Az európai baloldal jelent igazi kockázatot az európai emberek biztonságára

Az MSZP európai mentőcsomagot terjeszt az Ház elé
    
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: hétfőn egy több elemből álló "európai mentőcsomagot" terjesztenek az Országgyűlés elé, amely szerint a Fidesznek fel kell hagynia a civil szervezetek megbélyegzésével, be kell fejeznie a CEU üldözését és véget kell vetnie az uniós pénzek ellopásának. Szerinte az Európai Parlament (EP) múlt heti döntése arról szól, hogy a Fidesz kormányzása alatt súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok, a véleménynyilvánítás és a tudományos szabadság helyzete. "Ez az állásfoglalás egy tükör, (...) attól, hogy ez a tükör egy pökhendi és arrogáns, bár most már egy kissé pocakos embert és az ő ország- és Európa-romboló politikáját mutatja, attól még nem a tükröt kell szidni" - fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte, a kormány elkötelezett egy erős Európa iránt, amely erős nemzetállamokra épít az alapítók eredeti szándékainak megfelelően, ugyanakkor a kabinet felemeli a szavát azon jelenségek ellen, amelyek ezt veszélyeztetik. Az EP állásfoglalásáról szólva úgy vélte: botrányos, amit a baloldal művelt, hiszen az MSZP összes képviselője megszavazta a Magyarországot támadó határozatot. "Az MSZP Brüsszelbe jár feljelentgetni az országot", ha saját belpolitikai érdekei úgy kívánják - fogalmazott az államtitkár, aki szerint "sunyi tempó", hogy a szocialisták itthon fúrják a nemzeti konzultációt, miközben Brüsszelben támogatják a betelepítési programok felgyorsítását.

Hangsúlyozta: miközben az MSZP rendre morális elvárásokat fogalmaz meg a korrupcióval kapcsolatban, addig az elmúlt 30 év legkorruptabb kormányzását hozta össze, mostani miniszterelnök-jelöltje körül pedig egyre dagad a Szeviép korrupciós botránya.
        
Jobbik: Történelmi siker a béruniós népszavazás
    
Vona Gábor (Jobbik) arról számolt be, hogy az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az európai bérunióért indított polgári kezdeményezésüket, ami szerinte történelmi siker, hiszen egyetlen magyar párt sem tudott még európai népszavazást kezdeményezni, ráadásul ilyen fontos ügyben. Szerinte a népszavazással valódi szabadságharc kezdődik a versenyképes magyar bérekéért, és az azt kitermelni képes versenyképes magyar vállalkozásokért.    

A béruniós kezdeményezést és a Magyarországot elmarasztaló EP-határozatot összehasonlítva azt mondta: míg a kormányoldal csak beszél, elszigeteli Magyarországot Európában, és azt üzeni, hogy állítsuk meg Brüsszelt, addig a Jobbik cselekszik, összefogja Közép-Kelet-Európát, és azt üzeni, hogy állítsuk meg Orbán Viktort, az EU-t pedig tegyük az igazságosabb, szolidárisabb közösséggé.

Dömötör Csaba úgy reagált: az ember az "összes létező szemöldökét felhúzza", amikor a Jobbik egy olyan kezdeményezésbe áll bele, amely jogköröket vonna el Magyarországtól, miközben a párt korábban az uniós tagság ellenében kampányolt, uniós zászlót égetett, és még Vona Gábor is a kilépés mellett érvelt.

Úgy vélte: a Jobbik "politikai kaméleonkodása" ellenére a bérek emelése közös cél, ezért a kormány a munkáltatói adók csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett döntött. Hozzátette: jobbikos vezetésű Tiszavasváriban ehhez képest az országos átlag duplája a munkanélküliség, a közalkalmazottak nem kaptak béremelést, azonban a jobbikosok a saját bérüket megemelték.

KDNP: A baloldal az agresszió és a megfélemlítés pártján áll
     
Hollik István (KDNP) szerint a rendszerváltás óta eltelt közel 30 évben többször megtapasztalták, hogy a baloldal az agresszió és a megfélemlítés pártján áll. Szóvá tette a jobbikos Szilágyi György esetét, illetve azt, hogy a múlt héten a Momentum elnöke "berontott" az Origo szerkesztőségébe és fenyegetően számon kérte egy, a párttal foglalkozó cikk szerzőjét.

Dömötör Csaba válaszában azt firtatta, a Momentum vezetőjének akciója után miért maradtak csendben azok, akik minden "kóbor bárányfelhőre" azt kiabálják, megszűnt Magyarországon a sajtószabadság. Szerinte az eset bizonyítja, hogy "a Momentum tojáshéjairól messze világít az SZDSZ-felirat", és hogy az ellenzék agresszivitáshoz folyamodik, hogy kimásszon a gödörből.

Közölte, jó lenne, ha az ellenzéki képviselők megosztottságukat nem agresszivitással próbálnák egyensúlyozni. Azért mégsem a Tanácsköztársaság idején vagyunk - jegyezte meg.

Fidesz: Az európai baloldal jelent igazi kockázatot az európai emberek biztonságára
    
Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta, az európai baloldal jelent igazi kockázatot az európai emberek biztonságára, mert terrorizmus miatt elítélt emberekért is küzd csak azért, hogy politikai szándékait teljesítse. A kormánypárti politikus azzal indokolt, hogy az EP múlt heti, Magyarországgal kapcsolatos határozatában azt kifogásolta, hogy a röszkei zavargásokban való részvétele miatt elítéltek egy szír férfit, holott őt a magyar bíróság jogerősen ítélte el terrorcselekményben való részvétele miatt.

Dömötör Csaba szerint olyan heteket élünk, amikor fokozódik a nyomásgyakorlás Magyarországra, ez a határozat is a politikai nyomásgyakorlás része, ráadásul azt a magyar baloldali képviselők is támogatták. Felhívta a figyelmet, hogy az elítélt illegális bevándorló kövekkel támadt a határokat védő rendőrökre.

Az államtitkár hozzátette: az EP a jogi határzárat is támadja, vagyis az egyik legfontosabb uniós intézmény még mindig azon van, hogy gyengítse Magyarország határvédelmi képességeit, miközben az ellenőrizetlen bevándorlás kockázatai nyilvánvalóak.

LMP: Bizarr terv a nyugdíjas szövetkezeteké
    
Hadházy Ákos (LMP) bizarrnak nevezte a nyugdíjas szövetkezetek tervét. Szerinte a Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munkába program és sok szociális szövetkezetek sem lett sikeres. Elmondta, attól tartanak, hogy a nyugdíjas szövetkezetek sem szólnak másról, mint a nyugdíjasok kizsákmányolásáról, illetve a járulékkedvezmények, uniós támogatások begyűjtéséről.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint Magyarországon oly mértékben nőtt a foglalkoztatás, hogy bizonyos területeken munkaerőhiány van, ezért meg kell adni annak lehetőségét, hogy az öregségi nyugdíjasok is részt vegyenek a munkaerőpiacon. Elmondta, ennek most is megvan a lehetősége, de jelenleg szerződési kötelmeket kell vállalnia egy nyugdíjasnak, míg a nyugdíjas szövetkezetek létrejöttével a szövetkezet fog gondoskodni arról, egy adott munkát kivel végeztet el.    
    
MSZP: Miért kell "kicsinálni" a CEU-t? 

Harangozó Gábor (MSZP) azt kérdezte meg, mi a valós akarat, miért kell "kicsinálni" a CEU-t? A múlt héten szerinte az egyetem vezetői csak bürokratákkal találkozhattak a róluk szóló tárgyaláson, miközben a kormány együttműködést ígért akkor, amikor az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvény CEU-t hátrányosan érintő módosítását. Mit csinál Altusz Kristóf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, akit kijelöltek tárgyalónak? - tette fel a kérdést. 

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy felelt: Altusz Kristóf azonnal felvette a kapcsolatot az érintettekkel, a munka olajozottan halad - jelentette ki, hozzátéve: az Egyesült Államoktól viszont három hete várják a hivatalos választ. 

A CEU-t leszámítva minden egyetemvezető technikainak tekinti a kérdést, nem politikainak - fogalmazott. Úgy fogalmazott: a miniszterelnöki megbízottnak arra nincs felhatalmazása, hogy a találkozót - ahogy az ellenzéki politikus is fogalmazott - "kierőszakolja" - mondta. 

Jobbik: Miért enged el hatalmas összegeket a NAV?  

Staudt Gábor (Jobbik) bírálta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mintegy 637 milliárd forintról mondott le tavaly azzal, hogy már behajthatatlan követelés. A tartozások elengedésének összege évről évre növekszik - mondta, hozzátéve: az adóhivatal tavaly feleannyi felszámolást kezdeményezett, mint a megelőző évben.  Mi indokolta a rekord összegű tartozás-elengedést? - kérdezte. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a jogszabályok 2014-ben módosultak úgy, hogy az eredménytelen behajtás után mondhat le az összegekről a NAV, miután azok kezelése igen nagy költséget jelent. Ezt korábban az Állami Számvevőszék is megállapította - tette hozzá. Kijelentette: Staudt Gábornak inkább Volner Jánosnál kellene vizsgálódnia, azoknál a cégeknél, amelyeket frakciótársa cégtemetőkben értékesített. 

LMP: Késésben vannak a paksi bővítés engedélyei  

Szél Bernadett (LMP) arra mutatott rá, hogy a paksi bővítés a tervekhez képest késésben van, és például a környezetvédelmi engedély per alatt áll, mert nem elégséges, a telephely-engedélyezésből a hidrogeológiai vizsgálatot hagyták ki - sorolta. Szerinte a kormányzat ennek ellenére tendereztet, mintha minden a legnagyobb rendben haladna, sürgeti a beruházást. 

Ki viseli a beruházás elhúzódásából fakadó pénzügyi terheket? - kérdezte. 

Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter cáfolta az elhangzottakat, mondván: bármikor leül tárgyalni a képviselővel, a téma ugyanis hosszabb kifejtést igényel. Két jogerős engedéllyel rendelkeznek - mondta -, azok megtámadása nem jogvesztő hatályú - mutatott rá -, kiadásuk pedig a jogszabályok szerint történt, közmeghallgatásokat követően. 

Fidesz: Az NFM hogyan segítette a lakossági energiakorszerűsítést 

Bánki Erik (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az üvegházhatású gázok területén az egy főre eső kibocsátással az élvonalban vagyunk az unióban. A kvótaeladásból származó bevételek 25 százalékát a fejlesztési tárca használhatja fel. Milyen hazai támogatásokkal csökkentette a kormány a lakosság energia-megtakarítási beruházásait, hogyan használta fel a tárca a kvótabevételek rá eső részét? - kérdezte 

Seszták Miklós fejlesztési miniszter emlékeztetett az otthon melege programra, ami 23 milliárd forintból mintegy 120 ezer családnak segített. 

Idén a családi házak és társasházi lakások fűtéskorszerűsítését célzó programját márciusban írták ki, azóta kazáncseréhez igényelhetnek támogatást az emberek maximálisan 700 ezer forintig, a költségek 40 százalékáig. Augusztusban nyújthatók be a mosógép-csere pályázatai, és még idén kiírják a konvektorcsere-programot - ismertette.

MSZP: Mikor emelik a közszolgálatban dolgozók illetményalapját?

Korózs Lajos (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a kormány mikor és mekkora összeggel akarja megemelni a közszolgálatban dolgozók kilenc éve változatlan, 38 650 forintos illetményalapját. Az inflációt tekintve ez az összeg a vásárlóértékének már mintegy negyedét elveszítette - hívta fel a figyelmet.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: az érintett foglalkoztatottak illetményének emelését a közszolgálati életpályamodellek keretében hajtja végre a kormány. Az illetményalap emelése nélkül is jelentős lépések történtek a jövedelmi helyzet javítása érdekében például a járási hivatalokban és a megyei kormányhivatalokban is - közölte.

Jobbik: Mikor emelkednek a felsőoktatási ösztöndíjak?

Dúró Dóra (Jobbik) azt kérdezte, mikor emeli végre a kabinet a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjakat. Ezek összege a 2010-es kormányváltás óta nem változott - jelezte, kiemelve, hogy ezzel szemben a lakhatási költségek jelentősen megemelkedtek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: a jövő évi költségvetés jelentős többletforrásokat tartalmaz a felsőoktatásnak, amiből jut például a doktoranduszok ösztöndíjára, a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjra és kollégiumfejlesztési feladatokra is. A nehezebb anyagi hátterűek pedig könnyebben juthatnak szociális ösztöndíjhoz - tette hozzá.

KDNP: Milyen útfejlesztések lesznek a Dunakanyar bal partján?

Rétvári Bence (KDNP) arról kért tájékoztatást, milyen útfejlesztések várhatók a Dunakanyar bal partjának, Vácnak a térségében. Kiemelte a 2-es főút és az M2-es gyorsforgalmi út fontosságát.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter reagálásában közölte: az M2 Budapest-Vác közötti szakaszának fejlesztésére a kivitelezői szerződést már aláírták, a projekt befejezését 2019-re tervezik. A Parassapusztáig tartó szakasz a középtávú tervekben szerepel. Hozzátette, hogy a térségben új határ menti kapcsolatok kivitelezését is tervezik az Ipolyon.

LMP: A közszolgálati dolgozók bére nem nő jövőre?

Szél Bernadett (LMP) a közszolgálati dolgozók 2019-re elhalasztott béremelését kérte számon a kormányon. A kormánytisztviselőknek ez azt jelenti, hogy jövőre semmilyen béremelésre nem számíthatnak - mondta.

Rétvári Bence államtitkár jelezte, az LMP nem ezt a kérdést adta le előre az Emmihez, hanem a mentősök és a védőnők béremeléséről. A kormány azonban mind a közszolgálati dolgozóknál, mind a mentős dolgozóknál, mind pedig a védőnőknél a béremelés útjára lépett - jelentette ki.

Szél Bernadett később megismételte kérdését, ekkor már az NGM-hez, Cseresnyés Péter pedig azt válaszolta: a 2018-as költségvetés biztosítja számos ágazati béremelés fedezetét. A központi közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők illetményrendezésének 2019-re halasztásával kapcsolatban azt mondta: a minisztériumok és más érintett intézmények élhetnek az illetményeltérítéssel és az anyagi ösztönzés más lehetőségeivel.

Fidesz: Mire számíthatnak a mentősök?

Dunai Mónika (Fidesz) azt kérdezte, mire számíthat a 7500 mentős a kormánytól. Emlékeztetett, hogy januárban elindult az ágazati életpályamodell, és eszközbeszerzés is történt.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára tudatta: teljes egyetértés van abban, hogy a mentőszolgálatnál dolgozók bérének fejlesztése szükséges, amire megvan a fedezet a költségvetésben. Összességében 3 év alatt 67 százalékkal nő a mentésben dolgozók fizetése - tájékoztatott, hozzátéve azt is, hogy új mentőállomások épültek, és új mentőautók állnak szolgálatba.

MSZP: A kormány hadat üzent a kéményseprőknek is

Heringes Anita (MSZP) szerint a kormány hadat üzent a kéményseprőknek is. A szakszervezet tájékoztatása szerint egy új - a katasztrófavédelemhez közel álló - magánvállalkozás készül betörni "a töredékére csökkentett piacra" - mondta, arról érdeklődve, lesz-e vizsgálat az ügyben.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár úgy reagált: mindenhol, ahol a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprés feladatát, pontosan végzi a munkát. Míg korábban sok helyen a kéményseprés csak a díjbehajtásból állt, ma a szükséges munkát a kéményseprők végre is hajtják - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy egy új vállalkozást valóban megbírságolt a katasztrófavédelem, mert engedély nélkül végzett tevékenységet, de az államnak semmi köze e cég beindításához.

Jobbik: Kudarcot vallott a Vállalkozz itthon, fiatal! program

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a kormány lemondott a kivándoroltakról, azt sugallja, hogy Magyarországon nem éri meg vállalkozni sem - kivéve, ha valaki "a haveri kör tagja" -, ezt mutatja a Vállalkozz itthon, fiatal! program is, amely totális kudarcot vallott, hiszen a 2016 januárjában elindított akcióban fél év alatt egy pályázatot sem voltak képesek elbírálni.

Cseresnyés Péter államtitkár azt felelte neki: a kormány igenis segíti a fiatalok vállalkozóvá válását. A Vállalkozz itthon, fiatal! program célja a közép-magyarországi régióban megalakuló új vállalkozások támogatása, a beérkezett 67 támogatási kérelem egyharmadát pedig már elbírálták - közölte.

Fidesz: Javult a kis és közepes családi gazdaságok helyzete?
    
Varga Gábor (Fidesz) a kis és közepes családi gazdaságok munkahelyteremtő és az élelmiszer-önrendelkezésben betöltött szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, az utóbbi időben folyamatosan nőtt az ágazat és az export is, szemben a baloldali kormányzás alatti kedvezőtlen helyzettel. Arról érdeklődött, hogy javult-e az érintettek helyzete.

Bitay Márton Örs, a földművelési tárca állami földekért felelős államtitkára válaszában kiemelte, hogy a statisztikák is alátámasztják a kis és közepes gazdaságok térnyerését, amit egyebek mellett az új földforgalmi törvény is elősegített. Ha az nem lépett volna hatályba, a félmillió hektárnyi, zsebszerződéssel érintett terület jutott volna külföldiek kezébe. Szólt arról is, hogy a földprogramban 30 ezer vásárló jutott földhöz, s ugyanennyivel nőtt a foglalkoztatás 5 év alatt az ágazatban.
    
MSZP: Miért nem támogatják a vidéki előadóművészeket?
    

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kifogásolta, hogy a kormány cigányzenét népszerűsítő pályázata csak budapesti helyszíneket érint, miközben vidéken is szükség lenne arra. Példaként hozta, hogy a Hortobágyi Csárdában megszűnik az élőzene. Azt kérdezte, mikor oldják meg a problémát.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára célként jelölte meg, hogy minél több helyen legyen élő cigányzene. Az ezt célzó intézkedések között említette, hogy 2012-ben 5 százalékra csökkentették a tevékenység áfáját, a jövő évtől pedig társasági adókedvezmény is igénybe vehető. A budapesti mintaprogram 12 étteremben indul el, ha sikeres lesz, kiterjesztik vidékre is - tette hozzá.
    
Jobbik: Lesz-e támogatás a metró többletköltségeire?
    
Hegedűs Lorántné (Jobbik) a 3-as metró felújítását sürgette, szerinte a halogatás tovább növelné a költségeket. Értékelése szerint a 138 milliárd forint kötelezettségvállalás nem fedezi a kivitelezés egészét, s ha a kormány nem segít, meghiúsul a felújítás. Jelezte, hogy módosító indítványt nyújtottak be a 2018-as költségvetési javaslathoz.

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: ha ténylegesen forrásbevonásra lesz szükség, akkor a kormány minden segítséget megad a fővárosnak. Kifejtette, hogy az uniós nyílt közbeszerzési eljárás ajánlatait május 11-én bontotta fel a BKV, jelenleg az értékelés zajlik, ezt követően dől el, hogy szükség van-e további összegekre.
    
LMP: Mi alapján döntenek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról?
    
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy 2010 és 2017 között 228 beruházást nyilvánított a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, azonban annak indokait nem tudja nyomon követni. Azt kérdezte, van-e objektív kritériumrendszer, például a munkahelyteremtés, a várható kimagasló adóbevétel vagy innovációs előny.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte: törvény rögzíti az eljárásrendet, s kétfajta beruházásról születhet ilyen döntés. Ezek egyik körébe a kiemelt nemzeti emlékhelyek, műemlékek, világörökségi helyszínek beruházásai tartoznak, a másik kör pedig a gazdaságfejlesztéshez és munkahelyteremtéshez kötődik. Kiemelte, hogy a minősítés nem jogi vagy pénzügyi mentességet jelent, hanem azt, hogy a szakhatóságoknak gyorsabban kell meghozni kapcsolódó döntéseiket.
    
 MSZP: Mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút?
    
Teleki László (MSZP) a dél-zalai kerékpárutak állapotáról beszélt, szerinte az ígért fejlesztésekhez nem érkeztek források, a korábbi utakat pedig nem tartják megfelelően karban. Az idegenforgalom szempontjából is fontosnak nevezte a fejlesztések megvalósulását és arról érdeklődött, hogy mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy Nagykanizsa már elkészítette a kerékpáros hálózati tervét és várhatóan 2020-ig megvalósul az érintett út. Ez csatlakozik egy Zala megyei projekthez is és a közút mentén épül tovább - tette hozzá, jelezve: a kormány elkötelezett a kerékpáros fejlesztések mellett, a terület irányítására külön biztost neveztek ki a közelmúltban.
    
Jobbik: Miért lassítják a sürgősségi ellátást?
    
Rig Lajos (Jobbik) problémásnak tartotta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) intelligens fedélzeti termináljának működését, ami a papír alapú dokumentumokat váltja digitálisra. Szerinte a tabletek működése nem megfelelő és rögzítést csak akkor tesz lehetővé, ha van térerő. A tapasztalatokról érdeklődött és azt kérdezte, hogyan orvosolják a hibákat.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt felelte: a 250 millió forint értékű fejlesztés megbízhatóan működik, az eszközök alkalmasak a szoftver futtatására és folyamatosan bővülnek a funkciók. Hozzátette: a rendszer offline is működik, akkor sem vész el adat, ha nincs internetes kapcsolat. Az OMSZ folyamatosan nyomon kíséri a használatot.

A Mengyi-ügyről, a kivándorlásról, a Civil Összefogás Fórumról (CÖF), Mészáros Lőrincről és a lombikbébiprogramról is szó volt az azonnali kérdések és válaszok órájában.

 
MSZP: Miért vágta el az ügyészség a Mengyi-ügy minisztériumi szálát?
    
Bárándy Gergely (MSZP) a fideszes Mengyi Roland büntetőügye kapcsán azt firtatta, miért "vágta el" a minisztériumi szálat a Központi Nyomozó Főügyészség, "a Fidesznek az ökle", az eljárás megszüntetésével. Az ügyet összefoglalva elmondta, a minisztérium a pályázatot úgy írta ki, ahogy a gyanúsítottak akarták. Olyan nincs, hogy nincs minisztériumi felelőse az ügynek - mondtaAz ügyben Farkas Anikó, a miniszter kabinetfőnöke és Köpeczi-Bócz Tamás volt államtitkár egymásnak ellentmondó vallomást tett, mégsem szembesítették őket. Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét is indokolt lett volna meghallgatni - tette hozzá.

Polt Péter legfőbb ügyész közölte, Mengyi Roland ügye bírói szakban van, a vádirat szerint a fideszes képviselő kereste meg a volt államtitkárt, aki a megkeresést továbbította a főosztályvezetőjének, majd ezt követően írták ki a pályázatot. Rögzítette: a minisztérium részéről eljáróknál "büntetőjogi felelősséget nem lehetett kimutatni". Jelezte, a nyomozóhatóság azt hallgatja ki tanúként, akitől érdemi információ várható.
    
Jobbik: Fogy a népesség
    
Farkas Gergely (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy fogy a népesség és egy friss kutatás szerint 370 ezren tervezik elhagyni az országot. Komplex programcsomagot szorgalmazott és az bérunió támogatását kérte a kormánytól.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, az elmúlt évben 32-33 ezren próbáltak szerencsét külföldön, és körülbelül ennyien is jöttek vissza. A kormányzati intézkedések közül kiemelte a munkahelyvédelmi akcióprogramot és az ifjúsági garanciaprogramot, amelyek segítik a fiatalok magyarországi munkavállalását.
    
LMP: Utasították az MVM-et, hogy félmilliárdot adjon a CÖF-nek?
    
Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, utasították-e a Magyar Villamos Műveket (MVM), hogy félmilliárd forintot adjon a CÖF-nek. Mi van a támogatási szerződésben? - firtatta. Az ellenzéki képviselő szerint "komplettált ételek" receptjeinek kidolgozására kapott közpénzt a CÖF az MVM-től. Nagyon nincsen rendjén, hogy egy állami vállalat, amely adóforintokkal gazdálkodik így szórja el az állampolgárok pénzét - közölte, majd azt kérdezte, a nemzeti fejlesztési miniszter támogatja-e a vizsgálatot. 

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kijelentette: nem utasította a minisztérium az MVM-et. Kifejtette: az 508 millió forintot tavaly kapta meg a szervezet és idén november 20-ig kell elszámolnia azzal. Majd ezt követően lesznek abban a helyzetben, hogy az összeg felhasználását ellenőrizzék - közölte.
    
Fidesz: A magyar katonák garantálják az ország biztonságát
    
Csizi Péter (Fidesz) megemlékezett arról, hogy május 21-e a Magyar Honvédség napja. Közölte, a magyar katonák garantálják az ország biztonságát, őrzik a határokat, az utóbbi években többször is bizonyították rátermettségüket. Fontosnak nevezte, hogy hosszú távú pályaképet vázoljanak fel a katonának, ezért töretlenül folyik az illetményemelés és a bérjellegű juttatások rendszerének fejlesztése.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, május 21-én a Buda visszafoglalásának 168 évvel ezelőtti visszafoglalására emlékeznek. Azt mondta, jelentős fejlesztések és kiváló lehetőségek előtt áll a honvédség ma.
    
MSZP: Hogy lehet, hogy a pályázatoknál vannak, akik mindig előre tudnak mindent?
    
Gőgös Zoltán (MSZP) életszerűtlennek tartotta, hogy van egy olyan cégcsoport, amelynek vezetője óránként 10 millió forintot keres. Az is életszerűtlen, hogy valaki megvásárol egy balatoni kempinget, majd másnap megjelenik egy állami pályázat kempingfelújításra. Hozzátette: életszerűtlennek tartotta, hogy "a gyerekkori barát, Mészáros Lőrinc" beszáll egy cseh cégbe, amelynek a fő tevékenysége atomerőművi berendezések gyártása. Hogy lehet az, hogy a pályázati rendszerben valakik mindig előre tudnak mindent? - kérdezte.

Seszták Miklós miniszter válaszában azt mondta az ellenzéki képviselőnek, ha úgy gondolja, bármilyen szabálytalanság történt, akkor tegyen feljelentést. Amíg ezt nem teszik meg, vagy nem konkrét az információjuk, vagy ez csak vagdalkozás - hangoztatta
    
Jobbik: Legyen forrás a lombikbébiprogramban való részvételhez
    
Szilágyi György (Jobbik) közölte, demográfiai válságban van az ország, csökken a népesség, a mutatók nem javulnak és a kivándorlás is jelentős. Arra kérte a kormányt, hogy támogassa a Jobbik azon költségvetési módosító indítványát, amely lehetőséget nyújtana, hogy a meddő párok önrészre pályázzanak az lombikbébiprogramhoz.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családügyi államtitkára is komoly problémának tartotta a demográfiai válságot. Jelezte, 2016-ban minden egyes demográfiai mutató pozitív irányba változott. Azt szeretnék, ha mindenki hozzájutna a tb-finanszírozott lombikprogramhoz és nem kellene a meddő pároknak pályázniuk. Erről kormányelőterjesztés van, a 2018-as költségvetésben megvan arra a forrás - közölte.

A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről kezdett vitát az Országgyűlés hétfőn, az LMP, a Jobbik az MSZP és több független képviselő kezdeményezésére

Miniszterelnökség: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken

Magyarország csaknem 3200 településéből mintegy 2100 község, és mindössze 118 a 10 ezer fő feletti város - mondta vitaindítójában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, rámutatva: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken.

A miniszter kétségbeejtőnek ítélte azt a magyar politikát sokáig uraló liberális elképzelést, miszerint Magyarországon nincs már szükség falura, mert az meghaladottá vált, az embereket a városokba kell terelni, és reményét fejezte ki, hogy az LMP nem az SZDSZ örököse.

Jelenleg 2,9 millióan élnek kistelepüléseken és községekben, és kétszer ennyien városokban, sokan ma úgy gondolják, hogy minőségi életet közepes méretű városokban lehet élni. Rámutatott: mintegy 1000 olyan község van jelenleg, amelyet a megszűnés és a kilátástalanság veszélye fenyeget. 

Az utóbbi időben a GDP-termelés vidéken is növekedett - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy sok múlik azon, ki kormányoz. Szólt a vidékstratégiáról, arról, hogy 1000 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam a kistelepülésektől, ahogy a minimálbér-emelésről is. A vidéki településeken nagyobb a munkanélküliség, de ott is érdemi javulás van - hangsúlyozta. 

2010 óta majdnem megfeleződött az elkövetett bűncselekmények száma, míg a 2010 előtti négy évben az állam képtelen volt a biztonságot garantálni, ezért arra közösségek szerveződtek. 
A vidék és a városi élet közötti különbségekről szólva beszélt a beruházások nagyságáról is, de a következő évtized fontos kihívásának tartotta a vidéki középosztály megerősítését, amelyhez szerinte komoly nemzetgazdasági érdek fűződik. 
A vidéki településeket ma a legnagyobb veszteség abban éri, hogy a fiatalok elvándorolnak - mutatott rá.

Fontos feladatnak nevezte a bérek és az életminőség javítását. Ennek része a vidéki úthálózat fejlesztése, hogy az ingázók könnyebben boldogulhassanak.
A megyei jogú városokat fejlesztő Modern Városok Program lezárása után a 10 és 50 ezer fő közötti települések, valamint a 10 ezer alattiak gazdaságfejlesztési programjairól kell elgondolkodnia a kormánynak, de ismét fel kell vetni annak kérdését is, hogy hol és milyen színvonalú oktatási, egészségügyi ellátást biztosítson az állam. Megjegyezte: ellenzi az egészségügy centralizálását.
Miközben a fő közlekedési útvonalak vonatkozásában jó helyzetben van Magyarország, az alsóbbrendű utak, további infrastrukturális fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Bár vasútfejlesztésre 1300 milliárd forintot fordítanak a jövőben, de ezek is fővonalakra mennek - mutatott rá. 

A megélhetési lehetőségekről szólva rámutatott: 2015-ben az átlagkereset Budapesten bruttó 319 ezer forint volt havonta, míg az országos átlag bruttó 243 ezer. 
Szólt annak szükségességéről is, hogy az agrárium minél több embert tartson el - jelenleg szerint az élelmiszeriparral együtt legfeljebb 200-300 ezer ember él ebből -, és levonta a tanulságot: a nagybirtok ezen nem segített. Kultúraváltásokon kell gondolkodni - hangsúlyozta. 

A mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott hozzájárul a kistelepülési foglalkoztatáshoz - mondta -, ez is összefügg a bűncselekmények csökkenésével. Jövőre mindenki dolgozni fog, aki dolgozni akar - hangsúlyozta. Az elmúlt másfél évben 30 ezer ember tudott földet venni - fűzte hozzá. 

Előrevetítette: a 10 ezer fő alatti települések számára kínálnak hamarosan átfogó programot, amely a munkahelyi mobilitás mellett a demográfiai kérdéseket is érinti majd. Jelezte: ezt a miniszterelnök jelenti majd be, de megjegyezte: fel kell tárni, hol vannak munkaerő-tartalékok, hol lehet regionális felsőoktatási centrumokat létrehozni, de közölte, hogy a családtámogatási rendszer korrigálása is szükséges. A kormány azt is mérlegeli, hogyan tudná a jelenleg üresen álló vidéki lakóingatlanokat elérhetővé tenni a rászoruló családok számára.

Fidesz: az ország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út

Bánki Erik (Fidesz) vezérszónoklatában kijelentette: Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út.

A Fidesz mindig is kiemelkedő figyelmet fordított a vidéken élőkre, számos intézkedéssel segített az életminőségükön - mondta a gazdasági bizottság elnöke, ezzel szembeállítva, hogy a szocialisták kormányzása alatt a vidéken élők megismerhették, milyen az, ha egy kabinet lemond róluk: iskolákat, postákat és vasútvonalakat zártak be. Ehhez képest ma a lakosság 97 százaléka saját településén működő postán veheti igénybe a szolgáltatásokat, több ezer út, kerékpárút épült, illetve újult meg, új tornatermek, uszodák épülnek - sorolta.

A politikus arról is beszélt, hogy a Modern városok program új keretet adott a megyei jogú városok fejlesztési elképzeléseihez. A kormány eddig mintegy 3200 milliárd forint értékben - összesen 245 projektet tartalmazó fejlesztési csomagról - írt alá megállapodást.

A Fidesz betartotta ígéreteit a vidékfejlesztés területén is - mondta Bánki Erik.

A Fidesz másik vezérszónoka, Font Sándor arról beszélt, hogy a mezőgazdaság stratégiai területe a kormánynak, amit az is mutat, hogy az agrárium a hazai GDP egyik motorja. A mezőgazdasági kibocsátás minden évben nő - hangsúlyozta a képviselő, a parlamenti mezőgazdasági bizottságának elnöke, megemlítve az ágazati intézkedések között például az új kárenyhítési rendszer bevezetését, a tanyafejlesztési programot és a hungarikumtörvényt.
A vidékfejlesztésre kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati források 80 százaléka kis és közepes családi gazdaságokhoz kerül.

Az LMP és a szocialisták szerint elszegényedés, elnéptelenedés tapasztalható vidéken napjainkban, a kormánypárt képviselője szerint ugyanakkor bővülő vidékfejlesztési források jellemezték az elmúlt éveket.

LMP: Elöregedő, elszegényedő a vidék 

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka kiemelte: a vidék meghatározó, sorsfordító része a magyarságnak, a nemzetnek, s nem csupán árutermelő terület. Itt alapozódik meg egy ország gazdasága - fejtette ki.  Hozzátette: az egyik legrosszabb vidéki infrastruktúrával rendelkezik Magyarország, ahogy a birtokstruktúra tekintetében is ez a helyzet az unióban. Kitért a rossz agrárstruktúrára is, ami a vidék foglalkoztatására van negatív hatással. 2010 óta az öt fő alatt foglalkoztató agrártermelők mintegy 10 százaléka tűnt el, a központosítás, centralizáció nőtt - említett egy példát. 

Elöregedő, elnéptelenedő, elszegényedő vidék jellemző napjainkban, ahol egyre inkább a feudális viszonyok uralkodnak. Az LMP-s politikus értékelése szerint a kormány vidékpolitikája teljesen elégtelen, a saját maga által meghatározott indikátorok 90 százalékban rosszabbak, mint tervezték a nemzeti vidékstratégiában. Sallai R. Benedek rámutatott: 27 év telt el a rendszerváltás óta, s abból 11-ben a Fidesz kormányzott, a felelősséget tehát meg kell határozni. A kormány szemmel láthatóan lemondott a falvakról, hiszen a kisfalvakban nem lehet hatékonyan kampányolni - jegyezte meg.

A Fidesz-KDNP hét éves kormányzásából kiemelte az olcsó bért és a közmunkát, valamint az elhibázott birtokpolitikát, ami a nagyoknak kedvez. Megjegyezte azt is, hogy a hazai utak több mint felén rossz az útminőség, s ha a közúti közlekedésen nem fejlesztenek, nehéz lesz változtatni.  Kitért még arra: a csok a mostani konstrukciójában azt segíti, hogy vidékről elvándoroljanak az emberek. Hozzátette: az uniós támogatások nem hatékonyak, jelenleg oda megy a támogatás, ahol a legkevésbé vannak rászorulva.  Lázár János szavaira reagálva azt mondta: az LMP-ben nulla azon képviselők száma, akinek köze volt az SZDSZ-hez, ez a Fideszről nem mondható el.

Képviselői felszólalások

Fidesz: jelentős források vidékfejlesztésre

Csizi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy nem Budapestről akarják megmondani, mi a jó a fővároson kívüli önkormányzatoknak. A fejlesztésekről a velük való konzultációk, egyeztetések keretében döntenek. Erről szól a Modern Városok Program, s erről szólt az adósságkonszolidáció is - jegyezte meg. Rámutatott: a szocialista kormányok legnagyobb hibája az volt, hogy belekényszerítették az önkormányzatokat a devizahitelekbe, amelyek aztán végletesen eladósodtak.  Az önkormányzatoknak számos helyen működési hiteleket vettek fel, illetve az uniós finanszírozási rendszer miatt komoly dilemma volt, hogy élnek a lehetőséggel, jelentős önerővel, vagy nem veszik igénybe a fejlesztési forrásokat. Jelezte: 2013-ig 2082 önkormányzat adósságát fizette ki a kormány, s ezután kezdődhettek a fejlesztések. 

2017-ig 2309 önkormányzat 46 milliárdos pluszforrást kapott speciális fejlesztési konstrukció jegyében. Kitért arra is: 2010-17 között év pedig több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történtek fejlesztések, ebből 1800 milliárd jutott a megyéknek és a megyei jogú városoknak, és 1230 milliárd vidékfejlesztésre - részletezte. Emellett a területi operatív fejlesztési programokat a megyei jogú városok és a megyék fejlesztési stratégiái alapján alakították ki, s 2020-ig 1185,7 milliárdot kap 18 megye és 22 megyei jogú város - sorolta a kormánypárti képviselő. Összegzése szerint, hogy Budapesten kívül 2000 iskola és 22 egyetem újult meg, több mint 100 kórházban volt fejlesztés, bővítés, modernizálás, megépült 600 km új út és megújult 2100 km közút, és 1243 km kerékpárúttal is gazdagodott a vidék. 
    
MSZP: a rendszerváltás nagy vesztese a vidék

Harangozó Gábor kiemelte: felháborító volt, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott, szerinte az volt az üzenete, hogy az elmúlt hét évben létrehozták a függőségi viszonyokat vidéken, amellyel biztosítani tudják, hogy az emberek a Fideszre szavazzanak. Ennek a rendszerét kiépítették, s köszönik jól működik - közölte. A rendszerváltás nagy vesztese a vidék volt - állapította meg az MSZP-s politikus, hozzátéve: a mai napig nem állt össze az rendszer, ami a vidéket, a falvakat képes lenne jól működtetni, s ezért komoly gettósodás, elszegényedés sújtja a vidéket.  A mezőgazdaság bár fejlődik, de fénykorától elmarad - közölte. Kiemelte: a vidéki szegénységen, elmaradottságon, a cigányság helyzetén csak térségi fejlesztéssel lehet változtatni.  A hátrányos helyzetű, kisebb településekre kevesebb forrás jut, s ma már úgy szétszakadt az ország, hogy ha ezt nem tudják megállítani, demokratikus úton nem lesz működtethető az ország. 

Harangozó Gábor a programfinanszírozás mellett érvelt, s úgy látta: hiába adnak többlettámogatást, pluszpontokat a tőke a hátrányos helyzetű térségekben nem megy. Ha ez így van, ott az államnak be kell avatkoznia, munkahelyeket kell teremtenie. Ebben lehet fontos szerepe a szociális gazdaságnak, és itt a közmunka a nulladik lépés lehet, de onnan meg kell teremteni a továbblépés lehetőségét - fejtette ki a szocialista politikus.

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a vidékről szóló politikai vitanap.

Fidesz: A vidékfejlesztés nem csak mezőgazdaság, komplexen kell tekinteni a témára

Kovács Sándor (Fidesz) szerint a vidékfejlesztés nemcsak mezőgazdaság, hanem komplexen kell nézni a kérdést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből hozva példát a vidéki együttműködésre elmondta: térségi polgármesterek közösen döntöttek a helyben szükséges beruházásokról, és jól használták a pályázatokat. A szatmári emberekből olyan nemzeti identitás árad, amelyre az ország közössége kohéziójának megteremtésekor is lehet támaszkodni - fogalmazott.

FM: A falu nem faluként működik

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közfoglalkoztatással kapcsolatos ellenzéki megszólalásokra azt mondta: nem lehet egy csapásra mindent megoldani, először rá kell venni az embereket a munkára, ki kell alakítani a munkába járás kultúráját. Amikor pedig a falu szerepéről beszélünk, figyelembe kell vinni a mai realitásokat - mondta, a vidék legmélyebb problémájának nevezve, hogy a falu nem faluként működik, hanem a városi ember "ágyba járó helyeként". Megjegyezte, hogy ma már egy disznót is nagyon nehéz háznál tartani a szomszédok kifogásai miatt. A valódi vidéki életformának vissza kellene térnie - szorgalmazta.

Jobbik: Az idősotthonok és bentlakásos iskolák is segíthetnek a vidéken

Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában azt vetette fel, hogy a vidéki munkahelyek megteremtésén az is segíthetne, ha a kormány újraindítaná az idősotthonok építését, mivel 25 ezren várnak elhelyezésre. Ez 10 ezer munkahelyet teremthet, és így is növekedhet a vidék megtartó képessége. Ugyanígy hozzájárulhat az emberek helyben boldogulásához, ha bentlakásos iskolákat hoznának létre, amely nyugaton már bevett szokás. Felhívta a figyelmet, hogy már nem csak az a baj, hogy a határszélen perifériásodás tapasztalható, hanem az, hogy ez a jelenség már az ország belsejében is tapasztalható. Az idegenforgalom egy témára való koncentrálása, és annak reklámozása viszont a képviselő szerint segíthet. Úgy vélte, a gyógyturizmusra, és hévizekre építve sokkal jobb lehet az ország turisztikai helyzete, de ehhez egyetlen dologra összpontosító országmarketingre lenne szükség.

Fidesz: vannak összefogó régiók is

Hadházy Sándor fideszes képviselő - reagálva a Gőgös Zoltán (MSZP) által elmondottakra - jelezte, sok olyan önkormányzat van, amely a rivalizálás helyett összefogott a társaival, ez tapasztalható Szentendre térségében is. A térség képviselőjeként Hadházy Sándor jelezte: a települések felismerték, hogy az összefogásban nagy lehetőségek vannak, és próbálnak olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek lehetségesek a régióban. Jelezte, hogy több település is a fővárosi vízbázison van, illetve a Visegrádi-hegység miatt tájvédelmi körzet, ezért a már meglévő értékeket igyekeznek erősíteni, így a visegrádi vár infrastruktúrájának felújítására, illetve az Eurovelo kerékpárút-hlózat fejlesztésére is pályáztak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még sok tennivaló van, mivel - mint fogalmazott - "népvándorlás" van minden nap Budapestre és vissza, a szolgáltatások és munkahelyek miatt. A képviselő szerint jó lenne, ha erre a szolgáltatások elérése és a munkahelyek miatt nem lenne szükség és minden adott lenne helyben.

LMP: A városoktól való távolság alapvetően befolyásolja az életet

Schmuck Erzsébet (LMP) a városi és vidéki élet közti különbségeket is megemlítette. Mint mondta, a városoktól való távolság alapvetően befolyásolja az életet, vidéken folyamatosan épülnek le a közszolgáltatások, 7 régió közül csak Közép-Magyarország lakossága nő. Kifejtette még: a belföldi és nemzetközi elvándorlás miatt kiürülnek a régiók, és óriási különbségek alakulnak ki közöttük, például Budapest és a keleti térségek között óriási bérszakadék van. Probléma továbbá az orvoshiány is - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy friss felmérés szerint 370 ezren már tervezik a külföldre költözést, a legaggasztóbb a 18-24 éves korosztályban a helyzet, felük ügy nyilatkozott, hogy elhagynák az országot. Szerinte teljes irányváltás, gazdasági paradigmaváltás kell, a hazai kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, többkulcsos adóra van szükség, rendezni kell a közszféra béreit, és vissza kell tenni az egészségügybe és az oktatásba a korábban kivont forrásokat.