szerződést.

Az olajmágnás fia azonban még nem hozhatja a divatcégeket, mert történik egy kis gikszer. A tanú úgy fogalmaz, az önkormányzat átverte őket. Elfelejtették közölni velük, hogy több olyan bérlő is van az ingatlanban, akinek harminc évre szóló bérleti szerződése van, ha kiteszik őket, még új helyiségről is nekik kellene gondoskodniuk.

A terv füstbe megy. Nem állnak azonban el a szerződéstől, mert megint jön egy megmentő. „VSA Robi” – a tanú mondja így a cég nevét, mert ő így ismeri – jön és átveszi a palotát. Még a tíz százalék foglalóra is kölcsönt nyújt a két hölgynek, akinek álmai elszállnak.

Aztán az ingatlan egy igazi befektetőhöz, a CD Hungary-hez kerül.

A tanúvallomás sok-sok ellenmondására rávilágító bíró egyébként menet közben figyelmezteti a tanút, hogy az is hamis tanúzásnak minősül, ha valaki lényeges információkat elhallgat a bíróság előtt.

 

Az olajmágnás fia és a palotavásár füstbe ment terveFürst György egykori VI. kerületi alpolgármesterrel szemben ismét...

Posted by Magyar Hírlap on 2015. május 6.