Belföld
Az első pillanattól létezett a terror
Balog Zoltán: Bármely embertelen rendszer áldozataira együtt kell emlékeznünk, és közös veszteségként kell tekinteni rájuk
Befagyasztott emlékezet címmel nyílt szabadtéri jégszobor-kiállítás a Nyugati téren (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Kötelességünk igazságot szolgáltatni a halottaknak, magyar elődeinknek – hangsúlyozta a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján tartott ünnepi beszédében Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese Budapesten, a Gulág áldozatainak emlékkövénél, ahol néma főhajtással és koszorúzással tisztelegtek az áldozatok előtt.
A központi megemlékezések 11 órakor a Nyugati téren folytatódnak, ahol megnyílt a Befagyasztott emlékezet című, december 5-ig látogatható rendhagyó tárlat.
A kiállítás megnyitóján Balog Zoltán arról beszélt, nem történt meg a létező szocializmus nemzetközi diktatúráinak nürnbergi pere, ezért törlesztenünk kell ezt az adósságot, és ki kell olvasztanunk a feledés és a közöny jégtömbjéből az elveszett generációk történetét. Az emberi erőforrások minisztere figyelmeztetett, kérdezni és beszélni kell a Gulágra elhurcoltakról, mert a kérdések nyomán kezdődhet el az adósságtörlesztés az áldozatoknak, meghurcoltaknak. Azoknak, akik kétszeresen is áldozatok, hiszen az elmúlt negyven évben sorsukat szégyellni valónak bélyegezték és elhallgatták – fogalmazott.
A tárcavezető a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett egész napos konferencián is felszólalt, ahol egyebek mellett arról beszélt, bármely embertelen rendszer áldozataira együtt kell emlékeznünk, és közös veszteségként kell tekinteni rájuk, hiszen ez az emlékezetkultúrának egy olyan magasabb rendű szintje, egy olyan magasabb rendű hivatása, amit ha együtt el tudunk végezni, ha gesztusokat tudunk tenni, akkor abból nemcsak a jelen, de a jövő Magyarországa is profitál.
A szovjet fogság Európában című nemzetközi konferencián Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tagja arról beszélt, a második világháború előtt, alatt vagy után a Szovjetunió által megszállt területek lakóinak szinte az első pillanattól kezdve el kellett szenvedniük a bolsevik terrort, amely egyszerre volt sokszínű és rendkívül kegyetlen.
Az emléknap háttere
November 25-én arra a mintegy nyolcszázezer magyar honfitársunkra emlékezünk, akiket 1944-től kezdve többéves kényszermunkára hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak, illetve akiket az 1945-től kiépülő kommunista diktatúrában koholt vádak alapján évekre száműztek a Gulág telepeire. Az Országgyűlés 2012. május 21-én döntött arról, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból. A Gulág létrehozása, ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a huszadik század egyik legsúlyosabb tragédiája volt.