„Az ellenzék kudarca borítékolható”

Vesztes helyzetben, sőt csapdában van a balos ellenzék a kvótareferendum kapcsán, ebből nem tudnak jól kijönni, ezért mindegyik érintett párt kényszermegoldásokkal próbálkozik – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, az elmúlt hét fejlemé­nyeit elemezve. Kiderült ugyanis, hogy az MSZP és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) közösen akarja egyfajta bojkottra buzdítani híveiket az október 2-i, a kormány által kezdeményezett népszavazáson, melynek hivatalos kampánya szombaton kezdődött meg. Az igennel való voksolást egyelőre csak a liberálisok, illetve Fodor Gábor merik javasolni, ám ők csupán „kis mikrofonba” beszélnek. Az a nagyobb ellenzéki párt, amely először veszi át ezt az álláspontot, nagy szimpátiára számíthat a potenciális szavazók körében. Egyelőre azonban az MSZP és a DK érdeke is az, hogy egységet mutasson a kérdésben, véli az elemző. A politikában ugyanakkor nincs rosszabb, mint a tétlenség, különösen akkor, ha a nemzetközi migrációs és terrorhelyzet tovább fajul, így a bojkott, vagyis a távol maradás nem túl ésszerű ajánlat a saját tábor felé sem. Ez még az „igennél” is rosszabb, hiszen azt legalább el lehet adni az Európában maradás melletti kiállásként.

Mindazonáltal, vélhetően még a bizonytalanok is inkább a kormányzat által hangoztatott „nem” válasz felé hajlanak, vagyis a fundamentális ellenzéki pozíciót elfoglaló pártok kudarca szinte borítékolható, nem igazán létezik számukra kedvező kimenetel. Kiszelly megjegyezte, 2010 előtt a Fidesznek bejött a mindent elutasító ellenzék szerepe, ám akkor más volt a helyzet, 2006 nyara óta kormányváltó hangulat volt, ami most egyáltalán nincs, ráadásul a bevándorlás kérdésében a többség, a nem fideszes vagy jobbikos szimpatizánsok is, inkább a kormány véleményét osztja.

Ami a Jobbikot illeti: ők „beárazták”, hogy nem mondhatnak mást vagy többet, mint a kormány, és a referendum utáni időkre készülnek. Csakhogy, mivel az európai válság aligha oldódik meg addigra, sőt, inkább erősödik, nem valószínű, hogy akkor több sikerrel tematizálhatják majd a hazai közéletet. „És hiába próbálkoznak az immár Jobbik-alelnök Toroczkai László és mezőőrei a párt tettre készségét illusztrálni, ez aligha írhatja felül, hogy a kormány épp a múlt héten újabb háromezer rendőrrel erősítette meg a határvédelmet” – mutatott rá az elemző.

Kiszelly Erdogan török elnök újabb fenyegetőzései kapcsán hangsúlyozta, továbbra is veszélyben van a menekültekről szóló EU–török paktum. Ankara ellen dolgozik az idő, még az idén valami eredményt kellene felmutatnia az alkudozásban, jövőre ugyanis, egy korábbi nemzetközi megállapodás alapján, jelentős számú elutasított migránst kellene nyugatról visszafogadnia, ami komoly terhet jelent. Mindez akadálya lenne az elnöki berendezkedés bevezetésének, ami Erdogan belpolitikai célja. Ezt segíthetné a vízummentesség elérése is, ám ennek kimenetele erősen kérdéses.

A németek nem tehetik, így az osztrák vezetés kezdte támadni a török politikát, a puccs utáni állami túlkapásokat, ez az uniós taktika egyik eleme – hangoztatta az elemző. Erdogan zsarolási potenciálja tehát továbbra is megvan, de a küzdelem élesedik, az idő pedig fogy. Ausztriában egyébként hamarosan megismételt államfőválasztást tartanak, ezért is „keménykedik” a vezetés, ki akarják fogni a szelet a Szabadságpárt vitorlájából – nem túl nagy sikerrel. Ezt a célt szolgálja amúgy, hogy hamarosan „kampánykerítés” épülhet a magyar–osztrák határon, vetette fel Kiszelly.