Belföld

Az államfő által visszaküldött törvényekről szavazott a parlament

Három javaslatot tárgyaltak újra

Az Országgyűlés ma kezdődő, várhatóan idei utolsó ülésének első napján a Ház változtatások nélkül fogadta el ismét a szélerőművek létesítéséről szóló törvény szigorítását, illetve az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok átadásáról szóló törvényt, az egészségügyi törvénycsomagba pedig garanciákat épített. 

Szigorítottak a szélerőművek létesítésének szabályain

Lényegében változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

A képviselők 127 igen szavazattal, 56 nem ellenében szavazták meg a kormányzati előterjesztést.

Az Országgyűlés ezzel szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. A jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.

A törvényhozás garanciákat épített az államfő által kifogásolt egészségügyi csomagba

Garanciális szabályokkal kiegészítve - 149 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett - fogadta el az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosítását, amelyet Áder János államfő a gyógyszerforgalmazási törvény megváltoztatása miatt megfontolásra a közelmúltban visszaküldött a Háznak.

A köztársasági elnök a gyógyszertárak ellenőrzését érintő passzust sérelmezte, ezért a Ház úgy módosított a jogszabálycsomagon, hogy a gyógyszertárak ilyen jellegű ellenőrzése csak ügyészi jóváhagyás esetén történhet meg.

Újra elfogadták az állami és önkormányzati ingatlanok átadásáról szóló törvényt

Újra elfogadta a parlament az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt, amelyet korábban Áder János köztársasági elnök a budapesti Erzsébet térre vonatkozó aggályai miatt visszaküldött a Háznak.

A képviselők 128 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadták el az új javaslatot, amely egyebek mellett az Erzsébet tér egyes, még fővárosi tulajdonban lévő részeinek állami kézbe adására vonatkozik.

A jogszabály emellett további harmincöt állami közpark ingyenes átadását tartalmazza 22 önkormányzatnak.

A MEKH rendeleti ármegállapítása érdekében módosított törvényt a Ház

Az Országgyűlés törvényt módosított, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke rendeletben rögzíthessen bizonyos energiadíjakat.

Az előterjesztők, a fideszes Németh Szilárd és Galambos Dénes szerint a rezsicsökkentések eredményeinek megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH december 31. után is megállapítsa - rendeletben - az árhatósági jogkörébe tartozó egyes villamosenergia- és földgázdíjakat. A kétharmados passzust is tartalmazó indítványukat, amely három - a villamos energiáról, a földgázellátásról és a MEKH-ről szóló - törvényt módosított, 152 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a Ház. 

A szőlőszaporítóanyag-termesztők földcseréjét is könnyítették

Az Országgyűlés a fideszes Font Sándor javaslatára lehetővé tette, hogy több más növény szaporítóanyag-termesztőjéhez hasonlóan a szőlő szaporításával foglalkozók is kedvezményt kapjanak a földforgalmi törvény szigorú földcsereszabályai alól.

A képviselők 183 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormánypárti kezdeményezés sarkalatos ponjait, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 179 igen, 1 nem és 3 tartózkodó szavazatot kaptak.

Napirend előtti felszólalások, interpellációk

MSZP: miért lépett ki Magyarország a Nyílt Kormányzati Együttműködésből?

Szakács László (MSZP) arra emlékeztetett, hogy Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű antikorrupciós szervezetből. Véleménye szerint ezt azért tették, mert a kormányzat nem akarja a saját vállalásait teljesíteni. Hozzátette, az is látható, hogy a korrupció napról napra nő.

Szabó László államtitkár azt felelte, hogy a kormányzat 2012-ben az elsők között csatlakozott az OGP-hez és aktívan részt vett a munkájában. Magyarország az alapelvekkel továbbra is egyetért és továbbra is elkötelezett a nyílt kormányzás mellett - folytatta. A kilépés előzményének nevezte, hogy 2015 nyarán négy magyar "álcivil" szervezet feljelentette Magyarországot az együttműködést irányító bizottságnál, arra hivatkozva, hogy az ország megsértette a csatlakozáskor elismert alapelveket. A bizottság eljárásának végén közzétett jelentés nem tükrözi a magyar észrevételeket - emelte ki, arról beszélve, a jelentést álságos módon és egyoldalúan fogalmazták meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 104 igennel 25 nem ellenében megtette ezt.

Jobbik: kormányhoz köthető csoportokhoz kerülhetnek vadászati jogok

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy 2016-ban húsz évre döntenek a vadászati jogokról. Problémásnak nevezte, hogy azokon a területeken, ahol az államnak is van érdekeltsége a kormányhoz köthető érdekcsoportok vadászhatnak majd.

Bitay Márton Örs államtitkári válaszként azt mondta, hogy a vadászati jogról nem az államtitkárság, hanem a tulajdonosok döntenek. Az 1361 lejárt jogú terület közül csak 164-ben, vagyis az összesnek a tíz százalékában van az államnak többsége.

A választ a politikus helyett a Ház fogadta el 106 igennel, 21 nem ellenében.

 A KDNP a családi nevelésről

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a gyermekek testi és lelki egészségének biztosítása érdekében nincs fontosabb feladat annál, mint hogy családban neveljék őket. A családból kiemelt gyermekek érdekében a jogszabály kimondja, hogy 12 évesnél fiatalabbakat nevelőszülőnél kell elhelyezni - hívta fel a figyelmet. A képviselő azzal folytatta, hogy a 48 személyesnél nagyobb gyermekotthonok kiváltását, a gyerekek elhelyezését lakásotthonokban, a lakásotthonok és a legfeljebb 48 személyes gyermekotthonok korszerűsítését a kormányzat fejlesztési forrásokkal is támogatja.

A korábbi problémákat soroló Czibere Károly azt mondta, hogy ezekben a hónapokban a zsúfolt gyermekotthonok kiváltási programjának utolsó szakasza is el tud indulni. 2019 végére nem lesznek nagy, zsúfolt gyermekotthonok - jelentette ki.

A kormányzat azt is vállalta, hogy 2016. végére valamennyi 12 év alatti gyermek nevelőszülőknél lesz - emlékeztetett.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: a kormány miért nem tesz eleget a munkavédelmi helyzet javításáért?

A kérdések sorában elsőként szót kapó szocialista Gúr Nándor arra várt választ a kormánytól, hogy - mint fogalmazott - a kabinet miért tűri el a munkavédelmi balesetek számának növekedését, továbbá azt, hogy a munkaadók egy része nem tartja be a munkavédelmi előírásokat.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár válaszában azt mondta, az ellenzéki képviselő állításával szemben a munkahelyvédelem helyzete javult a 2010 előtti időszakhoz képest.

A Jobbik Vas megyei útfejlesztésekről kérdezett

A Jobbik padsoraiból Bana Tibor Vas megyei útfejlesztésekről kérdezett, arra várva választ, mikorra várható a 8-as főút, valamint a 86-os főút Szombathelytől délre vezető részének szélesítése.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár válaszában kijelentette, hogy a 86-os főút bővítésének következő szakasza 2018 utolsó negyedévében készülhet el, míg a 8-as főút négysávossá fejlesztése 2020-ra készülhet el.

LMP: 30 éves visszalépés az önálló zöldhatóság megszüntetése

Az LMP-s Ikotity István kérdésében 30 éves visszalépésnek nevezte az önálló zöldhatóság, a Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség beolvasztását a Pest megyei kormányhivatalba.

V. Németh Zsolt környezetügyért is felelős államtitkár reakciójában kijelentette, nem a struktúra határozza meg a munkavégzés eredményességét.

MSZP: a diákok leterheltségének növekedése egyre rosszabb eredményeket szül

Hiller István (MSZP) a közoktatásról szólva emlékeztetett egy évvel ezelőtti kérdésére, ami a diákok leterheltségéről szólt. Hozzátette: azóta semmi nem változott, sőt a probléma mára túllépett minden kritikus határon. Szerinte a diákok leterheltsége és motiválatlansága, eredménytelensége között összefüggés van, ahogy az a PISA-felmérés eredményéből is kiderül.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a pedagógusoknak nagyobb rugalmasságot biztosító, a diákok leterheltségét csökkentő szabályokat fogadtak el. Az Egyesült Államokban is csökkentek az értékek, Lengyelországban is, de Csehország is jelentős visszaesést könyvelhetett el - értékelte a PISA-teszt eredményeit, egyetértve azzal: a magyar eredmények is értékelést igényelnek.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 108 igen szavazattal, 35 ellenében.

Jobbik: a férfiak miért nem mehetnek nyugdíjba 40 évnyi munkaviszony után?

Sneider Tamás (Jobbik) szerint a kormány és a kormánypárti képviselő obstrukciója miatt nem tudták megvitatni a férfiaknak 40 évnyi munkaviszonya után járó nyugdíj kérdését. Nemet mondtak a Jobbik ezen javaslatára is - emlékeztetett, ahogy arra is: a kormányoldal elvette a magánnyugdíjpénztári vagyont vagy a korkedvezményes nyugdíjat.

Rétvári Bence szerint a Jobbik a nőknek nem akarta megadni és most el akarja venni a nyugdíjjogosultságot 40 év munkaviszony után. Most megszüntetnék az anyák jogosultságát a kedvezményre, amit a gyermekeik után kapnak.

A választ Sneider Tamás nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 109 igen szavazattal, 26 ellenében 1 tartózkodás mellett.

LMP: mit tesz a kormány a légszennyezettség ellen?

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy évente négyezren halnak meg a légszennyezettség miatt és a probléma további százezer megbetegedést okoz. A korszerűtlen lakossági fűtést hibáztató képviselő hangsúlyozta, hogy a szegény térségben élők kénytelenek mindent eltüzelni.

A szociális tüzelőprogramokban elő kell írni a fa víztartalmát, a lignitet ki kell venni háztartási fűtőanyagok közül, a lakossági fűtés korszerűsítését pedig támogatni kell - jelentette ki.

V. Németh Zsolt államtitkár szerint a kérdés szakmaiatlan és demagóg elemeket tartalmazott. Az elmúlt évtizedekben a határérték feletti ipari légszennyezég gyakorlatilag megszűnt, a közlekedés okozta légszennyezés is visszaesett és ezért lett sokkal nagyobb jelentőségű a lakossági kibocsátás - folytatta.

A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 107 igennel 28 nem ellenében.

Fidesz: ki az az Ahmed H.?

Ágh Péter (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. mellett tartottak demonstrációt civil szervezetek. A migránspárti erők nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra és migránsokkal akarják betelepíttetni Európát - értékelte az eseményt a politikus.

Kicsoda valójában Ahmed H.? - tette fel a kérdést a képviselő.

Völner Pál államtitkár azt felelte, hogy a szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt ítélték tíz év fegyházra első fokon. A minisztérium nem adhat állásfoglalást vagy jogértelmezést bírói szakaszában - emelte ki. Hangsúlyozta, a bíróságok függetlenek, a kormánynak semmilyen módon nincs és nem is lehet beleszólása az ítélet meghozatalába.

A képviselő elfogadta a választ.

Fidesz: hogyan segítik a megváltozott munkaképességű embereket?

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról kérdezett, milyen eszközökkel segíti a kormány a megváltozott munkaképességű embereket. Magyarországon több mint 600 ezer fogyatékos ember él, mozgás-, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosok, és míg 2010-ben 45 ezren dolgoztak közülük, 2016-ban már nyolcvanezren - mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kijelentette, az a céljuk, hogy a megváltozott munkaképességűek is teljes életet élhessenek. Nagy segítség az átalakított támogatási és akkreditációs rendszer - mondta. Hozzátette: a rehabilitációs ellátásban részesülők 51 százaléka vállal munkát, a rokkantellátásban részesülők 21 százaléka van jelen a munkaerőpiacon.

Fidesz: mi az Ab-döntés jelentősége Kishantos ügyében?

Horváth István (Fidesz) a kishantosi gazdaság ügyében szólalt fel, úgy összegezve a történteket, hogy az ökogazdaság kölcsönkapott földön gazdálkodott, amiért "elfelejtett fizetni", majd "csodálkozott", hogy más nyerte meg a földbérleti pályázatot, aki fizet is érte. Az Alkotmánybíróság döntése azonban egyértelművé teszi a helyzetet - jelentette ki, majd annak jelentőségéről érdeklődött.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy reagált: a szaktárca álláspontja győzött az Ab előtt is, a testület ugyanis megállapította, hogy a földterületek hasznosítása az alaptörvény előírásaival összhangban történt. "Utolsó ütőkártyáját is kijátszotta a kishantosi csapat, a kishantosi pártközpont, amely nem pusztán egy biogazdaság volt, hanem egyúttal egy éledező párt központja is" - fogalmazott a miniszter, aki szerint az ellenzék "kirívóan gazdaellenes", így a magyar gazdák csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak.

MSZP: miért akarják a BME egyik karát kiszakítani?

Hiller István (MSZP) azt mondta, a Műegyetem szenátusa határozatban tiltakozik az ellen, hogy "kiszakítsák" a gazdasági és társadalomtudományi kart az egyetemből és az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) "tegyék". Azt firtatta, miért van arra szükség, hogy az államtitkárság az egyetem döntésével ellentétben mégis kiszakítsa a kart. Hozzátette: az ELTE szenátusa a nap folyamán ülésezik.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a minisztériumnak és a kormánynak is a hallgatók érdekei az elsődlegesek, ezért az egyetemek döntését tartják elsődlegesnek.

KDNP: milyen mértékben emelkedik jövőre a kulturális ágazatban dolgozók bére?

Hoffmann Rózsa (KDNP) azt kérdezte, milyen mértékben emelkedik jövőre a kulturális ágazatban dolgozók bére? Egyszeri korrekció lesz vagy lesznek más intézkedések? - kérdezte.

Rétvári Bence elmondta, jövőre a kulturális területen (közgyűjteményi, köznevelési, művészeti intézményeknél) dolgozók bére január elsejétől az átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Kifejtette: középfokú végzettségűeknek mintegy 14 400 forint, egy felsőfokú végzettségűnek 29 900 forint lesz az átlagos emelés, a legnagyobb béremelés elérheti az 55 ezer forintot. Erre 5,4 milliárd forintot szán a kormány – közölte.

Jobbik: átnevezik-e a kassai Márai Sándor Gimnáziumot?

Szávay István (Jobbik) arról kérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, hogy valóban átnevezik-e a kassai Márai Sándor Gimnáziumot, mivel erről Szijjártó Péter miniszter november 15-ei meghallgatásán nem volt tudomása.

A képviselő kérdésében azzal is foglalkozott, hogy több magyar cég, köztük a Mol és az OTP is jelen van a határon túl, de magyarlakta településeken, de nem kötik ki a magyar nyelv ismeretét az alkalmazottaknak és nincsenek magyar nyelvű feliratok sem.

Szabó László államtitkár válasza szerint sem Kassa megye, sem az illetékes minisztérium nem akarja átnevezni az oktatási intézményt.

Az államtitkár azt kérte a képviselőtől, hogy írásban juttassa el hozzá, hogy mely településeken merült fel probléma a magyar feliratok hiánya miatt, és ezeket jelezni fogják az adott társaságoknak.

LMP: állítsák le az oktatás központosítását!

Ikotity István (LMP) az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékes államtitkára felé fordulva azt hangoztatta, hogy 2017-től az Klebelsberg Intézményfenntartó Központ minden iskolát átvesz, a Fidesz ígérete ellenére "tovább tolja a biciklit a szakadék felé". Hangsúlyozta, nem szabad a helyi közösségek feje fölött dönteni, előkészítetlen az átadás-átvétel, súlyos felelőtlenség így végigvinni a folyamatot.

Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: az iskolák többségénél már megszülettek a megállapodások, és korábban a 3 ezer lakosúnál kisebb településeknél is végbe ment az átadás-átvétel. Hozzátette: az önkormányzatok egyedül nem tudták működtetni az iskolákat, a vegyes modell sem működött, ezért döntöttek a teljes állami feladatellátást mellett.

Jobbik: ki fog profitálni a CETA-ból?

Egyed Zsolt (Jobbik) a Kanadával megkötött szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) kapcsolatban kérdezett. Elmondása szerint úgy fogadták el a dokumentumokat, hogy sok "homályos folt" volt az egyezmény körül, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar mezőgazdaságnak megerősödésre és a hazai piac védelmére lenne szüksége.

Szabó László államtitkár válasza szerint az új megállapodásnak több haszna van Magyarország számára, mint a korábbinak, egyebek közt a vitarendezési folyamat is előrelépést jelent. A mezőgazdaság számára is jobb lehet a megállapodás az államtitkár szerint azzal, hogy javulhat a beszállítói rendszer és az exportlehetőséget.

Minden település polgármesterének díjazása emelkedhet

A kormány nevében Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely minden település polgármesterének díjazását emelné. Kiemelte, a településvezetők fizetésemelésének forrását az állami költségvetés fedezi.

A vitában elsőként Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője érvelt a módosítás mellett, hangsúlyozva, hogy az indítvánnyal rendeződhet a polgármesterek fizetése. Az előterjesztés ismertetve egyebek mellett hozzátette, a javaslat a helyettes államtitkárok helyett a jövőben az államtitkárok díjazásához kötné a polgármesterek illetményalapját.

Varga László, az MSZP nevében támogathatónak nevezte a változtatást, ugyanakkor megjegyezte, a szocialisták továbbra is küzdenek azért, hogy ne csak a polgármesterek, hanem az önkormányzati dolgozók bére is rendeződjön.

A Jobbik nevében Hegedűs Lorántné (Jobbik) jelezte, pártja támogatja a módosítást annak ellenére, hogy több ponton nem ért egyet a kormány álláspontjával.

Az LMP padsoraiból Sallai R. Benedek azt mondta, pártja egyelőre nem alakította ki végleges álláspontját az előterjesztésről, mivel egyebek mellett indokolatlannak tartják a nagyobb települések vezetőinek akár 200 ezer forintot is meghaladó fizetésemelését.

Elektronikus hírközlés

Az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények zárószavazás előtti módosító javaslatának vitájában csak Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szólalt fel, aki jelezte, hogy pártja szándéka az volt: ne csak a második visszaélés után kerüljön egy cég fekete listára, hanem már az első után is legyen valamilyen jelzés a fogyasztókhoz erről. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a teljes törvényjavaslat vitáiban elhangzottakra reagálva azt mondta, a netes vásárlás robbanásszerű növekedése szükségessé teszi a jogi lépéseket, valamint a fogyasztók figyelmének felhívását.

Napirend után: Szent János Kórház, Hármashatárhegy, légszennyezettség

Napirend utáni felszólalásra három képviselő jelentkezett. Lukács László György (Jobbik) a budapesti Szent János kórház helyzetére hívta fel a figyelmet, mondván, a kormányzati intézkedések csak ártottak az intézménynek. Sallai R. Benedek (LMP) a Hármashatár-hegyen lévő védett növényekről és állatokról beszélt, mivel szerinte a kormány a 2024-es olimpia miatt ezeket veszélyeztetné. Varga László (MSZP) a választókerületében, Miskolcon lakók légszennyezettségi problémáira hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy sok egészségügyi problémát okoz a szennyezett levegő.