„Az impotens ellenzéket pótló civilek”

Az elmúlt évek ellenzéki kudarcai után új kihívásként kell számolnia a baloldali pártoknak a civil mozgalmakkal, amelyek egyelőre utcai tüntetések alakjában formálnak politikai véleményt, rendkívül heterogén képet mutatva, ám fel-felvetődik valamely új politikai formáció alakulásának lehetősége is – mondta lapunknak az elmúlt időszak eseményei kapcsán Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Hozzátette: az MSZP, a DK és az Együtt azt hangsúlyozva igyekeznek rácsatlakozni a demonstrációkra, hogy csak a szervezett pártok képesek változást elérni, választásokon indulni. Ezzel persze magukra gondolnak, nem új pártok létrehozását szorgalmazzák – hangsúlyozta az elemző. A konfliktus tehát adott közöttük, hiszen zajlik a harc a „valódi, életképes ellenzék” címéért, a civilek pedig folyamatosan szembesülnek a pártalapítás igényével. Ez a nyomás rajtuk újabb vitákat, szakadásokat szül, hiszen valaki szerint a párttá válással várni kell, mások szerint nincs más út – magyarázta Szomszéd Orsolya. Az elemző szerint ugyanakkor a pártalapítás még nagyobb veszekedést eredményezhet, hiszen akkor már nem csak abban kell megállapodni, mit utasítanak el – a mostani kormányt vagy az elmúlt huszonöt évet –, hanem abban is közös nevezőre kell jutni, mit képviseljenek, mi legyen a párt neve, programja. Úgy látja, a mostani tüntetéssorozat éppen az ellenzéki pártok felelőssége, hiszen nem tudták becsatornázni a megjelenő elégedetlenséget, mert politikailag inaktívak, impotensek. Az ellenzéki érzelmű szavazókban emiatt felgyülemlett frusztráció, a tétlenség érzése erősen megjelenik a demonstrá­ciókban, hiszen nem látják a reményt az életképes ellenzéki alternatívára a baloldali pártok politikai teljesítményét elnézve.

Kiszelly Zoltán is a vezető szerepért folytatott harccal magyarázza az egyre éleződő konfliktusokat. A balliberális pártok nem akarják kiengedni a kezükből az ellenzék vezetését, ezért igyekeznek amortizálni a civil csoportokat. Ki akarják vonni a szelet a civilek vitorlájából – jellemezte a helyzetet a politológus. Ezzel együtt nem akarnak beszorulni a sarokba sem, hogy a tüntetők által elítélt elmúlt huszonöt év részének tekintsék őket. A jófiúk szerepében akarnak tetszelegni – mondta a politológus. Kiszelly ugyanakkor fontos ellentmondásnak tartja, hogy míg az MSZP korábban azt kommunikálta, 2017-ig nem foglalkoznak senkivel, most mégis ezt teszik a civilekkel. A politológus a Szolidaritás példáját említve természetes folyamatnak tartja a civilek szétaprózódását, és szerinte is fontos kérdés, hogy intézményesülnek-e ezek a csoportok. Kiszelly úgy véli, hogy jelen helyzetben a baloldali pártok inkább látványos akciókkal igyekeznek majd felhívni magukra a figyelmet, hiszen a civilekkel szemben nekik nem megy a tömegtüntetés, nem tudnak ezreket mozgósítani.